Saját fideszes Alkotmánybírósága tolt ki Orbán Viktorral: nem úgy döntöttek a migrációs kérdésekről, ahogy a miniszterelnök szerette volna

„Alkotmánybíróságul” mondták el, hogy Orbán Viktor ebben bizony csatát vesztett Brüsszellel szemben.
Garai Szakács László

2021. december 10. 10:31

Saját fideszes Alkotmánybírósága
tolt ki Orbán Viktorral: nem úgy döntöttek a migrációs
kérdésekről, ahogy a miniszterelnök szerette volna

„Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságának a magyar állam területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárok jogállására vonatkozó ítéletével kapcsolatosan, az Alaptörvény értelmezése alapján megállapította, hogy amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. Az Alkotmánybíróság azt ugyanakkor nem vizsgálhatta, hogy a konkrét esetben megvalósul-e a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése. Az Alkotmánybíróság egyúttal hangsúlyozta a határozatban azt is, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki.”

 

Nem csoda, ha elsőre nehéz felfogni a fentieket, mondjuk másképp:

 

lehet, hogy Brüsszelben „elrontottak” valamiket nagy általánosságban, és nem egészen úgy mennek a menekültek kapcsán a dolgok, ahogy annak mennie kellene, és ezért mondhatná azt Orbán Viktor, hogy akkor majd mi csináljuk úgy, ahogy gondoljuk, mégsem teheti ezt így meg. Az Alkotmánybíróság ugyanis nem dönthet arról, hogy a bevándorlással kapcsolatosan valóban rontott-e bármit az Európai Unió, azaz nem tud hivatkozási alapot adni a miniszterelnöknek arra, hogy a maga feje után menjen.

 

Azaz a fideszes Alkotmánybíróságtól megszokott angolázásnak ezúttal Orbán Viktor lett az áldozata. Nem azt mondták ki, hogy márpedig Brüsszelnek van igaza, azaz nem mondtak ellent a főnöküknek, de igazat sem adtak neki. Vagy nem mertek. Ezért döntöttek úgy, nincs lehetőségük az érdemben vizsgálni a Varga Judit által beadott kérdéseket. Leírták, nem foglalhattak állást abban a kérdésben, hogy „helytálló-e az indítványozó azon érvelése, hogy az EUB ítéletének következményeként idegen népesség Magyarország népességének ténylegesen részévé válhat; ezek megítélése a testület álláspontja szerint a jogalkotó vagy a jogalkalmazó és nem az Alkotmánybíróság hatásköre.”

 

Innen pedig újra alkomtánybíróságul folytatjuk:

 

„Az Alkotmánybíróság egyúttal hangsúlyozta, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben – annak jellegéből adódóan – az Alkotmánybíróság eljárása az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki.

 

Az Alkotmánybíróságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése elvezethet-e Magyarország szuverenitásának, alkotmányos önazonosságának, illetőleg az Alaptörvényben foglalt alapvető jogok (különösen az emberi méltóság) sérelméhez. Az Alkotmánybíróság először az Alaptörvényben foglalt alapvető jogok, illetve szabadságok esetleges sérelmét vizsgálta meg.

Az Alkotmánybíróság rámutatott: az ember, mint valamennyi társadalmi közösség – így különösen az állam – legelemibb alkotóeleme, egy adott társadalmi környezetbe születik bele, amely különösen etnikai, nyelvi, kulturális, illetve vallási meghatározottságai révén, mint az ember hagyományos társadalmi környezete definiálható. E körülmények a születés által determinált természetes kötöttségeket hoznak létre, amelyek a közösség tagjainak önazonosságát meghatározó módon befolyásolják.

 

Ezen születés által determinált természetes kötöttségek, illetve tulajdonságok olyan, az ember önmeghatározását befolyásoló körülményeknek minősülnek, amelyek egyrészről a születéssel keletkeznek, másrészről nehezen megváltoztatható tulajdonságok. Az alkotmányjogi védelemnek nem elvontan, a történelmi és társadalmi valóságából kiragadott egyént kell statikusan védelmeznie, hanem figyelemmel kell lennie a mindenkori élet dinamikus változásaira. Az Alkotmánybíróság szerint, ahogyan az állam nem tehet az alapjogok tekintetében észszerűtlen különbséget ezen tulajdonságok alapján, úgy intézményvédelmi kötelezettségére tekintettel azt is biztosítania kell, hogy az ember hagyományos társadalmi környezetének a megváltozása, ezen meghatározó identitáselemek jelentős sérelme nélkül valósulhasson csak meg.

 

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás nem vezethet az Alaptörvény által megkövetelttől alacsonyabb alapjogvédelmi szint érvényesüléséhez. Ugyanígy nem vezethet az Alaptörvény által megkövetelttől alacsonyabb alapjogvédelmi szint érvényesüléséhez az sem, ha a tagállamokra nézve kötelező uniós jogi norma megfelel ugyan az Alaptörvény alapjogvédelmi követelményeinek, annak végrehajtása azonban elégtelen, vagyis a kötelező normában foglalt eredmény nem, vagy csak részlegesen valósul meg. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben megállapította, hogy amennyiben az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult az adott, nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására mindaddig, amíg az Európai Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.”

 

Orbán Viktort ennek kapcsán a reggeli rádiójátékban is „kérdezte” Nagy Katalin, akkor még a miniszterelnök bizakodott.