Szegedet júliusban szinte teljesen elkerülte az eső: ha nem lépünk gyorsan, sivataggá változhat a térségünk

Szegeden idén júliusban kevesebb mint három milliméter csapadékot mértek. A National Oceanic and Atmospheric Administration adatai alapján ez az 1901 és 2022 között számolt 40 milliméteres júliusi átlagértékhez képest drasztikusan alacsonynak számít. A megváltozott időjárási viszonyok klímakatasztrófával fenyegetnek és az Alföld teljes elsivatagosodását hozhatják magukkal, ha nem lépünk időben.
Rafai Gábor

2022. szeptember 13. 14:10

Szegedet júliusban szinte teljesen elkerülte az
eső: ha nem lépünk gyorsan, sivataggá változhat a térségünk

Az Európai Bizottság augusztusi aszályjelentése szerint Európa területének negyvenhét százalékán figyelmeztetés, tizenhét százalékán pedig riasztás van érvényben, ez a kontinens közel kétharmada.

 

Az aszály által leginkább sújtott hazai terület az Alföld, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói szerint a legpesszimistább előrejelzések alapján a század végére augusztusonként teljes egészében száraz terület lehet.

 

Az extrém szárazság komoly mezőgazdasági károkat és terméskiesést von maga után, a kukoricaállomány jelentős része nem bírja ki az idén nyáron is megtapasztalt időjárási körülményeket.

 

Az Országos meteorológiai Szolgálat adattárából rendelkezésre álló megfigyelések szerint míg az 1971–1990-es időszakban még a 84 százalékot is meghaladta a humid területek aránya, addig a 2001–2020-as időszakban már csak az ország 68 százaléka tartozott a nedves éghajlati kategóriába és ez a folyamat évről évre egyre gyorsul.

 

Nem sok idő kell ahhoz, hogy erdős-sztyeppévé változzon szinte egész Magyarország, ha hagyjuk elszaladni a klímaváltozást.

 

Az elmúlt, körülbelül 120 év középértékéhez képest idén január és augusztus között szinte minden hónapban alacsonyabb mennyiségű csapadék esett. 

 

Kivételt jelent ez alól az augusztus, amikor az átlagnál némileg magasabb mennyiségű eső volt mérhető Szegeden – írja az atlaszo.hu.

 

Ennyi csapadék hullott az idén Szegeden

(csapadékos napok száma / havi csapadék mennyisége)

 

  • Január 3 nap / 12,6 milliméter
  • Február 7 nap / 10 milliméter
  • Március 3 nap / 6,1 milliméter
  • Április 11 nap / 34,1 milliméter
  • Május 10 nap / 24,4 milliméter
  • Június 6 nap / 16,6 milliméter
  • Július 5 nap / 3 milliméter
  • Augusztus 10 nap / 41,3 milliméter
  • Összesen: 149,9 milliméter

 

Magyarországon átlagosan 500–700 milliméter csapadék hullik évente, időarányosan augusztus végéig legalább 350–400 milliméternyi csapadéknak kellett volna esni az idén is, ezzel szemben alig egyharmada öntözte csak a talajt, ami végletesen kiszáradt.

 

Az extrém szárazság komoly mezőgazdasági károkat és terméskiesést von maga után. Az Átlátszó szerint

százmilliárdos károk keletkeztek a szárazság miatt a mezőgazdaságban. 

 

Csongrád-Csanád megyében úgy számolnak, a kukoricát az afrikai cirok válthatja, miközben úgy védték a talajt, hogy azt nem szántották. Ideális esetben természetes csapadék mellett is kell a szántóföldeken öntözni, idén viszont gyakorlatilag csak öntözővízen éltek a növények, ami az energiaárak miatt is fenntarthatatlan volt.

 

 

Ha nem akarjuk, hogy még nagyobb legyen a baj, egy megyényi területet vissza kell adnunk a természetnek

Szakértők szerint az Alföld teljes elsivatagosodása ellen úgy tudnánk tenni, ha a táj egy részén felhagynánk a földműveléssel.

 

A pusztító aszályok mérséklése érdekében helyre kell állítani az Alföld vízellátottságát. Az extrém szárazság sújtotta terület legalább húsz százalékát, nagyjából hét ezer négyzetkilométert, egy egész megyényi területet kellene visszaadni a víznek és a természetnek – állítja Timár Gábor, az ELTE professzora a 24.hu-nak adott interjújában.

 

Ebben az esetben a talaj visszanyerné az optimális vízellátottságát, így a maradék nyolcvan százaléknyi területen még az átlagnál kevesebb éves csapadékkal is kibírhatnánk augusztusig.

 

Amennyiben nem tesszük meg, sőt, teljesen tétlenek maradunk, az alföldi részek elsivatagosodása egyre nagyobb méreteket ölt, idővel a hazánk egyharmadát jelentő terület teljesen alkalmatlanná válik a növénytermesztésre – állítja a kutató.

 

A kocka el van vetve – már csak az kérdés, lesz-e akarat és bölcs előrelátás a tettekre.

Címlapon

mutasd mind

Vélemények

mutasd mind