Rakétatámadás érte Kárpátalját

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúról 2022. május 3-án este.
Garai Szakács László

2022. május 03. 22:38

Rakétatámadás érte Kárpátalját

Kövér László szerint gránitszilárdságú kotmányunkat most azért kell módosítani, hogy Orbán Viktor gyors döntést hozhasson a szomszédságban folyó háború ügyében

Az Országgyűlés hétfőn újraválasztott elnöke kedden az Inforádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott: olyan világban élünk amelyben nehéz kiszámítani, hogy milyen jövő vár ránk.

 

Az Alaptörvény módosításáról kiemelte: a világ egyik legerősebb atomhatalma áll háborúban a szomszédságunkban, nemzeti érdek, hogy megadják a kormánynak annak lehetőségét, ha gyors döntést kell hozni, ne kelljen a parlamenti procedúrát végigjárni a törvényalkotásnál. A modell ugyanaz, amelyet a pandémia idején alkalmaztak, a korábbi veszélyhelyzeti intézkedés bevált – mondta.

 

Ezután még olyan megterhelő dolgokat mondott, amiknek újraközlésétől eltekintenék, épp elég baj, hogy azt és úgy gondolja. A háborús „gondolatai” után átlagos Fidesz-propagandát adott elő, kritizálta Brüsszelt, a V4-eket.

 

Volócnál, Kárpátalján rakéták csapódtak be

A háború kezdete óta most először érte rakétatámadás Kárpátalját, a lövedék a hegyvidék egyik infrastrukturális objektumába csapódott be, tart a kárfelmérés és annak tisztázása, hogy vannak-e sérültek vagy áldozatok – közölte Viktor Mikita kormányzó. A karpatalja.ma portál a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztrációra (OVA) közlése alapján azt írta, hogy a légitámadás az egyik hegyvidéki járásban történt. A portál újságírói értesülésre hivatkozva arról adott tájékoztatást, hogy a rakéta a volóci területen csapódott be.

 

Több mint 150 mariupoli menekült megérkezett Zaporizzsjába

„Megkönnyebbülten nyugtázom, hogy az evakuálási művelet Mariupolból sikeresen befejeződött. Gondolok mindazokra, akik a blokád alatt lévő városban maradtak. Mindent megteszünk, hogy segítsünk nekik is” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Osnat Lubrani, az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora Twitter-üzenetét.

 

 

A jelentés szerint 156 civil lakos érkezett meg öt autóbuszon. A menekültek még vasárnap indultak útnak, hétfőn azonban egy Mariupol melletti orosz ellenőrző pontnál várták, hogy befejezzék az ellenőrzésüket, és onnan csak kedd reggel tudtak továbbindulni Zaporizzsja felé.

 

Korábban Vadim Bojcsenko mariupoli polgármester egy tévéműsorban azt mondta, hogy a város lakóit ukrán ellenőrzésű területre kimenekítő 14 busz közül csupán három érkezett meg Zaporizzsjába, a többi sorsa ismeretlen. Emlékeztetett, hogy Mariupolban még több mint ezer civil lakos vár kimenekítésre.

 

Jenver Ckitisvili, az Azovsztal vezérigazgatója a BBC brit közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az üzem területén lévő öt óvóhely alkalmas akár atomtámadás esetén is védelmet nyújtani. Szavai szerint az összekötő alagutak mennyezete és a felszín között legalább nyolc méter van, de a bunkerek még ettől is mélyebben vannak.

Elmondta, hogy az Ukrajna elleni orosz háború kitörése előtt az üzem alkalmazottai jelentős mennyiségű ivóvíz- és élelmiszerkészletet halmoztak fel a bunkerekben. Meggyőződését fejezte ki, hogy ez segített Mariupol védőinek és a civileknek abban, hogy ott életben maradjanak az orosz bombázások alatt. Kiemelte, hogy tudomása szerint jelenleg mintegy 300 civil tartózkodik az üzem föld alatti óvóhelyein, köztük 30-40 gyermek. Ugyanakkor sok köztük a súlyos sebesült, akik szakképzett orvosi segítségre szorulnak.

 

Közölte: az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megpróbálta kihallgatni az üzem Oroszországba szállított munkásait, hogy megtudja, hol vannak az alagutak és a bunkerek bejáratai.

 

Kedden az ukrán parlament második, végleges olvasatban is elfogadta a Moszkva-barát pártok ukrajnai tevékenységének betiltásáról szóló törvényt. Az indítványt 330 képviselő szavazta meg a 451 tagú törvényhozásban. Olena Suljak, a Volodimir Zelenszkij elnök mögötti Nép szolgája párt képviselője elmondta, hogy a törvény azoknak a pártoknak a betiltásáról szól, amelyeknek a programja vagy tevékenysége az Ukrajna elleni fegyveres agresszió jogszerűségének igazolására, elismerésre, illetve tagadására irányul, beleértve Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agressziójának belső konfliktusként, polgárháborúként való bemutatását, Ukrajna részleges orosz megszállásának tagadását, az Ukrajna elleni fegyveres agressziót elkövető személyeket, az Oroszországi Föderáció fegyveres alakulatainak tagjait, más illegális fegyveres csoportokat, zsoldoscsapatokat vagy a megszállók által kinevezett helyi vezetés tagjait dicsőítik, tetteiket igazolni próbálják.

 

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) megszüntette több Moszkva-barátnak tartott ukrajnai párt a működési engedélyét, köztük a parlamenti frakcióval rendelkező Ellenzéki Platform - Az életért pártét is, amelynek egyik vezetője a Vlagyimir Putyin orosz elnök „komájaként” emlegetett, hazaárulás gyanújával perbe fogott Viktor Medvedcsuk dúsgazdag oligarcha. A párt képviselőcsoportja április 14-én beszüntette munkáját a parlamentben.

 

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága nyilvánosságra hozta, hogy értesülései szerint az orosz katonák körében az a hír terjed, hogy szeptemberig folytatódhatnak Ukrajna területén a harci cselekmények. A főigazgatóság szerint Moszkva egyebek közt azt fontolgatja, hogy a déli megszállt területeket a 2014-ben önkényesen bekebelezett Krímhez csatolja és integrálja az orosz gazdasági térségbe. Oleg Krjusvkov, Szergej Akszjonov krími vezető egyik tanácsadója május 1-jén közölte, hogy kidolgoztak erre egy 2030-ig szóló tervet.

 

Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó kedden azt jósolta, hogy körülbelül két hét múlva Ukrajna számára kedvező, komoly változás lesz a Donyec-medencei frontvonalon, egyebek mellett a Nyugattól kapott segítségnek köszönhetően.

 

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy legalább tízen meghaltak és 15-en megsebesültek Avgyijivkában egy kokszüzem elleni orosz tüzérségi támadás következtében. A lövedékek a műszakváltáskor hazatérni készülő, a buszmegállóban álló munkások közé csapódtak.

 

Kiújultak a harcok a mariupoli acélműnél

Kihasználva a mairupoli Azovsztalnál érvényben lévő csendrendeletet, az Azov nacionalista zászlóalj és az ukrán fegyveres erők harcosai tüzelőállásokat foglaltak el – közölte Vagyim Asztafjev, az orosz védelmi minisztérium sajtóosztályának munkatársa. Asztafjev szerint az orosz fegyveres erők és a donyecki „népi milícia” egységei tüzérség és a légierő segítségével elkezdték megsemmisíteni ezeket az állásokat. Az Izvesztyija című, Kreml-közeli napilap az orosz katonai vezetésre hivatkozva azt jelentette, hogy az Azov fegyveresei a Nemzetközi Vöröskereszt gépkocsijait is lőtték. A nyilatkozó szerint a harcok intenzitása az elmúlt hetekben alábbhagyott, mert az Azovsztalban körülzárt ukrán egységek már „sehová sem mennek”.

 

Putyin Macronnak: Moszkva kész tárgyalni Kijevvel

Oroszország továbbra is nyitott az Ukrajnával folytatandó párbeszédre – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal folytatott keddi telefonbeszélgetése során. Ez volt az első kapcsolatfelvétel a két államfő között azóta, hogy Macront második elnöki ciklusára megválasztották. A felek legutóbb március 29-én beszéltek telefonon.