Szeged óvja történelmi épületeit

Annyiban is különleges az idei kulturális örökség napja, hogy a százötven éves magyar műemlékvédelem előtt is tisztelegnek. Szeged élen áll a helyi védett épületek számában a magyar nagyvárosok rangsorában: 2004-ben az elsők között vezette be az országban, hogy önkormányzati támogatásra pályázhatnak a helyi védelem alatt álló épületek tulajdonosai. Sőt öt éve kibővítette a támogatottak körét: már a történeti beépítésű területen lévő ingatlanok felújítására is lehet pályázni.
Szabó C. Szilárd

2022. szeptember 12. 09:57

Szeged óvja történelmi épületeit

„Minden mívelt nemzet (...) nemcsak kegyelettel viseltetik, de fennállását is biztosítani igyekszik azon műemlékeknek, melyek daczolva a századok viharaival, egyenként művelődési történelmének egy-egy dicső lapját, ősei munkájának egy-egy századokra szóló jelét képezik” – írta százötven éve a közoktatási miniszter abban a rendeletben, amellyel létrehozta a műemlékek védelmét szolgáló első állami intézményt. A Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága első feladatai között szerepelt a műemlékek jegyzékbe foglalása és kategorizálása. Az anyag folyamatosan gyarapodott, amit pár évvel később már önálló kiállításon mutattak be. A kiállításba a szélesebb nyilvánosságot is bevonták, amely pozitívan befolyásolta a műemlékvédelem ügyét.

 

Szegedi épületrészek: Dózsa utca 2. (fotó: Nap-Fény Fotókör/Szommer Lászlóné)

 

Szegeden Csegezi Monika műemlékvédelmi szakértő térképezte fel a kétezres évek elején a város védettségre érdemes építészeti értékeit. Sz. Fehér Éva, Szeged város főépítésze egy lapunknak adott korábbi nyilatkozatában elmondta: nagyon széles szakmai konszenzuson alapult, hogy végül mely épületek lettek helyi védettek. Megnézték például, hogyan illik bele egy régi épület az utcaképbe, ahol már voltak új épületek, megvizsgálták, milyen állapotú a régi épület, és így tovább. Akkoriban ez igen nagy nyilvánosságot kapott, ezért a tájékoztatás előnyei mellett sajnos negatív hatása is érződött: a védelem alá helyezést megelőzendő sokan bontani kezdték ingatlanjaikat.

 

Szegedi épületrészek: Tukacs-ház, Tisza Lajos körút 79-81. (fotó: Nap-Fény Fotókör/Huszár Imre)

 

Akkor mintegy négyszáz épület került fel a helyi védett épületek listájára, amely azóta bővült. Szeged élen áll a helyi védett épületek számát illetően a magyar nagyvárosok rangsorában, megelőzi Debrecent, Pécset és Kecskemétet is.

 

Szeged 2004-ben az elsők között vezette be az országban, hogy önkormányzati támogatásra pályázhatnak a helyi védelem alatt álló épületek tulajdonosai – nyílászáró-felújításra vagy -cserére, egyéb rekonstrukciós munkálatokra, homlokzatrenoválásra.

 

A 2017-ben elfogadott városképi rendeletben meghatároztak egy új épületfogalmat: a történeti épületét. Hogy mi a történeti épület? A meghatározás szerint a történeti beépítések területén lévő mindazon műemléki, helyi egyedi védettséget nem élvező, 1970 előtt épült korabeli épület történeti épület, amely sajátos építészeti megjelenésével részét képezi a történeti városrész egészének, hozzájárulva ezzel Szeged egyedi településképi arculatának kialakulásához. Öt éve már nemcsak a helyi védett épületek, de a történeti beépítésű területen lévő ingatlanok felújítására is lehet városi támogatásra pályázni. Idén 50 millió forint a keretösszeg, amelyre november 2-áig lehet pályázatot benyújtani.

 

Szegedi épületrészek: Zrínyi utca 1. (fotó: Nap-Fény Fotókör/Pintér Tiborné)

 

Nézz fel!

Nézz fel! – Szegedi épületrészek címmel nyílt fotókiállítás a Nap-Fény Fotókör tagjainak képeiből a Somogyi-könyvtár dorozsmai fiókkönyvtárában. Csurgó Edit, a nyugdíjas fotókör vezetője szerint sok értékes dolgot nem veszünk észre, mert a telefonunkat nyomkodjuk, pedig Szeged belvárosa Európa egyik legszebb, egységes stílusú városrésze. A nyugdíjas fényképészek nem az ikonikus, hanem a kevésbé ismert épületek részleteit fotózták a belvárosban. A tárlat október 6-áig tekinthető meg.

 

Szegedi épületrészek: Kálvária sugárút 3. (fotó: Nap-Fény Fotókör/Deilinger József)

 

Irodalmi „lábnyomok”

Szeptember 17-én, szombaton, 15 órától irodalomtörténeti sétát rendeznek a kulturális örökség napja alkalmából. Az érdeklődők olyan épületeket érintenek a kétórás sétán, amelyek Radnóti Miklóshoz, Babits Mihályhoz, Gárdonyi Gézához és Móra Ferenchez kötődnek. A túra Radnóti egykori, Bokor utcai albérletétől indul, és a Móra Ferenc Múzeumban végződik, ahol megmutatják Móra titkos szerelmes leveleit. Találkozó a Bokor utca 2. előtt. Rossz idő esetén a Móra Ferenc Múzeumban rendezik meg a programot.

Címlapon

mutasd mind