Szeged mellett egyetlen Csongrád megyei település, Mórahalom szerepel az 50. helyen a KSH 2018-as adatai alapján összeállított toplistán.

Huszonhét város a százmilliósok klubjában

Az összesítésből kiderül, a legtöbb idegenforgalmi adóbevételt, több mint két milliárd forintot Budapest 5. kerületében szedték be, a legkevesebbet a századik helyen végzett Herceghalom mondhatja magáénak, itt 18 millió forint bevétele volt ebből az adónemből a helyi önkormányzatnak.

A vendégforgalom és így az idegenforgalmi adó (IFA) koncentráltságára jellemző, hogy a tavalyelőtti összesen 15 milliárdos bevétel 90 százaléka száz településről származott.

Összesen 27 olyan település vagy fővárosi kerület volt 2018-ban, amelynek a turizmusból származó adóbevétele 100 millió forint felett alakult. 50 és 99 millió között 24 település található, 10 és 49 millió között pedig 49.

A toplista első 100 települése között 14 budapesti kerület van, az első nem fővárosi település a rangsorban Hévíz.

Szegeden tíz év alatt kétszer annyi lett a vendég

Szegeden az elmúlt években a vendégszám emelkedése mellett dinamikusan nőtt az idegenforgalmi adóbevétel is, 2018-ban az idelátogató a turisták már 217 millió forinttal növelték az önkormányzat adóbevételeit és ez a tendencia évről-évre folytatódik.

Ez ma már az összes helyi adóbevétel több mint másfél százalékát jelenti, ennél csak Sopron és Eger költségvetésében jelent nagyobb hányadot a turizmusból a költségvetésbe befolyó összeg.

Vendégéjszakák száma Szegeden

2009   187 469
2011    223 687
2013    252 442
2015    253 211
2016    313 327
2017    384 386
2018    413 500

Az adóbevétel dinamikus növekedés nem véletlen, hiszen tíz év alatt 220 százalékkal nőtt a városba látogató vendégek száma.

Míg 2009-ben 187 ezer, addig 2018-ban már 413 ezer vendégéjszakát töltöttek az idegenek Szegeden, miközben a város folyamatosan a tíz leglátogatottabb turisztikai célpont közé tartozott, megelőzve az idegenforgalmi adó toplistájának 18. helyén álló Miskolcot, az utána következő Győrt (19.), Debrecent (24.) és Pécset (33.) is.

Szeged az elmúlt években olyan hagyományos turisztikai központokat is maga mögé utasított, mint Sopron, Visegrád vagy Harkány.

Ki mint szed, úgy arat…

Országosan közel 15 milliárd forintot szedtek be a helyi önkormányzatok 2018-ban idegenforgalmi adóból, amely fontos bevételi forrás a jelentős vendégforgalommal rendelkező hazai települések számára.

A 2003-ban bevezetett idegenforgalmi adó a helyi költségvetési rendeletben meghatározott és így helyi adóként kezelendő bevételeivel teljes egészében maguk gazdálkodhatnak az önkormányzatok.

Az IFA mértékét 17 évvel ezelőtt, a bevezetésekor éjszakánként 300 forintban határozták meg, amit azután évenként az infláció mértékével lehetett az önkormányzatoknak belátásuk szerint emelni. 2018-ra így alakult ki az elvileg akkor maximálisan kiróható 506 forintos összeg. A lehetőséggel az egyes önkormányzatok az elmúlt 15 évben eltérő módon éltek.

Az ország turisztikailag frekventált területein fekvő települések jellemzően sokkal magasabb összegben szokták meghatározni az IFA összegét, mint az ilyen szempontból nem érintettek.

2003-ban 639 önkormányzat élt az IFA kivetésének lehetőségével, mára ez a szám 768-ra bővült. A 2018-as IFA-bevételek 15 milliárd forintot tettek ki, ami 2014 óta 59 százalékos növekedést jelent.

Ma már alig lehet olyan települést találni, ahol ne érné el a 400 forintos határt az idegenforgalmi adó mértéke. Jelenleg az adó maximális mértéke 517 forint, a legnépszerűbb települések is csak megközelítik ezt az értéket: 515 forintot kérnek el éjszakánként Hévízen és Balatonfüreden, ugyanakkor Hajdúszoboszló, Bük, Zalakaros és Sárvár szálláshelyein valamennyivel kevesebbet, 500 forintot kell kifizetni a településre érkező turistáknak egy éjszaka után.
Szegeden a helyi rendelet jelenleg 500 forintban határozza meg éjszakánként az idegenforgalmi adó összegét, a város ezzel a legnépszerűbb turisztikai célpontok között foglal helyet.

A költségvetési törvény évente rögzíti, hogy az önkormányzatok az általuk beszedett idegenforgalmi adó után mekkora költségvetési támogatásban részesülhetnek. Mára az állami hozzájárulás a korábbi 1 forint 50 fillérről egy forintra csökkent, ám ennek ellenére az önkormányzatok továbbra is komolyan érdekeltek az IFA-bevételek növelésében.

Szeged évek óta milliárdokat költ turisztikai fejlesztésekre

Évek óta vita folyik arról, hogy kötelezzék-e az önkormányzatokat arra, hogy az így befolyt bevételeiket és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokat kizárólag turisztikai fejlesztésekre fordíthassák.

Szeged azonban hosszú évek óta nemcsak az IFA-bevételeit költi ilyen célú fejlesztésekre, hanem annak a sokszorosát. Az elmúlt években jelentős idegenforgalmi beruházások valósultak meg.

A turisták által egyik leglátogatottabb szegedi célpont a vadaspark, ahol többek között elefántház épült, és készül az orrszarvúk helye is, teljesen megfiatalodott az idén száz éves Belvárosi Mozi, és jelenleg is zajlik a Móra Ferenc Múzeum történetének legnagyobb szabású felújítása, amely másfél milliárd forintból teljesen látogatóbaráttá válik még az idén.

Készül a Tisza leghosszabb úszóműve is, amely a nyár elejétől az Újszegedi Partfürdőn fogadja majd a vendégeket. A 127 méter hosszú úszómű nemcsak kikötőként fog szolgálni a hajóval érkező vendégek számára, hanem úszó színpadán koncerteknek előadásoknak, és más szórakoztató rendezvényeknek is otthont ad majd a vízen.

Ezt nézze meg!
Szeged magasan a vidék „koncertfővárosa” 1300 élő fellépéssel
Szegeden is pörög a fesztiválbiznisz: dupla vagy semmi, ez itt a kérdés
Hasít a turizmus: Szeged a negyedik legnépszerűbb város a hosszú hétvégén
Négy kerék helyett sok lábon áll a város gazdasága: az ipar könnyűlovassága a turizmus
Az 5 leglátogatottabb város között: imádják a turisták Szegedet
Egyre tágul a szegedi gasztrouniverzum – fizetőképes vásárlóktól jön az igény az újításra

rag