Szabó Sándor írásban feltett három kérdést a vasúti közlekedésről, egyre sem tudott válaszolni a szakminisztérium

Nem voltak nehezek, csak igazat kellett volna rájuk mondani. Azt viszont tényleg nehéz lett volna...
Garai Szakács László

2022. július 22. 18:40

Szabó Sándor írásban feltett három
kérdést a vasúti közlekedésről, egyre sem tudott válaszolni a
szakminisztérium

Írásbeli kérdéssel fordult Szeged MSZP-s képviselője Palkovics Így Járt László, technológiai és ipari miniszterhez. Szabó Sándor a „Mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy a szolgáltatás színvonala jelentős mértékben emelkedjen a Budapest–Szeged közötti vasúti szakaszon?” címmel beadott kérdéseit azzal vezette fel, hogy a vasúti szolgáltatás minősége Budapest Szeged között évek óta folyamatosan romlik, mára elfogadhatatlanná vált, ezeket a kijelentéseit az alábbiakkal támasztotta alá:

 

  • „Erre a vonalra nem érkezett a korábban beszerzett új vasúti kocsikból, sőt innen viszik el a jó kocsikat más városokba. Az új, IC+-kocsiból minden hova jutott, csak Szegedre nem.
  • Nem tudják tartani a szolgáltatás színvonalát, ami eddig sem volt korszerű és megbízható.
  • A menetidő továbbra is hosszú, ez már régen indokolta volna, hogy Magyarország második legnagyobb vidéki városába végig dupla vágányon közlekedjenek a vonatok.
  • A Balatonra tartó vonattal több mint hat órás az út és csak itt nincs étkezőkocsi, klímás vasúti kocsi is csak is egy. Az összes többi balatoni vonatban van étkező is és mind klímás.
  • Légjavító berendezés az esetek döntő többségében nincs sem az első-, sem a másodosztályú kocsikban.
  • Minden nagyvárosból fel lehet jutni Budapestre dolgozni reggel 7 órára, csak Szegedről nem.”

 

Szabó Sándor arra várt ezek után választ a szakminisztériumtól, hogy

  1. a fenntartható közlekedés fejlesztése, valamint az ütemes és rövidebb menetidő érdekében tervezik-e a Budapest–Szeged közötti teljes szakaszon a hiányzó szakasz kétvágányúsítását és 100-ról 120 kilométer/órás sebességre való átépítését?
  2. Mikor közlekedhet végre korszerű, modern, klimatizált vasúti kocsikban az ezen a szakaszon utazó sok ezer állampolgár is?
  3. Mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy a szolgáltatás színvonala jelentős mértékben emelkedjen az említett szakaszon?

 

Az írásbeli választ Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes adta meg, de az még csak a jobbik eset, ha valójában csak aláírta, és valami minisztériumi gyakornok handabandázott helyette. Ha ezt tényleg Szerencs üdvöskéje izzadta össze, akkor talán kellene keresni neki egy másik minisztériumot, ahol pihengethet.

 

A minisztériumi válaszban az olvasható, hogy

  • a MÁV-Start célja a folyamatos fejlesztés, aminek az egyik eleme az üzemidő bővítése.
  • Az elmúlt években több új vonat indult a szegedi vonalon Budapest és Kecskemét között, de az igényeket folyamatosan nyomon követik, „vizsgálat alatt állnak a további menetrendi bővítési lehetőségek”.
  • Az Aranyhíd Expressz már naponta közlekedik, nemcsak hétvégente.
  • Zajlik a Kiskunfélegyháza–Szeged Rendező szakasz tervezésének előkészítése, a tervezés jövő márciusig érhet véget.”

 

Remélem, Koncz Zsófia megtanulja majd, hogy Kecskemét és Budapest között nem a szegedi vonalon „indultak új vonatok”, hanem a 142-es vonalon Lajosmizse felé, miközben a szegedi oldalban Cegléden át a 140-es vonalon közlekednek a szerelvények. A 2-es kérdést megválaszolom helyette, pedig akár ők is megkérdezhették volna erről a MÁV-ot, volt rá bőven idejük, a vasúttársaság biztos nem csuklóztatta volna a fenntartó minisztériumot azzal, hogy nem vagy csak az utolsó pillanatban válaszol, tehát kiderülhetett volna ez:

 

Pafféri Zoltán elnök-vezérigazgató Röszkén Mészáros Lőrinc hatalmas játékszerének a megtekintésekor beszélt arról, hogy ősszel, de legkésőbb a menetrendváltáskor beállhatnak az IC+-kocsik a szegedi intercitykbe, Szolnokon eljutott addig a gyártás, hogy most már nekünk is juthatnak ezekből a vasúti kocsikból.