Romokban a magyar közoktatás, Európa sereghajtói vagyunk bérekben és korai iskolaelhagyásban is

Minden sikerpropaganda ellenére a magyar közoktatás helyzete drámaian romlott a Fidesz és Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta. A posztszocialista országok között közoktatásban is a sor végén kullog Magyarország.
Bod Péter

2022. január 21. 18:09

Romokban a magyar közoktatás, Európa sereghajtói vagyunk bérekben és korai iskolaelhagyásban is

Minderről a Szabadeurópa.hu közölt hosszú cikket, amiben egyebek mellett megállapítja, hogy 2010 óta példátlan módon átalakították a magyar közoktatást, jelentősen csökkentették a fenntartására és működtetésére szolgáló forrásokat. Ellentétben az átalakuló, volt szocialista országokkal.

 

A radikális átalakítás, és vele a központosítás irányába tett lépések egész sora zajlott le 2010 és 2020 között. 

 

  • a tanároknak kivétel nélkül be kellett lépni a Nemzeti Pedagógus Karba; 
  • megszűnt az iskolák szabad tankönyvválasztása; 
  • önkormányzati fenntartásból államiba kerültek az iskolák; 
  • a tantervekben minimálisan csökkent a tanárok lehetősége arra, hogy a diákok igényire szabják a tanulnivalókat.
  • Előbb országos, majd – ennek működésképtelensége miatt – járási szintű oktatási központokat hoztak létre (KLIK); ezzel is jelentősen szűkítve az iskolák önállóságát;
  • ezek mellett a közoktatásból folyamatos a forráskivonás.

 

„A Fidesz állításával ellentétben ezek a változások a közoktatás súlyos teljesítményromlásához vezettek” – olvasható az idézett cikkben. Hazánk oktatási rendszerének hatékonysága az elmúlt tíz évben romlott, miközben hét volt szocialista ország javított ezen a területen. 

 

Ebben a kategóriában a tanulásban eltöltött éveket és a tanulók tesztjeinek eredményei alapján állapítják meg a hatékonyság fokát. Drámai adat, hogy Nógrád megyében már 25 százalék a korai iskolaelhagyók aránya.

 

A korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon összességében 11,3 százalékos, ami a harmadik legrosszabb mutató az egykori szocialista országok mezőnyében, ahol nálunk rosszabban csak Bulgária és Románia teljesít. 

 

Országon belül nagy a területi szórás, szerepel az idézett cikkben. Kiugróan magas a korai iskolaelhagyók aránya Baranyában és Borsodban, ahol 20–20 százalékot mérnek, míg Budapesten csak 3 százalék. 

 

A magyar közoktatás helyzetét jelzi az is, hogy 2019-ben Európában utolsó lett a diplomás átlagbérhez viszonyított magyar tanárbér. Ilyen körülmények között állt elő az a helyzet, hogy a 11–12 ezer tanár hiányzik a rendszerből – írja a Szabadeurópa.hu.

 

Ugyancsak az alacsony bérezésre vezethető vissza az is, hogy miközben nyugdíjazás miatt évente 5–6 ezren hagyják el a pályát, mindössze 2 ezer a pályára belépő, új pedagógus. Erről beszélt a Szeged.hu-nak Szabó Zsuzsa, a Pedagógus Szakszervezet elnöke a héten megjelent, vele készített interjúban.

 

 

„Európában 2019-ban már nálunk volt a legalacsonyabb a tanárbér” – olvasható a cikkben. A közoktatásra költött összeg 75 százalékát teszik ki a bérek, vagyis nagyon „munkaintenzív ágazat” az oktatás. Ehhez képest a Fidesz-kormányok 25 százalékkal csökkentették az állam közoktatási kiadásait 2010 óta.

 

(Szabadeurópa.hu)