Rejtett zsidó örökséget tárnak fel: kilenc város mutatja be zsinagógáit, emlékhelyeit

A Duna-régió nyolc országának kilenc városa Szeged vezetésével tárja fel és népszerűsíti zsidó kulturális örökségét egy nyertes uniós pályázatnak köszönhetően. Zsinagógákat, temetőket és más emlékhelyeket mutathat be a kilenc város az uniós támogatásból nyert rejtett zsidó kulturális örökségének feltárására. A résztvevő önkormányzatok összesen több mint 590 millió forintból valósítják meg elképzeléseiket. A Szegedi Tükör írása.

2018. április 29. 08:13

Rejtett zsidó örökséget tárnak fel: kilenc város mutatja be zsinagógáit, emlékhelyeit

Szeged közel 109 millió forintot költhet el a nemzetközi programban; az összeg túlnyomó része uniós támogatás, állami pénzt is kap hozzá a város és 7,9 millió forintot áll a saját költségvetéséből. Olyan hasonló méretű és zsidó örökséggel bíró településekkel működik együtt az önkormányzat, mint Banja Luka (Bosznia-Hercegovina), Galac és Temesvár (mindkettő Románia), Kotor (Montenegró), Muraszombat (Szlovénia), Eszék (Horvátország), Regensburg (Németország) és Szabadka (Szerbia).

Szabadka állami pénzből

A résztvevők célja, hogy megőrizzék a következő generációknak a zsidó kulturális örökséget, így az emlékhelyeket, épületeket és hagyományokat. Ugyanakkor népszerűsítsék is ezeket a turisztikai célpontokat, miközben fenntarthatóvá teszik azokat. Az elképzelések szerint Szeged vajdasági testvérvárosa, Szabadka a nemrég átadott és magyar állami pénzből teljes egészében felújított zsinagógát mutatja be.

Forradalmi az orgona

Szegeden tavaly szeptemberre készült el az új zsinagóga 950 millió forint értékű külső rekonstrukciója, és ősszel növényekkel ültették be a biblikus kertet. A Baumhorn Lipót építette zsinagógák könnyedek, világosak, ilyen a szegedi is. Alapgondolata a tudós rabbitól, Löw Immánueltól származott. A főhajó felső ívében a „Szeresd felebarátod, mint tenmagadat” felirattal üdvözli a főrabbi a betérőt. 1903. május 19-én szentelték fel. Építése idején a szegediek 5-6 százaléka volt zsidó, akkoriban megtöltötték a templomot.

Tavaly újult meg a külseje. A szegedi Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája (fotók: Iványi Aurél)

A hitközség egyenjogú magyar közösségként letette vele a névjegyét a városban, ezzel mutatták meg, mire képesek, és a legtöbbet, a legjobbat nyújtották Istennek. Az ólomüveg ablakokat a főrabbi útmutatásai alapján Róth Miksa alkotta, sorrendjük és szimbólumaik szigorú szabályokat követnek. Forradalmi újítás volt, hogy orgonát helyezzenek el a templomban. Az épületet tágas kert közepén emelték, ennek a koncepciónak egész Közép-Európában nincs párja. A növények rendjét a botanikus főrabbi tervezte meg. A park 1944-ben teljesen megsemmisült; a rekonstrukció során az eredeti elképzeléseknek megfelelően állították helyre.

Ez a harmadik temető

Az új zsinagóga szomszédságában áll a napra pontosan hatvan esztendővel korábban, 1843. május 19-én felavatott régi zsinagóga. Mérete jóval kisebb az újnál, ám a Lipowszky Henrik és Lipowszky József tervezte épület a klasszicista építészet egyik legszebb szegedi emléke. Az új zsinagóga stílusában építette annak tervezője a zsidó hitközség Gutenberg utcai székházát is.

Fonógyári úti zsidó temető. Keresztény és zsidó szokásokat is követnek a sírok és az emlékezők

Hitközsége 1785-ös alapítása óta három temetője is volt a szegedi zsidóságnak. Annak ellenére, hogy a zsidó előírások szerint a föld örökre azé, aki ott pihen, vagyis sírkertet nem szüntetnek meg. Kivételt képeznek ez alól a rendkívüli esetek. Az első temetkezési helyet a mostani Kálvária sugárút és Londoni körút sarkán városrendezés miatt számolták fel. Átmenetileg az 1879-es nagy árvíz idején öt hónapig az újszegedi temetőbe is hantoltak el a katasztrófában elhunytakat. Mindkét megszüntetett sírkertből átvitték a földi maradványokat a jelenlegi Fonógyári úti temetőbe. 5,6 hektáros területén szembetűnik két héber betű a sírkövek felső részén, ez rövidítés, jelentése: „Itt van elrejtve”, alul pedig, hogy „Lelke legyen bekötve az élet csokrába”. Több helyütt odaírják keresztény mintára azt is: „Béke poraira” vagy „Nyugodj békében!”. A sírra az emlékezők visznek magukkal követ, vagy a kapu melletti tárolóból tesznek. Minél több rajta a kő, annál élőbb a megboldogult emléke. A szokás gyökere, hogy hajdan, amikor a zsidók a sivatagban temetkeztek, a halottaikra köveket is helyeztek, hogy a vadállatok ne férjenek hozzájuk. A keresztényektől átemelt szokás szerint virágokat szintén helyeznek ki. A szegedi hitközség korábban kertészetet is tartott fenn.

Tovább olvasom