„Remélem, maguknak ebből nem lesz bajuk” – megemlékeztek a szegedi Móra-kollégium legendás irodalmi estjeiről, amin Bohumil Hrabal is járt

A szegedi egyetem Móra-kollégiuma az ott rendezett irodalmi estek miatt egyfelől legendás hellyé vált az 1980-as években, másfelől a kortárs irodalom egyik magasan jegyzett fóruma lett. Az akkori estek szervezője, Erdélyi Ágnes hétfőn a Móra szakkollégiumestjén ezekről az évekről beszélt.
Bod Péter

2022. május 03. 18:33

„Remélem, maguknak ebből nem lesz bajuk” – megemlékeztek a szegedi Móra-kollégium legendás irodalmi estjeiről, amin Bohumil Hrabal is járt

A címben szereplő mondattal Donáth Ferenc, az akkor formálódó ellenzéki mozgalmak központi alakja fordult 1983-baévekben,-kollégiumban tartott estje után Erdélyi Ágneshez.

 

Erdélyi Ágnes Eörsi Istvánnal

 

Noha ez azt eseményt egyetlen A4-es plakáton, a diákszálló liftje mellett hirdetté meg, a fél város ott volt az esten. Már akkor lehetett érezni, hogy valami megmozdult az országban. A szervezőknek nem lett bajuk, annak ellenére, hogy a kollégium igazgatójának olykor igazolójelentés kellett írnia a helyi pártszervernek egy-egy estről. A rendszer slendriánságát jelzi, hogy több esetben másfél évvel a rendezvény után – hangzott el Kovács Attila, a Móra Szakkollégiuma igazgatójának kérdésére, aki az est moderátora volt.

 

Csuhai István Határ Győzővel

 

A legjobbak kaptak ide meghívót

Demokráciagyakorlatnak nevezte az irodalmi esteket visszatekintésében Erdélyi Ágnes, ami tekintve, hogy egy ennek hátterét egy proletárdiktatúra adta meg, bizonyára találónak kell elfogadnunk. Még akkor is, ha ezek közül a puhább fajta gyakorlatot folytatták akkoriban Magyarországon.

A legjobbakat kerestük – hangzott el az egykori szervezőtől, hogy milyen logika alapján választották ki leendő vendégeiket. Világnézet, politikai hovatartozás nem számított. Egyaránt jártak a Móra-estjeire a népiek táborából, akik utóbb az MDF tagjai lettek. Mások mellett Csoóri Sándor, Bíró Zoltán és Csengey Dénes. 

 

Az urbánusokat Radnóti Sándor, Petri György képviselte, akik liberális vonzódása nem volt titok. Meleg szavakkal emlékezett meg Csoóriról Erdélyi Ágnes, aki mások mellett arról beszélt hallgatóságának, hogy szabadságjogok az akkori Alkotmányból is levezethetők, mert abban szerepelt a gyülekezés szabadsága és a cenzúra tilalma. Más kérdés, miként érvényesültek.

 

Könczöl Csaba Petri Györggyel

 

Szörényi László, az irodalomszervező

A legendás Móra-kollégiumban megtartott irodalmi estektől elválaszthatatlan Szörényi László irodalomtudós, aki saját, rendkívül kiterjedt kapcsolatrendszerén keresztül mindenkit Szegedre hozott, aki számított. Szörényi László vendégtanára volt a bölcsészkarnak, páratlanul enciklopédikus tudású oktató. Sziporkázó személyiség, aki sokszor érdekesebb volt, mint meghívott vendége – tette hozzá nevetve Erdélyi Ágnes.

 

Szörényi László Krasznahorkai Lászlóval

 

Meghívására járt a Móra irodalmi estjén mások mellett Esterházy Péter, Nádas Péter, Krasznahorkai László, Lengyel Péter, Petri György. Ő kapcsolta be a hazai irodalmi élete a hosszú ideje emigrációban élő Határ Győzőt Londonból, Ferdinandy Györgyöt Puerto Ricóból, Kibédi Varga Áront Amszterdamból. 

 

Ezekről az estekről akkor alkothatunk megközelítőleg pontos képet, ha tudjuk, hogy Esterházy Péter 1986-os kollégiumi fellépésére érkezett hallgatóság leginkább egy rockkoncert közönségéhez hasonlított. Legalábbis abban az értelemben, hogy rengetegen voltak, éppen ezért mindenki állva hallgatta végig az íróval folytatott beszélgetést.

 

A bölcsészkar predesztinálta szerepére a Mórát

Ebben az évben jelent meg az író Bevezetés a szépirodalomba című műve, ami felrobbantotta a kortárs magyar irodalmat. Ennek a kötetnek volt a bemutatója ekkor Szegeden – derült ki a hétfői visszaemlékezésből.

 

Kovács Attila érdeklődésére Erdélyi Ágnes úgy válaszolt: a közönség szinte vég nélkül kérdezett. Akkoriban csak három bölcsészkar működött az országban (Budapest, Szeged, Debrecen), nagyon erős volt a szegedi, a hallgatók érdeklődése pedig páratlan. Ez a háttér kötelezte a szerepére az akkor bölcsészeknek otthont adó kollégiumot.

 

Odorics Ferenc és Hazai Attila

 

Ezek voltak azok az idők, amikor mindenki könyvet, folyóiratot és újságot olvasott, ezzel összefüggésben sem véletlen, hogy egymás után kapott szegedi meghívót a rendszerváltás előtti és utáni években a Hitel, a Holmi és a Jelenkor.

 

Bár a meghívott vendégek sokasága beletartozott az acéli kultúrpolitika tűrt és tiltott kategóriájába, az egyetem vezetése soha nem szólt bele a Móra „műsorpolitikájába”.

 

Erdélyi Ágnesnek már a 90-es években mesélte el Kristó Gyula történész, aki 1982 és 1985 között a JATE rektora volt, hogy a megyei pártbizottság le akarta tiltani a Mórában fellépő Csoóri Sándort, de ezt a kérést egyetemi vezetőként nem továbbította.

 

Esterházy Péter

 

Nem kellett hősnek lenni – mondta a tisztánlátás szándékával az irodalmi estek egykori szervezője, hozzátéve: akkor már a puha diktatúra időszakát éltük, amibe az is hozzátartozott, hogy az elhárítás emberei is ott ültek a hallgatóság között.

 

Hrabal Szegedet választaná

Kalandos körülmények között jött el Szegedre Bohumil Hrabal világhírű író, szinte napra pontosan harminchat éve, 1986. május 8-án. A Pozsonyban élő Grendel Lajos író vetette fel a helyieknek, hogy hívják meg a Sörgyári capriccio szerzőjét a városba. A szervezők sokáig azt sem tudták megkapta-e a Prágában élő alkotó a levelüket.

 

Ilyen előzmények után érkezett meg Hrabal a városba, egyik műfordítója, Varga György társaságában, ki a rendszerváltás után prágai nagykövete lett az országnak. 

 

Bohumil Hrabal dedikálás közben

 

Fogadta őt az egyetem egyik akkori rektorhelyettese is, ám a legmaradandóbb élmény az Mórában tartott est volt, majd a Halászcsárdában elfogyasztott vacsora. Hrabal ott és akkor úgy nyilatkozott, hogy amennyiben nem Prága lenne az otthona, akkor Szegedet választaná. 

 

A város éttermeit körbejáró író olyan sokat evett és ivott, hogy a szervezők féltették a fellépéstől, de mint kiderült, ez alaptalan volt.

 

Szinte valamennyi estről készült hangfelvétel, de erről éppen nem, mert elfelejtették elindítani a magnót, ami azért is tragikus hiba volt, mert a fővárosból ideérkező újságírók egyikének sem adott interjút az ősz mester, mondván: mindenről, amiről szeretett volna, beszélt az estjén. A mából visszanézve, pótolhatatlan veszteség, hogy kevés estről készültek fotók, így a dokumentálásnak ez a módja szinte teljesen elmaradt. 

 

A legendásnak nevezett 1980-as évekre azért is emlékszik vissza nagy szeretettel Erdélyi Ágnes, mert sok inspirációt kapott az estek hallgatóságától. Több esetben ők javasolták, ki legyen a következő meghívott, mit kell elolvasni, megnézni.

 

Lázár Ervin

 

Az irodalmi estekre emlékezés ezzel inkább elkezdődött, mint véget ért a Mórában. 

 

Várjuk a folytatást.

Címlapon

mutasd mind