Szabó Sándor meg akarta tudni Lázár Jánostól, mi szükség van az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényre. A válasznál viszont nem figyeltek rendesen
2023. március 03. 17:50
Erre a négy kérdésre várt írásban választ Lázár János építési és közlekedési minisztertől Szabó Sándor:
- Hogyan lesz jobb az önkormányzati beruházások rendszere, ha abban éppen az önkormányzatokat szorítják háttérbe?
- Mi a garancia arra, hogy az állami szint közbeiktatása nem fogja rontani a helyi beruházások hatékonyságát?
- Mi lesz a sorsa az önkormányzati uniós beruházások lebonyolítására létrehozott és hatékonyan működő cégek dolgozóinak?
- Mennyiben veszik figyelembe a törvény benyújtása előtt megfogalmazott önkormányzati érdekképviseleti szervek aggályait?
A kérdésekkel kapcsolatosan Szeged MSZP-s képviselője arról is írt beadványában, hogy „megkezdődött az állami beruházások rendjéről szóló törvény társadalmi egyeztetése. Ennek megfelelően megszűnhet az önkormányzati beruházás fogalma, amennyiben a jogszabály tervezetét a ma ismert formájában fogadják el. A helyi önkormányzatok anyagi helyzete miatt nincs ugyanis olyan település, amely ne használna fel többségében állami vagy nem közvetlen uniós támogatást egy-egy beruházás kivitelezéséhez.
Szeged önkormányzata megfogalmazta észrevételeit a Megyei Jogú Városok Szövetsége felé. Az Alaptörvény értelmében a helyi közügyek intézése érdekében működnek a helyi önkormányzatok, tehát minden bizonnyal az Alaptörvény céljaival ellentétes szabályozás születne, amennyiben az önkormányzati építési beruházások előkészítését, lebonyolítását minisztériumi szervezetrendszer látná el. Ezen túlmenően ráadásul nem látszik bizonyítottnak az sem, hogy az építkezések hatékonyabbá és gyorsabbá válnának azáltal, ha az előkészítés és döntéshozatal a beruházás helyszínétől eltávolodva országos szintre kerül. Valószínűsíthetően károkat okozna viszont az új szabályozás azzal, hogy a megfelelően működő apparátus kezéből kikerülne az a feladatellátás, amit eddig megfelelően, helyismerettel és nagy szakértelemmel látott el saját városa fejlődése érdekében.
A törvénytervezettel kapcsolatban több önkormányzati szervezet is megfogalmazta a véleményét. A TÖOSZ szerint a tervezet szövegéből és annak indokolásából sem derül ki, hogy az törvény hatályát milyen okból terjesztenék ki a helyi önkormányzatokra?”
Csepreghy Nándor miniszterhelyettes válaszában a kötelező fideszes győzelmi jelentések után azt írja:
„a törvény az önkormányzati beruházásokat nem érinti, csupán azokat, amik több mint ötven százalékos állami forrásból valósulnak meg, így azokért az állam kell, hogy felelősséget viseljen.”
A miniszterhelyettes úgy gondolja, „az állam és az önkormányzat együttműködése nem módosul, mivel a szabályozás továbbra is lehetővé teszi, hogy a megyei önkormányzatoknál kialakított helyi kapacitások, projektirodák részt vegyenek a beruházások megvalósításában.”
Ennek kapcsán szomorúan állapítom meg, hogy a legnagyobb vármegyerajongó miniszter helyettese nem használja rendesen az érvényben lévő megnevezéseket és szinte provokál a megyei önkormányzat megnevezéssel. Arról nem is beszélve, hogy ha komolyan gondolja azt, hogy a „megyei önkormányzatoknál kialakított helyi kapacitások, projektirodák” elég közel vannak az önkormányzati beruházásokhoz, akkor teljesen egyértelmű, hogy Csepreghy Nándor ehhez, már az építkezések, beruházások megvalósításához, sem ért.
Ám ennél is van egy fontosabb „része” ennek a válasznak.
A miniszterhelyettes az uniós forrásból megvalósuló beruházásokról egy szót sem szól.
Az viszont elgondolkodtató, hogy Csepreghy leírja, elismeri Szabó Sándornak, hogy az önkormányzatoknak egyre kevesebb pénze van beruházni, sőt azt is, amit csak lehet, az állam fog megvalósítani. Utóbbi egyáltalán nem meglepő, ám az uniós beruházásokkal kapcsolatos pongyola fogalmazás szokatlan.
