A nagy sörgyártó cégek elleni hadviselés már évekkel ezelőtt elkezdődött, akkor még a Heineken logóján levő vörös csillag miatt is betámadta a céget egy Fideszes képviselő, de a pert elveszítette, mert a bíróság a gyárnak adott igazgat akkor, amikor elfogadta, hogy a logó nem önkényuralmi jelképet, hanem az 1889 óta használatos, négy elem és a mágikus elem szimbólumát ábrázolja. Ez az epizód inkább csak kísérte a multik elleni harcot, valóságos lépéseket is tett a kormány a sörfőzdék piaci térnyerésének támogatására. 2020-ban megtiltotta a nagyüzemeknek, hogy nyolcvan százalékot meghaladó mennyiségre köthessenek szerződést a vendéglátósokkal. A cél az volt, hogy legalább 20-30 százalékos piaci részesedést szerezhessenek a kifőzdék, az addigi 3-5 százalékos helyett. 

A kézműves kifőzdéket nyilván nem segítette sem a COVID, sem az energiaárak, vagy az alapanyagok árának elszállása, így nehezebb volt növelni az eladásokat. 

Tavaly ősszel a Csíki Sör be is zárta három magyarországi logisztikai központját, de akkor nem a multik nyomulására, erőfölénnyel való visszaélésükre hivatkoztak, hanem a chipsadó, a jövedéki adó növekedésére, valamint az energiaárakra. Az előbbi kettő egyértelműen a kormány intézkedése, de mostanra már az is kiderült, hogy a magyar energia beszerzéseket sikerült az uniós tagországokénál magasabb áron lebonyolítania a magyar államnak, tehát a kisfőzdék versenyhátrányait előidéző tényezőket a magyar kormány is alakította. Ennek ellenére most minden dühüket a GVH-ra zúdították.

Az kétség kívül igaz, hogy a nagy sörgyárak már évtizedek óta úgy kötnek szerződéseket a vendéglátósokkal, hogy igyekeznek azokat magukhoz láncolni: reklámhordozó berendezésekkel, napernyőkkel, alátétekkel látják el a vendéglátókat, a nagykereskedőknek is meghatározzák a forgalmazási területüket, áraikat. 

A KSE és a Csíki nézőpontja szerint a GVH korábban már több vizsgálatával igazolta, hogy a verseny elől több szinten elzárt piacon a multinacionális gyárak 65 százalékkal felárazzák a termékeiket, a piacelzárásért fizetett pénzt kamatostól visszakeresik, amit a fogyasztókkal fizettetnek meg. 

Azt is állítják a GVH jelentésbe beleállók, hogy az egész kialakult rendszer azt eredményezte mostanra, hogy a multik kontrollálják az teljes csapolt sör piacot, és megdrágították az olcsó ipari söröket.

A kemény kritikusok szerint ezeket már korábban feltárta a versenyhivatal, de máig nincs következménye a megállapításoknak.  A sörfőzők szerint az Európai Unióban is tiltják a kartellezést, és más versenykorlátozó megállapodásokat.

A GVH az Indexnek reagált az érdekvédők megállapításaira, a lapnak azt írták, hogy a jelentés-tervezethez az érintettek elküldhetik az észrevételeiket, március 13-ig nyitva a lehetőség.