Szeged újjáépítéséhez elengedhetetlenek voltak a nagy árvíz után a térképészeti alappontok: tizenkettőt lelt föl belőlük Szalontai Csaba és Milos István

Fura vasoszlop áll a Széchenyi, Rákóczi és Kálvária téren. Ezek a térképészeti alappontok elengedhetetlenek voltak az 1879-es nagy árvíz után Szeged újjáépítéséhez. Régen negyvenöt ilyen háromszögelési pont volt a városban. Mára tizenkettő maradt. Cikkünket a Szegedi Tükörből vettük át.
Szabó C. Szilárd

2022. március 13. 13:45

Szeged újjáépítéséhez
elengedhetetlenek voltak a nagy árvíz után a térképészeti
alappontok: tizenkettőt lelt föl belőlük Szalontai Csaba és
Milos István

Az 1879-es nagy árvíz elpusztította az archaikus Szegedet. A Tisza rombolása oly mértékű volt, hogy kétségessé vált: egyáltalán érdemes-e, lehet-e újjáépíteni az egykori várost, vagy más megoldáson kell gondolkodni. Gyorsan döntöttek a legfelsőbb szinteken: megszületett, megépült a második Szeged egy világos, a lehető legkorszerűbb városszerkezettel – írta tanulmányában Szalontai Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet régésze és Milos István geodéta. A két szegedi szakember olyan témát dolgozott fel, olyan dolog után kutatott, ami nélkül sem az újjáépítés tervezése, sem a város újjáépítése nem kezdődhetett volna el.

 

Halácsy hatvan napja

1879. március 12-én új időszámítás kezdődött Szegeden. A mondott nap hajnalán betört a víz, amely elpusztította Szegedet. A nagy árvíz után Szeged újjáépítéséhez új térképeket kellett készíteni, mert a régiek használhatatlanok voltak. 1879. június 21-én megbízták a város belterületének háromszögelésével Halácsy Sándor szegedi mérnököt. Ezek a háromszögelési pontok elengedhetetlenek voltak Szeged újjáépítésében. Ezer ponton állapították meg a magassági különbségeket – hatvan nap alatt elvégezték a méréseket, sokszor vízben, sárban, embertelen körülmények között.

 

Halácsy Sándor a következőket írta 1879 szeptemberében az elvégzett munkáról:

 

„Ezen háromszögelési mű a romba dőlt szülővárosom újjáalkotásának és jövő rendszeres fejlődésének egyik alapját képezvén, legbensőbb óhajtásom, hogy azt a város életrevaló, erőteljes lakossága a t. hatóság bölcs vezetése alatt olyanná alkossa, hogy az idővel az európai modern városok sorában méltó helyet foglalhasson el.”

 

E térképészeti alappontok alapján készítette el Lechner Lajos Szeged újjáépítési tervét.

 

1879-ben felállított vasoszlop (térképészeti alappont) a Széchenyi téren (fotók: Szabó Luca)

 

Még látható vasoszlopok

Egykoron negyvenöt – vízszintes és függőleges méréshez egyaránt alkalmas – térképészeti alappont, a szegedi népnyelvben: vastányér volt a városban. Annak idején szegedi kovácsok öntötték ezeket a 2 méter hosszú, 7 mázsa súlyú vasoszlopokat. Ezekhez a fix pontokhoz mérték az új város szerkezetét. A két szegedi szakember tizenkét vasoszlopot lelt föl a negyvenötből. Itt:

  • A Széchenyi tér déli bejárata, a Kárász utcától átvezető gyalogos-átkelőhely jobb oldalán, a járda sarkán. Magassága: 74 centiméter.
  • A Kossuth Lajos sugárút és a Török utca kereszteződésében, a járda sarkán. Magassága: 85,5 centiméter.
  • A József Attila sugárút 58. előkertjében. Mivel a vasoszlop telepítése a város belterületének 1879. évi feltöltése előtt megtörtént, ezért a feltöltés következtében csaknem teljesen eltűnt, éppen csak, hogy kilátszik a kert földjéből, de az udvar járószintje alatt van mintegy 10 centiméterrel.
  • Hattyú utca 58. A későbbi feltöltés miatt ez a vasoszlop is éppen csak, hogy kilátszik. Magassága: 15 centiméter.
  • Kálvária tér. A Katona József utcával szemben, a Pál utca irányába a téren átvezető járda mellett. Magassága: 64,5 centiméter.
  • A Szentháromság utca 43. számú ház kapuja előtt a járdán, egy csatornafedlap alatt található a vasoszlop.
  • A Szél utca 4. szám alatt ma magántulajdonban őrzött vasoszlop minden valószínűség szerint a Szél utca 40–42. szám alól származhat.
  • Az Alsónyomás soron, a Középkapu utcával szemben, az Alsóvárosi temető bejáratánál. Magassága: 70 centiméter.
  • Alsóvároson, a Boszorkánysziget és Világos utca sarkán. Magassága: 73 centiméter.
  • A Tompai kapu út 1. szám előtt a járdán. Magassága: 80,5 centiméter.
  • A Vízügyi Történeti Emlékhelyen kiállítási tárgyként a Maros-torkolati gátőrháznál.
  • Tímár utca 7. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat egykori szegedi irodájánál.

 

Az 1879-ben felállított vasoszlopok helye a modern kori várostérképen

 

Helyi védelem alatt

Hogy hová tűntek ezek az emlékek? A lakótelepek építésekor egész városrészeket dózeroltak le, melyeknek a vasoszlopok is áldozatul estek. De olyan területen is álltak vasoszlopok, ahol a város feltöltési magassága meghaladta az egy métert, és a behordott földdel eltemették az oszlopokat. Több vasoszlop volt útban az új úthálózat létrehozásánál, ezért fel kellett azokat szedni. Az is nehézséget jelentett a kutatásban a két szakembernek, hogy néhány vasoszlop a megváltozott telekhatárok miatt közterületről magánterületre került, és ezzel korlátozottá vált a hozzáférésük. A tizenkét vasoszlopból három áll magánterületen: a József Attila sugárúti, a Szél és a Tímár utcai.

 

A vasoszlopok a XIX. század végén felépült Szeged stabil pontjai voltak. Mára funkciójukat veszítették. E városképi elemek, emlékek közül a Széchenyi és a Rákóczi téri vasoszlop áll helyi védelem alatt.

 

Forrás: Szalontai Csaba és Milos István: A szegedi „szegek” – Az 1879-ben létesített térképészeti alappontok

Nyitóképünkön: térképészeti alappont a Rákóczi téren