Kefegyártó, zöldségtermesztő, hivatalsegéd, kubikos – ezek a legrosszabbul fizető munkák most Magyarországon

A legrosszabbul fizetett szakmák magyarországi listáját tavaly a kefekötők és a seprűgyártók vezették. Ők a hivatalos statisztika szerint 85 ezer forintot vihettek haza havonta – ennyi volt a nettó átlagbérük, miközben a hazai nettó keresetek átlagosan tíz százalékkal emelkedtek egyetlen év alatt és 2021 végére meghaladták a 291 ezer forintot – csak a legtöbb esetben úgy elbújtak a borítékban, hogy a legtöbben máig nem találták.
Rafai Gábor

2022. március 21. 16:06

Kefegyártó, zöldségtermesztő, hivatalsegéd, kubikos – ezek a legrosszabbul fizető munkák most Magyarországon

Nemrég frissítette az egyes szakmákban dolgozók átlagkeresetére vonatkozó statisztikai adatait a KSH, amiből az is kiderül, kik kerestek a legrosszabbul 2021-ben Magyarországon. 

 

A lista szerint a seprűgyártó és a kefekötő mellett a könnyűiparban jellemzően minden más szakmában alacsony munkabérért foglalkoztatják a munkaerőt. 

 

A könnyűipari foglalkozások közül szintén extrém alacsonyak a kereseti lehetőségektextilműves, hímző, csipkeverőként, ruházati gép kezelőjeként és gyártósor mellett dolgozóként és egyéb kézműipari foglalkozásúként.

 

2019-ben hazánkban a bruttó átlagkereset 356 ezer 286 forint volt, 2021-ben 425 ezer 915 forint – ez 69 ezer 629 ezer forintos, valamivel több, mint 19 százalékos növekedést jelent – legalábbis elméletben. A nettó átlagkereset pedig 244 ezer 609 forintról 291 ezer 812 forintra emelkedett két év alatt.

 

Az öt főnél kisebb vállalkozásokat is magában foglaló bruttó mediánbér (középbér) 370 ezer forint volt decemberben. Ennek a nettója a 246 ezer. Ez áll a legközelebb ahhoz, amennyit ma egy „átlagmagyar” keres.

 

Top 20 legrosszabb bruttó átlagkereset 2021-ben (forint)

 

  • Nád és fűzfeldolgozó, seprű-, kefegyártó 127 ezer 861
  • Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási és szállítási foglalkozású 144 ezer 691
  • Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású 154 ezer 626
  • Kubikos 161 ezer 247
  • Textilműves, hímző, csipkeverő 173 ezer 784
  • Erdészeti foglalkozású 180 ezer 968
  • Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 187 ezer 684
  • Egyéb takarító és kisegítő 203 ezer 132
  • Konyhai kisegítő 203 ezer 791
  • Zöldségtermesztő 206 ezer 736
  • Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 208 ezer 327
  • Intézményi takarító és kisegítő 211 ezer 869
  • Hordár, csomagkihordó 221 ezer 984
  • Háztartási takarító és kisegítő 222 ezer 243
  • Szemétgyűjtő, utcaseprő 224 ezer 808
  • Hivatalsegéd, kézbesítő 225 ezer 523
  • Kézi mosó, vasaló 226 ezer 35
  • Piaci, utcai árus 226 ezer 802
  • Egyéb kézműipari foglalkozású 230 ezer 933

 

Ezek többsége persze ma már csak csekély számú embert foglalkoztató szakmák, így igazi bérverseny sem alakulhat ki, ezért is stagnálnak a fizetések. 

 

Egy év eleji kutatásban megkérdezettek közül tízből hét cégnél 2021-ben történt bérfejlesztés, és ugyanennyi vállalatnál tervezik ezt 2022-ben is.  A statisztikai hivatal által számolt bruttó 69 ezer forintos átlagos összeggel azonban a felsorolt 462 különböző szakma közül 270-nél ennél kisebb mértékű volt az emelkedés.

 

A leggyakoribb indok az emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását, ezt követően pedig az új kollégák megszerzését említette a válaszadók többsége – írja a Pénzcentrum.hu gazdasági portál.

 

Nem mindenki olyan szerencsés, hogy emelkedett a bére. Vannak olyanok, akik kevesebbet kaptak készhez 2021-ben, mint két évvel korábban. Szinte hihetetlen, de a statisztikák szerint négy olyan foglalkozás is van, amelyekben az átlagkereset csökkent.

 

Ez részben magyarázható a járványhelyzettel, hiszen a turizmus teljes visszaszorulása miatt, kevesebb pilótára, a rendezvények betiltása miatt, pedig nyilván lényegesen kevesebb jelnyelvi tolmácsra volt szükség – így az ő borítékjuk valamivel vékonyabb lett. De kevesebbet kerestek néhány ezer forinttal havonta az önkormányzatok választott vezetői és a fegyveres szerveztek képesítetlen dolgozói is.