Rezsikasztok jönnek? – Ceglédi Zoltán jegyzete

Sokadjára derül ki, hogy a nyomás alá helyezett rendszer eresztékei a szolidaritás és stratégiai tervezés hiányában recsegnek-ropognak. Liberálisként én leszek az utolsó, aki bálnaméretű államról ábrándozik, no de no, ez a másik véglet épp.
Ceglédi Zoltán

2022. szeptember 16. 08:58

Rezsikasztok jönnek? – Ceglédi
Zoltán jegyzete

Tehetős városi ismerőseim épp most vásárolják ki magukat a „rezsiközösségből”. Ami megtörténik az alapítványi bankótapétás alternatív nyafiképzőkkel, megtörtént a magánkórházakkal és az államiban a hálapénzes különutakkal (utóbbinak szerencsére ma már komolyabb, büntetőjogi rizikója is van), az robbant be a rezsi kapcsán is. Aki gazdag, az már nem nyakig, csak derékig áll az állami energiaválságban. Szépen fölfekszenek a tetőre a napelemes panelek, szisszen a hőszivattyú, mindez az immár még sokkal jobban leszigetelt agglomerációs házakban vagy elit budai villanegyedekben. Jelentős mértékben csökken a kiszolgáltatottságuk, és egy pillanatig nem mondom, hogy direkt maradjanak velünk, a zömmel a bajban. Ugyanakkor az is igaz, hogy az életbiztosítás is akkor igazán drága, ha a szerződő felek zöme idős, beteg ember, a sportos fiatalok pedig kilépnek a kockázatközösségből. Jelen esetben az állami egészségügy és a közoktatás után az energetikai közszolgáltatások „elszenvedői” közül is távoznak a legnagyobb lobbierejű társadalmi csoportok. Illetve nem, ne túlozzunk, nem önellátó energiaoázisokat alakít ki az elit (még), de kitettségük csökkenése egyben a nyomást is csökkenti az állami döntéshozókon, hogy megtegyék mindazt állami szinten a csóróbbak javára, amit e szereplők már megoldottak odahaza maguknak.

 

Éles váltással hadd mondjam el, hogy ahhoz, hogy valaki fával tudjon fűteni, többféle dolog kell. Legyen elég pénze megvenni a mégoly hatósági áras fát az erdőgazdaságtól. Találjon egy fuvarost, aki hazaszállítja és akit ki is tud fizetni. Legyen fatárolója, ami szellős. Legyen, aki lepakolja a fát. Találjon egy fűrészest, aki felvágja a rönkfát. Legyen, aki bepakolja. Legyen, aki felhasogatja a fát. Legyen jó kéménye is, hogy ne visszafelé jöjjön a füst. Ha mindez megvan, akkor kezdődik csak a rezsicsökkentés, hiszen onnantól van rezsi. És ez még csak egy kályha, egy-két szoba általában. A fafűtés nem tartós, rakni kell, nem egyenletes a hőmérséklet, folyamatos vele a feladat.

 

 

Ez lesz a másik fele ugyanis, hogy míg az elit felfelé lép el, addig legalulra az állam odaközli, hogy hatósági áras lesz a tűzifa, törüld szemed-szád. Most a hetek óta fetrengő-csapkodó erdőmentő vagy tarvágó vitát ki se nyitnám, csak annyit rögzítenék, hogy egy normálisan, fenntartható módon működő társadalomban pont a rezsikasztok ellen kellene dolgozni. A legdrágább és legigazságtalanabb az elit izolált rezsibástyái és a plebsz fatüzeléses középkori kínlódása közt pendlizni. Igen, teret kell adni az egyéni felelősségnek, a takarékoskodás opciójának, de mégiscsak úgy helyes, ha a civilizált állam azonos módon biztosítja polgárai számára a XXI. században alapvető közszolgáltatásokat, amennyiben csövön megy a víz, kábelen az áram, és amíg nem találunk ki egy ország zömét jobban ellátni metódust, addig vezetéken a gáz vagy a távhő, hogy meleg legyen. És nem 18 fok, hanem 21 legalább. Arról is majd másról vitázzunk, hogy bele kellene-e érteni e körbe az internetszolgáltatást (szerintem igen). Ami a lényeg: az államnak akkor van értelme, ha elsődlegesen az ő feladata ezeket a szolgáltatásokat biztosítani. Nem a tűzijátékot pukkantani, nem krumplival óbégatni, az csak a csicsamicsa, hanem mindenkinek a maga helyén azon dolgozni, hogy ne szervüljenek a pótmegoldások és az antiszolidáris kivételek.

 

Egyre láthatóbban formálódnak a rezsikasztok, és ezen a télen sokat nem is tudunk tenni ellene, a kármentés lesz fontosabb. Legyen villany és gáz az egészségügyi, szociális és oktatási intézményekben, otthon, munkahelyen és az ipari felhasználásra is. Valahogy. De közben mindig legyen az eszünkben, tudjuk, hogy ami most van, az nem maradhat, mert ez ideiglenes megoldás, zsineggel meg szigszalaggal rögzítve. Kell aztán egy rendes is.