Szabó Gábor: Az egy négyzetméterre jutó tudósok száma Szegeden a legnagyobb

– Legalábbis Magyarországon, de ez sem kis szó – mondta a Magyar Tudomány Ünnepén a szegedi egyetem kuratóriumának elnöke. Az akadémia elnöke, Freund Tamás ugyanitt a tudomány hitelességéről szólt.

2021. november 04. 18:50

Szabó Gábor: Az egy négyzetméterre jutó tudósok száma Szegeden a legnagyobb

1997 óta rendezik meg az Magyar Tudomány Ünnepét, arra emlékezve, hogy 1825. november 3-án Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítására.

A Szegedi Akadémia Bizottság (SZAB) székházában csütörtökön az MTA elnökének, Freund Tamásnak a jelenlétében rendezték meg az ünnepséget. Elsőként a SZAB elnöke, Krisztin Tibor köszöntötte a jelenlévőket, és emlékezett meg arról, hogy két helyi akadémikus, Fülöp Ferenc és Alföldi Lajos a közelmúltban hunyt el; Fülöp Ferenc korábban a SZAB elnökeként is tevékenykedett.

– A felmérések szerint hazánkban a legnagyobb közbizalom a Magyar Tudomány Akadémiát övezi – mondta el ünnepi beszédében Freund Tamás elnök, hozzátéve, hogy ez nagy társadalmi felelősséggel jár. Hangsúlyozta, hogy a tudománynak és a társadalomnak folyamatos interakcióban kell lennie egymással. A tudósoknak az is a dolga, hogy támpontokat adjanak az embereknek egyebek mellett arról, hogy miként hat a mindennapokra a tudomány.

(fotók: Iványi Aurél)

A koronavírus-járvány példája annak, hogy mekkora a jelentősége a tudósok és a laikusok párbeszédének az olyan pandémiás helyzetben, amelyben közel másfél éve él a világ.

Az akadémia elnöke szerint a tudomány embereinek egyszerre kell szólni azokhoz, akik bíznak a tudományban, és azokhoz, akiknek fenntartásai vannak a tudományokkal szemben. Megjegyezte: a Magyar Tudományos Akadémia 18 ezer főt magában foglaló köztestület.

Karikó Katalin szegedi példáját említette beszédben Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora. A világhírű tudós a helyi egyetemen elsajátított tudására építve ért el kimagasló tudományos eredményeket.

Az egyetem modellváltása jelentős forrásbővüléssel jár együtt, ami a rektor szerint új pályára állítja az egyetemet és a helyi tudományt. Rovó László derűlátását némileg árnyalta Szabó Gábor, az egyetemet működtető alapítvány elnöke. Szerinte is soha nem látott lehetőségek előtt áll az egyetem. Ám hozzátette: ez csak lehetőség. Szerinte, ha ezekkel éli tud az SZTE, akkor öt év múlva egy másik egyetem lesz a szegedi. Ha nem tud, akkor is lesz Szegeden egyetem, de olyan, amelyik történelmi lehetőséget szalasztott el a fejlődésre. A világunk előtt álló problémák sokaságára utalva úgy fogalmazott, hogy tudomány nélkül nincs megoldás. Csatlakozott Freund Tamás, akadémiai elnök mondandójához, amikor úgy fogalmazott, hogy bízni kell a tudományban.

– Szeged kivételes hely a magyar tudományban. Itt a legnagyobb a száma hazánkban az egy négyzetméterre jutó tudósoknak – jelölte ki Szeged helyét az ország tudományos-szellemi térképén Szabó Gábor.

– A tudományos közösség szempontjából is befogadó város volt és maradt Szeged. Ez nem véletlen, az önkormányzat úgy érzi, hogy a helyi lakosságtól erre kapott felhatalmazást – vette át a szót Nagy Sándor Szeged városfejlesztési alpolgármestere. Rendkívüli nyomatékkal beszélt a város és az egyetem együttműködéséről, arról a törekvésről, hogy olyan várost szeretnének működtetni, amelyben az itt dolgozó és élő tudósok és kutatók jól érzik magukat. Egy korábban végzett kutatás eredményét ismertetve Nagy Sándor jelezte, hogy az egyetemen végzett hallgatók kétharmada Szegeden szeretne maradni, ami visszajelzésnek sem utolsó.

Az ünnepség keretében Kerek Ferenc, az SZTE BBMK Zongora Tanszék egyetemi tanára, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész három Chopin zongoraművet adott elő. Az elsőt az előadó az elhunyt Fülöp Ferenc emlékének ajánlotta.

Ezt követően Rakonczai János, a Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajz Tanszék professzora adott elő a klímaváltozás hatásairól.

A Magyar Tudomány Ünnepe záró aktusaként tizenkettedik alkalommal adták át a Dél-alföldi Innovációs Díjakat. A gazdasági társaság kategóriában a SolvElectric Technologies Kft., míg a természetes személyek kategóriájában Szabó Tamás érdemelte ki az elismerést, amit Kemény Lajostól, a Dél-alföldi Innovációs Díj kuratóriumának elnökétől vehettek át.

Freund Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével készített interjúnkat hamarosan olvashatják.

B. P.