Rohadt az államgépben valami: dokumentumjátékkal emlékezik egy tragédiába torkollott szegedi színielőadásra a SZESZ

Erdődy János Jó éjt királyfi című regényének feldolgozásával az egykori szegedi egyetemi színház alapítóinak tragédiába torkollott Hamlet előadására emlékezik dokumentumjátékával a Szegedi Egyetemi Színház. A Rohadt az államgépben valami című produkciót csütörtökön este mutatják be a Pinceszínházban. Az előadás emléket állít a tragikusan fiatalon öngyilkosságot elkövető két főszereplőnek, akiket az 1941-es fajvédelmi törvény indított arra, hogy önkezükkel vessenek véget életüknek.
Rafai Gábor

2022. május 17. 19:30

Rohadt az
államgépben valami: dokumentumjátékkal emlékezik egy tragédiába torkollott szegedi
színielőadásra a SZESZ

1941 októberének vége felé rövid rendőri hír jelent meg az újságokban: egy budapesti garniszállóban közös öngyilkosságot követett el egy fiatal pár. Az újságok pedig megrendült nekrológokat közöltek a „szerelmi dráma” áldozatairól, akik valójában a fasizmus áldozatai voltak. 

 

Alig fél évvel korábban, 1941 április elsején országos érdeklődést keltő és elismerést kiváltó Hamlet-előadást mutatott be a Szegedi Városi Színházban a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társasága Szent-Györgyi Albert rektor támogatásával. 

 

A darab rendezője a 19 éves, félig zsidó származású Horváth István volt, Tóth Kata játszotta a darabban Gertrúd királynét – ők voltak az októberi kettős öngyilkosság elkövetői.

 

Shakespeare drámáját 1941. április 1-jén mutatták be hatalmas sikerrel: ám az elismerések ellenére a történelem megpecsételte Horváth István sorsát: félig zsidó származása miatt – hiába volt ő református – kizárták a színházból. 

 

A közös munka során Tóth Katával egymásba szerettek, a Gertrudist alakító vegyészhallgató azonban nem mehetett hozzá a rendezőhöz. Az 1941-es fajvédelmi törvény értelmében nemcsak házasságot nem köthettek, de még a zsidó és nem zsidó közötti testi kapcsolatot is börtönnel büntették. 

 

Az 1941-es fajvédelmi törvény megpecsételte közös életüket, tervezett házasságukat, a fiatalok ezért 1941. október 17-én önkezükkel vetettek véget életüknek a Duna-parti Carlton Szállóban.

 

A Szegedi Egyetemi Színház előadása e két embernek, a társulatnak és a legendássá lett előadásnak állít emléket.

 

Bemutató május 19-én, csütörtökön este 8 órakor a Pinceszínházban. 

 

Az előadást 16 éven aluliaknak nem ajánlják.

 

Szereplők

  • Ifj. Horváth István: Hadzsy János
  • Tóth Kata: Vecsernyés Viktória
  • Idősebb Horváth István (édesapa): Cseszkó Mihály
  • Szent- Györgyi Albert rektor: Kosztolányi József
  • A SZEISZT tagjai:
  • Tárnok Éva (Ophélia): Rédei Emese
  • Csernák Emilia (3. színész): Péterffy Andrea
  • Paku Imre, az egyetemi Színjátszó Társaság elnöke: Deák Bálint
  • Szemes Mihály (Rosencrantz): Tari Balázs
  • Szász Károly (Hamlet királyfi): Géczi Gergő
  • Szabolcsi Gábor (Marcellus): Bús Marcell
  • Kiss Ottó Miklós (Horatio, Hamlet barátja): Gyekiczki Balázs
  • További szerepekben: Nyéki Tamás (újságíró), Géczi Gergő (gitáros), Halasi Blanka (énekes)


Alkotók

  • Fény-hang: Balogh Arnold
  • Színpadra alkalmazta: Varga Norbert 
  • Rendezőasszisztens: Halasi Blanka
  • Rendező: Varga Norbert

 

Nyitóképünkön a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társasága látható, amelynek tagjai 1941. április 1-jén a Szegedi Városi Színházban óriási sikerrel adták elő a Hamletet. A próbákon gyakran jelen volt Szent-Györgyi Albert is, a felvétel egy ilyen alkalommal készült. Jobb szélen ifj. Horváth István rendező, Szent-Györgyitől balra Tárnok Éva (Ophelia), jobbra Tóth Kata (Gertrud), a rendező mögött Szász Károly (Hamlet).