Szalmonellával fertőzött hústerméket árult, közmunkára ítélték

Három évvel ezelőtt több tucatnyian fordultak orvoshoz gyomorpanaszokkal, sokan közülük hetekig nyomták az ágyat. A népegészségügyi hatóságok vizsgálatai egy irányba mutattak, egy kisebb szegedi piacokon füstölt hústermékeket, abált vért, és szalonnát árusító férfitől vásároltak többen, ezektől a termékektől lettek rosszul. A hatóságok bejelentésére mentek ki a Nébih ellenőrei, első körben a piacra, majd a hústermékeket előállító helyen is ellenőrzést tartottak. A forráskúti férfi vállalkozói engedélyét már akkor felfüggesztették, az árut lefoglalták, és pénzbírságot is kiszabtak. A kistermelő még 2022 év elején is azt gondolta, hogy ennyivel megúszta az ügyet, már azt várta, hogy a három év leteltével visszakapja a vállalkozói igazolványát. Ekkor viszont a rendőrségen bűncselekmény gyanújával kihallgatták őt, ekkor derültek ki a részletek, amelyek miatt végül vádat emeltek a vállalkozó ellen, gondatlanságból elkövetett ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés vétsége miatt.
Az már a bírósági tárgyalásokon derült ki, hogy nem csak a kockás terítőn kipakolt kolbász, májas, és disznósajt volt a gond a vállalkozásként hústermékeket gyártó és forgalmazó kistermelővel. A piaci ellenőrzéskor egyébként tűzött a nap a kipakolt hústermékekre, az ellenőrök a helyszínen nem találtak hűtésre alkalmas tárolókat. A piaci vizsgálaton termékek gyártói naplóját sem találták, és a származási hely sem volt igazolható.
A vádlott azt már saját maga mesélte el a nyomozóknak, és később a bírósági tárgyaláson, hogy az Újszentivánon levágott disznó húsát ládákban szállították át Forráskútra, a hús hűtésére a gépkocsiba gyárilag beszerelt klímáját használták, ami az előírt hőfok biztosítására egyáltalán nem volt alkalmas a szakértők szerint. A forráskúti gyártóhelyen végzett ellenőrzéskor kiderült, hogy a vádlott ott dolgozómunkatársának nincs egészségügyi kiskönyve, amely az ilyen munkakörökben előírás. Sőt, az is kiderült, hogy magának a vállalkozónak is lejárt az igazolványa. A bírósági tárgyalásokon a megbetegedetteket, és az ellenőrzést végzőket is tanúként hallgatták meg, a vallomások elég egyértelműen a vádlott hanyagságát bizonyították.
A vádlott azzal védekezett, hogy amikor lehetővé tették a számára a piaci árusítást, nem világosították fel arról, hogy kézmosási lehetőséget kellene biztosítani, a termékeket legalább egy plexivel kellene védeni, a hűtési lehetőségekről sem tájékoztatták. Az ügyész álláspontja az volt, hogy ezeket az ismereteket a vállalkozónak kellett volna megszereznie, és betartania.
Az elkövetett bűncselekményre akár egy év szabadságvesztés is kiszabható lett volna, az ügyész azonban 210 óra közérdekű munkakiszabását indítványozta. A vádlott az utolsó szó jogán csak annyit mondott, hogy soha, senkinek nem okozott volna szándékosan betegséget, ő már sokszorosan megbűnhődött akkor, amikor elvették a vállalkozói igazolványát, ezzel elveszítette a munkáját, és a családja is hátat fordított neki.