Rengeteg civil rekedt Szeverodonyeckben, Zelenszkij fájdalmas ukrán veszteségekről beszélt, Orbán a történelem rossz oldalán áll EP-képviselők szerint

Ezek az orosz-ukrán háború legfontosabb keddi eseményei.
Kovács M. Norbert

2022. június 15. 05:05

Rengeteg civil rekedt Szeverodonyeckben, Zelenszkij fájdalmas ukrán veszteségekről beszélt, Orbán a történelem rossz oldalán áll EP-képviselők szerint

„Arra kérünk, hogy állj a történelem jó oldalára a magyar emberekkel együtt, akik egyértelműen szolidárisak Ukrajnával. Arra kérünk, hogy viselkedj valódi európaiként”

 

– írta az Európai Parlament 44 képviselője Orbán Viktornak küldött levelében. A négy legnagyobb uniós frakció – a kereszténydemokrata Európai Néppárt, a szociáldemokrata S&D, a liberális Renew Europe és a Zöldek – képviselői szerint a magyar miniszterelnöknek jobban számítanak a személyes politikai érdekei, mint az ukránok élete, és folyamatosan lassította a szankciós csomagok elfogadását, ezzel megtörve az uniós egységet, írja a Telex.

 

A képviselők szerint a demokratikus világ egységes Ukrajna és az ukrán emberek támogatásában, kivéve Orbán Viktort és a magyar kormányt. Kiemelték, hogy Orbán a végsőkig kardoskodott azért, hogy mentesülhessen az olajembargó alól, így „Magyarország tovább finanszírozza majd az orosz hadsereg háborús bűneit”. Sőt, a kommunista időkben KGB-ügynökként mozgó Kirill pátriárka bevédésével a vallási vezető tovább buzdíthatja büntetlenül az oroszokat a háborúra, „ártatlan ukrán gyerekek meggyilkolását” is beleértve. A képviselők arra kérték „a szovjet diktatúra okozta sebekből gyógyuló” Magyarország miniszterelnökét, őrizze meg az európai egységet.

 

A pápa szerint

 

Talán valami kiprovokálhatta az orosz inváziót, mondta Ferenc pápa egy a múlt hónapban készített, de csak most publikált interjújában. A katolikus egyházfő korábban az olasz Corriere Della Sera napilapnak május elején úgy fogalmazott, talán a NATO is kiprovokálhatta Ukrajna orosz megszállását.

 

Az interjú szerint a pápa nem biztos abban, hogy a világ országainak még több fegyverrel kellene ellátnia Ukrajnát, ugyanakkor elítélte a háború brutalitását, és a moszkvai Kirill pátriárkát is, amiért vallási érvekkel igyekezett alátámasztani az orosz támadás jogosságát.

 

Ferenc szerint az Ukrajnával szembeni orosz hozzáállás alapja, „a harag, amit nem tudom, provokált-e, de talán elősegítette” a NATO fokozódó jelenléte a térség országaiban.

 

Eltűnt Navalnij

 

A Guardian szerint váratlanul ismeretlen helyre szállították át a bebörtönzött orosz ellenzéki vezetőt, Alekszej Navalnijt.

 

„Voltak pletykák arról, hogy a melehovói 6-os számú büntetőtelepre szállítják át, de lehetetlen megtudni, mikorra érne oda – ha egyáltalán megérkezik. Nem csak az a probléma a másik, szigorúan őrzött büntetőteleppel, hogy sokkal félelmetesebb. Amíg ugyanis nem tudjuk, hol van Alekszej, addig csak azzal a rendszerrel áll szemben egy emberként, amely már megpróbálta megölni őt”

 

– írta Twitteren Navalnij szóvivője a Telex szerint. Jarmis szerint a legfontosabb feladat most az, hogy minél hamarabb megtalálják a politikust.

 

Ukrán költségek

 

Jelentősen többet költött az ukrán állam az elmúlt hónapokban, mint amennyi adót beszedett, idézi a BBC-t a Telex, a kijevi parlament pénzügyi bizottságának beszámolója alapján.

 

Az ukrán kormány májusban 101 milliárd hrivnyát, vagyis átszámítva mintegy 1313 milliárd forintot szedett be az adófizetőktől – azonban a pénzügyi bizottság vezetője szerint több mint kétszer ekkora összeget, 250 milliárd hrivnyát, vagyis mintegy 3250 milliárd forintot kellett fordítaniuk a háborúra, valamint az otthontalanná vált emberek megsegítésére.

 

Emiatt vagy hitelt kell felvennie Ukrajnának havonta 5 milliárd dollár, vagyis mintegy 1920 milliárd forint értékben, vagy jelentősen csökkenteni kell a kiadásokat.

 

Szeverodonyeckben rekedt civilek

 

Szerhij Hajdaj, Luhanszk régió ukrán igazgatásának vezetője szerint járhatatlanok a Szeverodonyeckből kivezető utak, mind a három megmaradt hidat szétlőtték az oroszok. Ez lényegében lehetetlenné teszi, hogy az ostromlott városban rekedt civilek a szomszédos Liszicsanszkba meneküljenek. Az oroszok azt a várost is lövik, de ott még nem olyan rossz a helyzet, mint Szeverodonyeckben.

 

A kormányzó videóüzenetében arról beszélt, hogy az oroszok még nem foglalták el a várost, annak egy része még ukrán ellenőrzés alatt áll. Hajdaj már a múlt héten arról beszélt, hogy a heves orosz ágyútűz miatt Szeverodonyeck ukrán védőinek ki kellett vonulniuk a belvárosból, és már csak a város külső részeit tudják tartani.

 

„Városrészt városrész után pusztítanak el”

 

– mondta a kormányzó az orosz tüzérségi fölényről.

 

Ukrán veszteségek

 

Fájdalmas veszteségek érik az ukrán erőket Szeverodonyecknél és Harkiv megye településein

 

– erről beszélt kedd éjjeli beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szerint „létfontosságú” a Donyec-medencei ukrán erők kitartása, mivel a keleti régióért folytatott harc meghatározza a háború további kimenetelét is.

 

Zelenszkij továbbá sürgette a nyugati országokat, hogy minél előbb szereljék fel Ukrajnát modern rakétaelhárító fegyverekkel. Szerinte „semmi sem igazolhatja”, hogy ezek leszállításával késlekednek az érintett országok. Az ukrán elnök szerint szerint, ha Ukrajna nem elég erős, akkor az oroszok nem állnak meg a Donyec-medencénél. 

 

Közben az amerikai hírszerzés szerint sem tett le Vlagyimir Putyin Ukrajna egészének megszállásáról, Llyod Austin amerikai védelmi miniszter szerint ráadásul Putyint birodalmi étvágya hajtja a háborúban.

 

Orosz gáz, német szankciók

 

A Gazprom 40 százalékkal csökkentette az Északi Áramlat-1 balti-tengeri gázvezetéken keresztül Németországba irányuló gázszállítás maximális mennyiségét karbantartási munkálatok késedelmére hivatkozva – jelentette be az orosz állami tulajdonú vállalat kedden. Emiatt mostantól legfeljebb 100 millió köbméter gázt lehet átpumpálni a vezetéken naponta, ami a korábban tervezett napi 167 millió köbméter gázmennyiség mintegy 60 százaléka.

 

Németország közben nyilvántartást hoz létre az uniós szankciók hatálya alá tartozó, vagy tisztázatlan eredetű vagyontárgyakról, erről kedden beszélt Olaf Scholz német kancellár. A Guardian szerint ezzel akarják hatékonyabbá tenni annak ellenőrzését, hogy betartják-e az Oroszországgal szemben meghozott szankciókat az országban. A nyilvántartás mellett létrehoznak egy speciális forródrótot is, ezzel megkönnyítenék meg a bejelentéseket.

 

Scholz szerint 

 

Oroszország háborúja Ukrajna ellen „mindannyiunk számára egy vízválasztó vonal”, mert a háború a nemzetközi rendet fenyegeti. Az agresszió miatt pedig hatékonyabb szankciókra van szükség, különösen a külföldi oligarchákkal szemben

 

– tette hozzá a kancellár.