Schmidt Jenő, fideszes polgármester: Három hónap múlva mindenki lába alatt égni fog a talaj

A mondatot Tab fideszes vezetőjétől idézte Wittinghoff Tamás, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökségi tagja a szövetség szerdai ülése utáni sajtótájékoztatón Gödöllőn.
Bod Péter

2022. június 08. 14:47

Schmidt Jenő, fideszes polgármester:
Három hónap múlva mindenki lába alatt égni fog a talaj

Az idézett mondat kétszeresen sem véletlenül hangzott el:

  • egyfelől arra utalt, hogy a szombaton éjszaka jelent meg a Magyar Közlönyben az a rendelet, ami kizárja az egyetemes szolgáltatói díj hatálya alól az áram- és gázszolgáltatásban az önkormányzatokat és a kisvállalkozásokat. Az eddigi, rezsicsökkentett, vagyis lakossági áron a két energiahordozóhoz hozzájutó önkormányzatokat azok megkérdezése nélkül egyetlen tollvonással kizárták ebből a körből.
  • Másfelől a mondat azt is jelzi, hogy a döntés még a fideszes vezetésű önkormányzatoknál is komoly aggodalmat keltett.

 

Az idézett mondat Schmidt Jenőtől, a Somogy megyei Tab fideszes polgármesterétől származik, aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), a legnagyobb hazai önkormányzati szövetség elnöke.

 

 

A bejelentés következményei tragikusak – jelezte Wittinghoff Tamás, és utalt arra, hogy az intézkedésekről maguk a szolgáltatók sem tudnak sokat. A MÖSZ elnökségi tagja, Budaörs polgármestere azért is érthetetlennek nevezte az eljárást, mert az önkormányzatok éves szerződést kötöttek korábban az áram-és a gázvásárlásra, amelyet most egyoldalúan, és a szerződés lejárta előtt felbontana a kormány.

 

– A nagyvárosok, így Szeged esetében az áram- és gázdíj emelkedése milliárdos többletköltséget jelent az önkormányzatoknak, míg a kisvárosok esetében ugyanez a tétel százmilliós nagyságrendű – mondta Wittinghoff Tamás. Szerinte egészen más volna a helyzet, ha az elmúlt tizenkét évben az EU Magyarországnak szánt fejlesztési pénzeinek meghatározó részét az önkormányzati intézmények és a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére és a szigetelésére fordították volna látványberuházások helyett. A mostani áremelés nem lenne olyan mélyütés, mint amilyen ezek hiányában.

 

 

Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere emlékeztetett rá, hogy a legutóbbi parlamenti választások előtt arról volt szó, hogy kormány és az önkormányzati szövetségek közösen tekintik át a települések költségvetését. Arról viszont nem volt szó, hogy folytatódna az önkormányzatokat érintő elvonás. Egyelőre nehezen mondható meg, hogyan lesznek képesek a települések előteremteni a jelentősen emelkedő energiaárak miatt többletköltséget. Ehhez nyilván forrás-átcsoportosításokra és forráselvonásokra lesz szükség, így sok tervezett önkormányzati fejlesztés leállhat és a szolgáltatások színvonala romolhat.

 

Ezt jelzi előre a már benyújtott jövő évi központi költségvetés, amiből az derül ki, hogy ugyan 95 milliárd forinttal nagyobb összegből gazdálkodhatnak 2023-ban az önkormányzatok, mint az idén – ez a megemelt bérek kifizetésének részbeni fedezete –, ám amit egyik kezével ad a kormány, azt elveszi a másikkal.

 

– Az önkormányzatokat az eddigieken túlmenően 88 milliárd forint szolidaritási adó befizetésére kötelezik, így ilyen jogcímen jövőre már 217 milliárd forintot kénytelenek a tehetősebbnek nevezett helyhatóságok befizetni. Ez 67 százalékos emelkedést jelent – mondta Gémesi György. Pénzügyileg más értelemben is szűk esztendő lesz a 2023-as. Egyharmadára csökken a Magyar Falu Programra és felére a Modern Városok Programra rendelkezésére álló pénzkeret – derül ki a jövő évi költségvetés számaiból.

 

Az önkormányzati érdekvédelmi szervezetek, közük a MÖSZ június 16-án költségvetési egyeztetést folytat a Belügyminisztériummal – hangzott el a gödöllői sajtótájékoztatón.

Címlapon

mutasd mind