Sokkal nagyobb arányú béremelés lesz a Debreceni Egyetemen, mint a szegedi és a pécsi egyetemeken

A szegedi 15+15 százalékos béremeléshez képest jóval nagyobb mértékben emelkedhet a debreceni egyetemi oktatók bére. De nemcsak az Szegedi Tudományegyetemet körözi le a Debreceni Egyetem béremelésben, minden vidéki egyeteménél bőkezűbbek az ország második legnagyobb városának felsőoktatási intézményében.
Bod Péter

2021. november 07. 09:48

Korábban szóbeszéd volt, mostanra bizonyosságot nyert, hogy a modellváltó egyetemek sorában a Debreceni Egyetemen sokkal nagyobb arányú béremelésre készülnek, mint máshol.

 

A Debreceni Egyetem honlapján az intézményt működtető Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Kossa György jelentette be, hogy a kuratórium döntése alapján „4075 munkavállalónak nő a fizetése – egyes munkakörökben akár 80 százalékkal”.

 

Ehhez képest a Szegedi Tudományegyetemen a tervek arról szóltak, hogy az alapítványi átalakulást követően az oktatók egyszeri 15 százalékos béremelést kapnak. Az SZTE vezetése tartotta a szavát, októbertől már emelt bért kaptak oktatók. A következő, 2022-re tervezett béremelés újabb 15 százalék lehet, de ezt teljesítményhez kötik, vagyis nem jár mindenkinek automatikusan.

 

Hasonló a helyzet a Pécsi Tudományegyetemen is, azzal a különbséggel, hogy ott az oktatóknak alanyi jogon járó első 15 százalékos emelést még nem folyósították, ezt az év végén egy összegben utalják a bankszámlákra. A pécsiek második 15 százaléka kizárólag azokat az oktatókat érinti, akik a Teljesítmény Értékelési Rendszer (TÉR) alapján erre jogosultak lesznek. Ezt az összeget 2022. január elsejétől folyósítják. Látható, hogy a szegedi és a pécsi oktatói béremelés megegyező mértékű és logikájú.

 

A szegedihez és pécsihez hasonló mértékű béremelésekről kaptunk beszámolókat a modellváltáson átesett többi egyetemről is, igaz, a hírek szerint az állami fenntartásban maradt egyetemeken szintén kétszer 15 százalékos béremelésről döntött a fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

 

A Debreceni Egyetemen alkalmazott béremelés módszertana nem különbözik a szegeditől és a pécsitől, de mértéke annál inkább. Itt is a fix emelés kombinálódik a határozott idejű teljesítményalapú bérkiegészítéssel.

 

Így a két lépcsős emelés után

  • Debrecenben egy tanársegéd alapbére bruttó 221 ezer forintról 400 ezerre nő,
  • egy adjunktusé bruttó 277 ezer 200-ról 500 ezer forintra.
  • A docensek és az egyetemi tanárok (professzorok) esetében az alapbér emelését nem számszerűsítette az egyetem, hanem azt közölte, hogy előbbiek esetében 49–55 százalékos, az egyetemi tanároknál 44 százalékos lesz az emelés mértéke. Kis számolás után eljuthatunk oda, hogy egy habilitált docens esetében Debrecenben bruttó 700 ezer forint, egy egyetemi tanár esetében bruttó 800–890 ezer forint lesz, lehet a bér.

 

Ha ehhez hozzátesszük, hogy Szegeden egy habilitált docens ma nagyjából bruttó 390 ezer, egy egyetemi tanár 580 ezer forintot keres, akkor a különbségek még látványosabbak lesznek.

 

Az ügyben megkerestük a szegedi egyetemet működtető alapítvány elnökét, Szabó Gábort, aki bár hallott a Debreceni Egyetemen tervezett béremelésékről, nem kívánta kommentálni azokat.

 

Szabó Gábor a Szeged.hu-nak elmondta, a Szegedi Tudományegyetemen hosszú távú bérpolitikán dolgoznak ezekben a hetekben, ennek egy hét múlva lehet eredménye. Az alapítványi kuratórium elnöke a béremelésekkel kapcsolatosan úgy fogalmazott, ha nem tervez jól az egyetem, akkor eljátszhatja a jövőjét. Ebben az ügyben Szabó Gábor pénteken három órán keresztül egyeztetett Rovó László rektorral.

 

Szabó Gábor ugyanakkor nonszensznek nevezte a tanársegédek bérét, ami még a középiskolai tanárok kezdő bérét sem éri el. Ezt az anomáliát szerinte mindenképpen rendezni kell.

 

Ha megnézzük a doktori iskolába járók juttatásait, a doktori képzés állami ösztöndíjasai is több pénzt kapnak (nettó 180 ezer forint), mint a tanársegédek Szegeden. Nem feltétlenül közismert, de általában a doktori iskolákban végzetteket alkalmazzák utóbb tanársegédként.

 

Szabó Gábor visszautalt a vele készített interjúra, amiben a kétszer 15 százalékos béremelésről beszélt. A debreceni hírek kapcsán annyit jegyzett meg, hogy nem annyira béremelésre, sokkal inkább bérpolitikára van szüksége az egyetemnek.

 

 

Megerősítette az általa korábban mondottakat, hogy a jó teljesítményt felmutató szegedi oktatók a kétszer 15 százalékos béremelésen felül akár évente 10–15 százalékkal növelhetik bérüket. Ezzel kapcsolatosan Szabó úgy fogalmazott: ötéves bérpolitikára van szüksége a szegedi egyetemnek.

 

Nevük elhallgatását kérő felsőoktatási szakértők elmondták, hogy általános megdöbbenést keltett a Debreceni Egyetemen bejelentett akár 80 százalékos béremelés. Ezzel kapcsolatosan úgy fogalmaztak: hiába sokkal bőkezűbb az egyetemekkel a központi költségvetés, ekkora emelésre egyszerűen nincs meg a fedezet az alapítványi egyetemek kasszájában. Emlékeztettek: az elmúlt 8–10 évben nem volt béremelés a magyar felsőoktatásban. A mindenkinek járó 15 százalékos emelés így legfeljebb az erre az időszakra eső infláció mértékét egyenlíti ki, reálbér-növekedésnek aligha nevezhető.

 

Az mindenesetre feltűnő, hogy kiugróan magas béremelésről csupán a Debreceni Egyetemen döntöttek, az ország többi egyetemén a szegedivel megegyezően emelték és emelik a béreket.