Sokkal többet kell fizetni a nyelvvizsgáért is

A régi katás adózás eltörlése, az újabb nyelvvizsga amnesztia és az elszabadult energiaárak egyaránt felelősek a drágulásért.
Kékes Viktória

2023. január 09. 12:09

Sokkal többet kell fizetni a nyelvvizsgáért is

Néhány hónap alatt több ezer forinttal drágultak a középszintű nyelvvizsgák díjai, van olyan nyelvvizsgaközpont, ahol a tavalyi árakhoz képest most tízezer forinttal kerül többe egy középszintű nyelvvizsga – írja az Eduline.

 

Átlagosan 8–10 ezer forinttal emelkedett a nyelvvizsgák ára néhány hónap alatt.

 

A szakportál arra emlékeztet: az utóbbi években sok pofont kaptak a nyelviskolák és nyelvvizsgaközpontok. 2020-ban a járvány miatt hónapokra szinte teljesen leállt a nyelvvizsgáztatás és a személyes nyelvoktatás, majd a kormány nyelvvizsga-amnesztiáról döntött, így még abban az évben több mint 110 ezer volt egyetemista kapta meg a diplomáját nyelvvizsga nélkül. Ez meglátszott a nyelvvizsgázók számában is: 2020 második félévében összesen közel 33 ezren tettek nyelvvizsgát, ami 15–16 ezerrel kevesebb volt, mint 2019 második felében. Összességében majdnem 30 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma egy év alatt.

 

2021-ben újabb nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett a kormány, ismét több ezer volt hallgató kaphatta kézbe a diplomáját nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása nélkül. 

 

2022 nyarán korábbi formájában megszűnt a kata, ami szintén érzékenyen érintette a nyelvoktatással és a vizsgáztatással foglalkozó cégeket, hiszen oktatóik, vizsgáztatóik egy része ezt az adózási lehetőséget használta. A szektorban dolgozóknak ez is mintegy 30 százalékos többletköltséget jelent.

 

Más oktatási intézményhez hasonlóan, a rezsiköltségek emelkedése is komoly problémát okoz a vizsgaközpontoknak, ráadásul decemberben közepén a parlament megszavazta a felsőoktatási törvény módosítását, amely alapján ismét amnesztiát kaptak az egyetemisták. A nyelvvizsga-követelmény meghatározása végleg az egyetemek, főiskolák kezébe került. 

 

Az Eurostat felmérései alapján az idegen nyelvek ismeretében rendre a leggyengébb három ország között szerepel Magyarország, a magyarok több mint fele saját bevallása szerint sem ért egyetlen más nyelven sem.