Kollégánk az Algyő úton kezdett a Shellnél, ott elkészítette a következő hetek szimbólumfényképét a műanyag zsineggel lekötözött töltőpisztolyokról. Drámai és egyben szorító érzés. Semmilyen üzemanyagot nem kapott, továbbállt.

Következett a Vásárhelyi Pál úti MOL-kút, itt ársapkás 95-ös benzinből volt hiány délelőtt. A MOL-nál iratgyűjtő nejlonba rakják a figyelmeztetőt, és kiragasztják, diszkréten rálógatva a töltőpisztolyra. Hanyag elegancia. Felhívnánk a figyelmet a már-már követhetetlenül sok figyelemfelhívó kifüggesztményre. Ezeket a képeket is nézegetni fogjuk húsz év múlva, az biztos. Fotósunknak innen is tovább kellett gurulnia.

Következett a Budapesti úti Shell-kút, ahol azt mondták, „95-ös még percekig kapható”. Ezt nehéz tankolásilag értelmezni. Csak idő kérdése, és egymást hívogatjuk majd, ha találunk benzint, hogy „gyere, mert most talán jut neked is húsz liter”. Elképzelni sem tudjuk, mi lesz itt karácsony előtt. Vagyis el tudjuk képzelni: semmi, száraz kutak.  

Végül a negyedik állomáson, a Makkosházi körúti MOL-kúton sikerült tölteni az autóba. Nyolc-tíz autónyi sort kellett kivárni a 95-ös hatósági áras benzinért.  

Ha van kedvük, írják meg facebookos hozzászólásban, hogy önöknek jutott-e benzin vagy gázolaj.