A Mars téri piacon, ahol több méhészet is árulja termékeit, elsősorban az akácmézet, illetve a virágmézet keresik és vásárolják. Elmondásuk szerint inkább az idősebb korosztály választja a termelői mézet. Amit most kapni lehet a piacon, azok még a tavalyi év termései. 

A méhészeknek nem indult jól ez az év, mivel az első igazán jó mézelő növény, a repce nagy része elfagyott, Békés megyében például 60 százalékát ki is szántották.

Maróti Józsefné, a Maróti méhészet tulajdonosa elmondta, a hideg idő miatt nem csak a repce nagy része ment tönkre, de a méhcsaládoknak sem tudtak megfelelően fejlődni. Emiatt pedig nehéz az évkezdet most. A méhészek azért szurkolnak, hogy az akácvirágok nehogy elfagyjanak, mert akkor nagy gondban lesznek. 

A magyar méhészek átlagosan évente 25 ezer tonna mézet állítanak elő, ebből 10 ezer tonna fogy el idehaza, a többit külföldön értékesítik. A magyar méhészek exportlehetőségeit nagymértékben rontja a Kínából származó méz és jelentős anyagi károkat okoz nekik.

Bross Péter, a Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke lemondta, a világpiacon a kínai méz körülbelül a harmadába kerül, mint a jó minőségű dél-amerikai, mexikói, vagy éppen a magyar. Ez egyértelműen negatív hatással van a magyar méz értékesítésére, mivel a nyugat-európai cégek megveszik a jó minőségű magyar mézet és azt Kínából származóval keverik össze. Ennek több oka van, egyrészt mert így olcsóbb mézet tudnak drágábban eladni, valamint nem lehet nyomon követni az árut.

Az elmúlt években Magyarországon is megjelentek már ilyen hamisított mézek, elsősorban a hipermarketek polcain. Az egyesület évente két alkalommal ellenőrzi a boltok polcaira kerülő mézeket, annak érdekében, hogy kiszűrjék ezeket a termékeket.