Sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a magyar választási rendszer

Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Kékes Viktória

2022. november 30. 10:50

Sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a magyar választási rendszer

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának november 10-i ítélete szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a magyar választási rendszer azon része, amely a kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozza.

 

A bírói tanács - köztük Parczolay Péter - megállapította, hogy a hatályos magyar választási törvény e tekintetben nem biztosítja kellőképpen „a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során”.

 

A bírósági ítélet szerint aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazni kívánóknak le kell mondaniuk a pártlistásra szavazásról. Ezen felül sérül a választás titkosságához való jog a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás lehetősége miatt, ráadásul a nemzetiségi lista zárt lista, amely nem biztosít lehetőséget a választói akarat valódi kifejezésére. Az ítélet azt is komondja, hogy

 

„alapvető jogkorlátozást jelent, hogy a 13 magyarországi kisebbség nagy részének, a 13-ból 11-nek a kis létszáma miatt matematikai esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon”.

 

“Amire ez a rendszer ki van találva, arra pont nem jó” – foglalta össze a problémákat a hvg.hu-nak az egyik felperes, Bakirdzi Kalliopé, aki a görög nemzetiség tagjaként szembesült azzal, hogy milyen igazságtalan a jelenlegi kisebbségi választási rendszer. Rögtön azzal kezdve, hogy ha valaki a nemzetiségi listára kíván szavazni, az regisztráció után megteheti, de ezzel automatikusan elveszíti a pártlistára szavazás jogát, pártpreferenciáját pedig így nem tudja kifejezni.

 

Bakirdzi Kalliopé hátrányos megkülönböztetésnek tartja, hogy a 13-ból 11 kisebbségnek a lélekszáma miatt esélye sincs arra, hogy „rendes” mandátumot szerezzen, vagyis parlamenti képviselői helyre juttassa be jelöltjét, legfeljebb érdemi hatás- és jogkör nélküli nemzetiségi szószólót juttathat a törvényhozásba, az ő politikai mozgásterük pedig egy „rendes”, egyéniben vagy pártlistán mandátumhoz jutott képviselővel összehasonlítva valójában nem is létezik.

 

„Görög nemzetiségiként az én szavazatom így biztosan elvész, ha a nemzetiségi listára voksolok, miközben emiatt szavazni nem tudok pártlistára sem”.

 

Bakirdzi Kalliopé szerint van más gond is: 

 

“Ha a nemzetiségi listára szavazok, mindenki tudhatja, kire szavaztam, tehát sérül a titkos választás elve”.

 

Magyarázata szerint azért, mert fel kell vetetnie magát a nemzetiségi listára, úgy mehet csak szavazni, ahol aztán egy listára, a görögre szavazhat, így „eleve tudható”, kire voksol – szemben például a pártlistára szavazó nem nemzetiségeikkel, akik többféle pártlistára is szavazhatnak, így nem eleve beazonosítható a szavazási szándékuk.

 

Bakirdzi Kalliopét leginkább mégis az zavarja, hogy a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószólók soha nem kifogásolták érdemben a választási rendszer fenti problémáit – szerinte azért, mert „ez egy kirakat dolog”, a jól kereső nemzetiségi képviselők és szószólók pedig nem is igen törekednek a valós érdekképviseletre.

 

Az őt képviselő ügyvéd üdvözli ugyan a bíróság döntését, de sajnálatosnak tartja, hogy sérelemdíjat nem, csak perköltséget állapították meg. Karsai Dániel azt is kiemelte: az ítélet nem szab határidőt a magyar törvényhozásnak a jogsértés felszámolására, de “ha nem akarnak több ilyen elmarasztaló ítéletet, hozzá kell nyúlni a választási törvény nemzetisági választást érintő szabályaihoz”.

 

Bakirdzi Kalliopé Facebook-oldalán az ítélet kapcsán azt írja: „

 

A Strasbourgi Bíróság nekünk adott igazat, s ez remélem a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény módosítására készteti majd a magyar kormányt. Mellesleg ezt a jogi lépést szerintem a parlamentben ülő, és semmit sem tevő nemzetiségi szószólóinknak kellet volna kezdeményezniük. Már 2014-ben csatlakozhattak volna az ügyhöz, én már akkor sem titkoltam, hogy mibe fogtam. Most viszont rajtuk áll, hogy tesznek-e valamit. Ők feltehetnek kérdéseket az országgyűlésben, ezért vannak ott”.

 

Címlapon

mutasd mind