Segítsük a civil szervezeteket, hogy segíthessenek nekünk

Február elseje 1997 óta a civilek napja – azoké, akik egyesületekben, alapítványokban dolgoznak, sokszor nehéz körülmények között, nemritkán anyagi bizonytalanságban. És azoké a százezreké, akik önkéntesként dolgoznak egy ügyért. Értünk.
Szegedi Tükör

2022. február 01. 13:08

Segítsük a civil szervezeteket, hogy
segíthessenek nekünk

Köszöntsük azokat a civileket, akik segítik a döcögő egészségügyet, gondozzák a betegeket, akik színt hoznak a kultúrába, támogatják a rászorulókat, a vallási, etnikai és minden más kisebbséget, igyekeznek védeni a jogállamot vagy a környezetünket. A civilek a demokratikus társadalom alappillérei, akik átvállalnak olyan feladatokat, amiket az állam nem tud vagy nem akar felvállalni, megoldani. Sok esetben tükröt tartanak a hatalomnak. Van olyan kormány, amelyik tanul ebből, és van olyan, amelyik igyekszik törvényekkel vagy anyagi megszorításokkal gúzsba kötni, megrendszabályozni a civileket.

 

Magyarországon 1987 óta lehetnek hivatalosan nonprofit szervezetek. A legtöbbet 2009-ben regisztrálták, akkor 66 ezer 145 civil szervezet működött Magyarországon. Az elmúlt tizenkét évben 10 százalékkal csökkent a számuk.

 

Talán a civilek társadalmi beágyazottságának hiánya, talán a sorosozós kormánypropaganda miatt a társadalom nem ismeri el kellőképpen a civileket. Decemberben jelent meg egy közvélemény-kutatás elemzése. E szerint a megkérdezettek 55 százaléka egyetlen civil szervezetet sem tudott megnevezni. Arra a kérdésre, mi a civilek szerepe, a legtöbben azt válaszolták, hogy segítsék a rászorulókat és biztosítsanak lehetőséget azoknak, akik szeretnének tenni a közjó érdekében. A megkérdezettek harmada szerint a civileknek nem a feladata az állami szervek kontrollja. Ez a vélemény az utóbbi két évben erősödött fel. A kormány nem nagyon szereti a civil szervezeteket. Volt már Soros-bérencezés, akadályoztatás jogszabályok által – amit később vissza kellett vonni –, meghurcoltatás (az Ökotárs Alapítvány vegzálása minden eredmény nélkül), vagy a négymilliárd forintról való lemondás, amit a Norvég Alap biztosított korábban a civileknek.

 

A felmérésből kiderült: a megkérdezettek mindössze tizenegy százaléka adott pénzbeli támogatást, öt százaléka pedig nem pénzbeli támogatást valamely civil szervezetnek. Ez jelentős csökkenés az utóbbi években. 2021-ben a személyi jövedelemadó egy százalékát is csak az adózók kevesebb mint fele ajánlotta fel a civileknek, pedig csak Szegeden 697 szervezetnek lehet(ne) adni. 2020-ban 600 ezerrel kevesebben ajánlották fel az adójuk egy százalékát a civileknek, mint öt évvel korábban.

 

  • „Nem ismerek olyan civil szervezetet, amelynek szívesen adnék” (39 százalék);
  • „nem tudom, hogyan kell rendelkezni” (37 százalék);
  • „nekem mindegy, hogy a költségvetésbe vagy valamelyik civil szervezethez folyik be a pénzem” (24 százalék).

 

Szegeden jelenleg összesen 1185 regisztrált civil szervezetet tartanak nyilván a birosag.hu szerint, amelyek legnagyobb része a hátrányos helyzetű embertársainkat támogatja, de magas a kisebbséghez tartozók segítése, illetve a kiemelkedő képességűek támogatása is, ami elsősorban a sportszervezetekre jellemző.

 

A szegedi nonprofit szervezetek bevételének nagy része az 1 százalékos felajánlásokból, az egyesületi tagdíjból és az önkormányzat támogatásából származik. A szegedi civilek kevésbé jutnak állami forráshoz vagy szponzori támogatáshoz.

 

Néhány hete megfogalmaztak a civil szervezetek egy ajánlást az áprilisban felálló új kormánynak, amelynek a legfontosabb üzenete: „A kormány és az állam szervei mindenkor autonóm partnerként kezelik a civil szektort, aminek tiszteletben tartják a függetlenségét.” Az ajánlásban az is szerepel, hogy szükséges a civil kontroll az állami szervek felett, ha demokratikus társadalomban szeretnénk élni.

Segítsük a civil szervezeteket, hogy segíthessenek nekünk.

Az állam pedig hagyja békén a civileket, hogy végezhessék a feladataikat.

 

J. Y. N.