Rendicsek! Jim Carrey Nem utazhat Oroszországba, kitiltották

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúról 2022. november 14-én este.
Garai Szakács László

2022. november 14. 22:13

Rendicsek! Jim Carrey Nem utazhat
Oroszországba, kitiltották

Az orosz megszállók három Luhanszk megyei település

– A luhanszki régióban kialakult súlyos humanitárius helyzet miatt a megszállók Kreminna, Szeverodoneck és Rubizsne településekről a civil lakosság teljes evakuálását tervezik az ideiglenesen megszállt területek mélyére – írta esti jelentésében a kijevi katonai vezetés.

 

A vezérkar arról is beszámolt, hogy a Donyeck megyei Mariupolban az orosz hatóságok bővítik a propagandát sugárzó adások hatósugarát és műsoridejét. – A rendelkezésre álló információk szerint a megszállók elindítják a Mariupol-24 tévécsatornát. A tervek szerint egy hónapon belül bevezetik az éjjel-nappali adást – számolt be a vezérkar.

 

Az orosz erők munkaidőben csapást mértek az északkelet-ukrajnai Szumi megye közelebbről nem megnevezett egyik létfontosságú infrastrukturális objektumára, a támadásban legalább három civil dolgozó megsebesült – közölte Dmitro Zsivickij, a régió kormányzója. Szavai szerint a vállalat területén tizenkilenc robbanás történt, miközben a munkások ott dolgoztak.

 

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtószolgálatán keresztül arról adott hírt, hogy munkatársai elfogtak Herszonban egy civilruhás orosz katonát. A férfi helyi lakosnak adta ki magát, az SZBU tisztjeivel folytatott beszélgetés során azonban bevallotta, hogy az orosz fegyveres erők 69. különálló dandárjának hivatásos katonája. A különleges szolgálat azt is megállapította, hogy az orosz megszállás alól felszabadult Herszonban információgyűjtés, az ukrán fegyveres erők elleni tűztámadások korrigálása és szabotázsakciók végrehajtása volt a feladata.

 

Oroszország szankciókat vezetett be száz kanadai állampolgárral szemben, megtiltva nekik a beutazást

A tiltólistán szereplő személyek között vannak köztisztviselők, üzletemberek, Kanadában működő ukrán nacionalista szervezetek aktivistái, valamint a média- és pénzintézeti alkalmazottak, akik „részt vesznek az agresszív oroszellenes irányvonal kialakításában”.

 

– Válaszul Justin Trudeau miniszterelnök rezsimjének arra a folytatódó gyakorlatára, hogy szankciókat vezet be Oroszország vezetése, politikusai és parlamenti képviselői, valamint bárki más ellen, akit a ruszofób kanadai hatóságok nemkívánatosnak tartanak, kölcsönösségi alapon száz kanadai állampolgártól tagadjuk meg a beutazást. Vannak közöttük magasrangú tisztviselők, üzletemberek, számos banderista-párti szervezet aktivistái – hangzott az orosz diplomáciai tárca közleménye.

 

A tilalom mások mellett vonatkozik Caroline Xavierre, a kanadai Kommunikációs Biztonsági Intézmény vezetőjére, Peter MacKay volt igazságügyi miniszterre és főügyészre, Stephan Steve Bandera újságíróra, az ukrán nacionalista főideológus, Sztepan Bandera unokájára, Jim Carrey színészre, valamint a Volatus Aerospace cég vezetőire és másokra.

 

Orosz–amerikai hírszerző főnöki kapcsolatfelvétel volt Ankarában

A találkozóról elsőként a Kommerszant című moszkvai gazdasági napilap számolt be azt állítva, hogy az orosz küldöttség vezetője Szergej Nariskin, a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak délelőtt még azt mondta, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja a török fővárosban történt orosz–amerikai kapcsolatfelvételről szóló információkat, délután viszont a TASZSZ-nak már megerősítette, hogy amerikai kezdeményezésre kétoldalú megbeszéléseket tartottak a török fővárosban, ám további részleteket nem árult el.

 

A Fehér Ház a The New York Times szerint azt közölte, hogy William Burns, a CIA igazgatója hétfőn orosz hivatali partnerével találkozott Törökországban, és arra intette Oroszországot, hogy tartózkodjon a nukleáris fegyver bevetésétől Ukrajnában. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács azt közölte, hogy az ankarai tanácskozás nem az ukrajnai háború rendezéséről szólt, és hogy Kijevet Washington előre tájékoztatta a találkozóról. A testület szerint Burns felvetette az Oroszországban elítélt amerikai állampolgárok ügyét is.

 

A találkozót előzetesen nem jelentették be. Orosz és amerikai delegáció legutóbb január 10-én találkozott Genfben, hogy a Moszkva által igényelt biztonsági garanciákról tárgyaljon. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn, újságíróknak nyilatkozva elfogadhatatlannak nevezte az ukrajnai rendezési tárgyalások lehetőségével kapcsolatban bárki által támasztott előfeltételeket.

 

– Nem, az ilyen előfeltételek természetesen elfogadhatatlanok. Elnökünk többször is elmondta, hogy készen állunk a tárgyalásokra. De ezeknek a tárgyalásoknak természetesen figyelembe kell venniük a terepen kialakult helyzetet – mondta Grusko Pekka Haavisto finn külügyminiszternek azt a kijelentését kommentálva, miszerint az Ukrajnáról szóló béketárgyalások csak abban az esetben kezdődhetnek meg, ha Oroszország maradéktalanul visszavonja hadseregét az általa megtámadott ország területéről.

 

Stoltenberg: Nem szabad alábecsülni Oroszországot

– Az elkövetkező hónapok nehezek lesznek Ukrajna számára, ezért folytatni kell a megtámadott ország támogatását – jelentette ki a NATO-főtitkár hétfőn Hágában. – Ukrajnának el kell döntenie, milyen feltételek fogadhatók el számára a háború lezárását szolgáló tárgyalások megkezdéséhez Oroszországgal, a mi dolgunk, hogy támogassuk őket.

 

A NATO-főtitkár aláhúzta, Ukrajna tárgyalási pozícióit a harctéren elért eredmények határozzák meg. Figyelmeztetett továbbá: Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, hogy Ukrajnát hidegen és sötétben tartsa ezen a télen. Közölte, Ukrajna területének nagy részét továbbra is Oroszország irányítja, rendkívüli haderővel rendelkezik a térségben. Az orosz fegyveres erők jelentős képességekkel és nagy számú katonával rendelkeznek. Moszkva megmutatta, hogy hajlandó jelentős veszteségeket vállalni. Emellett az orosz fegyveres erők „különös brutalitást tanúsítanak”. Amit ebben a helyzetben a NATO-nak tennie kell, az az, hogy segíti a megtámadott országot.

 

A főtitkár kiemelte továbbá, az önvédelemhez minden nemzetnek joga van. A NATO-tagországok Ukrajna számára biztosított támogatása az ország jogos önvédelmének sikerét szavatolja. Stoltenberg végezetül köszönetét fejezte ki amiatt, hogy Hollandia egyebek mellett anyagi forrással, üzemanyaggal, téli ruházattal, egészségügyi felszereléssel és dróntámadást elhárító rendszerekkel segíti Ukrajnát.

 

Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter a sajtótájékoztatón azt mondta, az ukrajnaiak morális támogatásán túl a katonai segítségnyújtás jól mutatja, hogy az ország képes győzelmet aratni a harctéren. Ennek érdekében az ukrán katonai képességek javítását szolgáló támogatás mellett Hollandia képzéssel segíti az ukrán fegyveres erőket, valamint részt vesz az Ukrajna területén elkövetett feltételezett háborús bűnök elkövetésének kivizsgálásában. A NATO katonai képességeinek fejlesztésével kapcsolatban a holland védelmi miniszter hangsúlyozta: „fegyveres erőink képesek győzedelmeskedni úgy a jelen, mint a jövő konfliktusaiban”. Ha Oroszország felhagy a háborúskodással, vége a konfliktusnak. Ha Kijev hagy fel a küzdelemmel, nem lesz többé Ukrajna – tette hozzá a holland védelmi miniszter.

 

Wopke Hoekstra holland külügyminiszter kijelentette: „Kijev nincsen egyedül”. A NATO és tagországa, Hollandia folytatja támogatását, és megerősíti elhatározását a béke és a biztonság szavatolása mellett Európában és az egész világon. Ennek érdekében Hága 20 millió eurót biztosít a NATO-erőfeszítések támogatására Ukrajnában, valamint 25 millió eurót fordít az ukrán fegyveres erők képességei fejlesztésére.