Rakéta-sorozatvetők, szállítójárművek érkeznek Németországból Ukrajnába, Zelenszkij légtérzárat szeretne

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúról 2022. szeptember 15-én este.
Garai Szakács László

2022. szeptember 15. 22:06

Rakéta-sorozatvetők, szállítójárművek
érkeznek Németországból Ukrajnába, Zelenszkij légtérzárat
szeretne

Ukrajna egyszerre több partnerrel tárgyal légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek szállításáról

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök miután Kijevben megbeszélést folytatott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével hangsúlyozta, hogy Ukrajna biztonságának szavatolásában kulcsfontosságú tényező lenne a légtérzár a rakétatámadások ellen, és ebben főként két partner állam – az Egyesült Államok és Németország – segítségére számít.

 

– A légvédelem és a rakétavédelem prioritást élvez. Elkezdtünk beszélgetni, és pozitív eredmény született az amerikai–norvég rendszerű NASAMS és a német IRIS-T szállításának kérdésében. Németországból több olyan rendszert is várunk, amelyeket eddig még nem kaptunk. Valamint az Egyesült Államokból is. Ez azonban csak részleges megoldás a légvédelmi rendszerek hiányára – fejtette ki Zelenszkij. Hozzátette ugyanakkor, hogy Ukrajna tárgyalásai nem korlátozódnak csak két partnerre. – Eltökélt szándékunk, hogy Franciaországgal, Olaszországgal együtt dolgozzunk. Még nem kaptam pozitív választ Izraeltől sem.

 

Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint Zelenszkij elmondta: az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélésén szó volt a közelgő tél energetikai kihívásairól, az Ukrajnából az EU-ba irányuló villamosenergia-exportról, az ország csatlakozásáról az EU belső piacához, az Ukrajnának nyújtott uniós makroszintű pénzügyi segítségről és az Oroszország elleni szankciókról. Az államfő köszönetet mondott von der Leyennek Ukrajna személyes támogatásáért. Zelenszkij egyúttal köszönetet mondott azért is, hogy Ukrajna lehetőséget kapott az európai elektromos hálózatokhoz való csatlakozáshoz.

 

A felek egyetértettek abban, hogy azoknak az ukránoknak, akik a háború miatt elhagyták az országot, nincs szükségük ösztönzésre a hazatéréshez. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az ukránok visszatérése már megkezdődött, és szerinte ezzel nem lesz probléma.

 

– Körülbelül ötmillió ukrán, akik az Európai Unióba menekültek a háború elől, már hazatért. Tudjuk, hogy haza akarnak menni, újjá akarják építeni Ukrajnát, virágzó országgá akarják változtatni azt – mondta Ursula von der Leyen.

 

Zelenszkij az Európai Bizottság elnökével egyetértve kijelentette: „Nekem úgy tűnik, hogy az ukránoknak nincs szükségük ösztönzésre, szeretik államukat, és haza akarnak jönni. A fő és nehéz kérdés a biztonságuk szavatolása”. Az elnök kiemelt feladatnak nevezte a harci cselekmények következtében megsemmisült vagy megrongálódott oktatási infrastruktúra újjáépítését. Ursula von der Leyen korábban már kijelentette, hogy az EU százmillió eurót különít el a lerombolt ukrajnai iskolák helyreállítására.

 

Magyarország minden lehetséges eszközzel segíti az ukrán gabona vasúti kiszállítását Ukrajnából

Vitézy Dávid államtitkár a Facebook-oldalán azt írta: a vasúti fuvarozók, átrakók, a gabonaszövetség, a MÁV, az Agrárminisztérium és a külügyminisztérium képviselőinek csütörtöki megbeszélésén Palkovics László miniszter kiemelte, hogy tárcája minden eszközzel segít megszervezni a korábban bejáratott szállítási tevékenységtől eltérő, sokszereplős, állami és magánszervezetek részvételével működő logisztikai feladatot.

 

Elmondta, az elmúlt hónapok rendszeres találkozóinak már látszanak az első eredményei: januárhoz képest nyolc és félszeresére nőtt a növényi termékek forgalma az ukrán–magyar vasúti határon a Záhony környéki körzetben. Az ukrán oldalon magyar határátlépésre váró gabonaszállító kocsik száma a korábbi több mint 4500-ról mára 3000 alá csökkent, a cél, hogy az ukrán partnerekkel tovább csökkentsék a különféle kapacitásszűkületek miatt összeadódó torlódást.

 

Vitézy Dávid azt írta, a körzet vágányhálózatának minőségi és mennyiségi bővítésére 12,4 milliárd forintos programot dolgoztak ki, ezt Palkovics László miniszter rövidesen a kormány elé terjeszti, és a tervek szerint ennek első eredményei már idén érezhetőek lesznek a MÁV saját erős beruházásában. Ezen kívül gyorsították a határon a növényegészségügyi vizsgálatokat, a MÁV mozdonyvezetőket képez és csoportosított át, tolatómozdony segíti az átrakást.

 

A korábbi években Ukrajna zömmel hajókon szállította el a gabonatermést, különösen az afrikai, közel-keleti és más tengerentúli régiókba, az orosz támadás után azonban ez az út bezárult. Azóta az újra megnyíló tengeri út továbbra is bizonytalan, szükség van a vasúti szállításra.

 

A záhonyi körzet évtizedekkel ezelőtt a mainál sokkal nagyobb árumennyiség átrakására volt berendezkedve a széles nyomtávú tehervagonokból a normál nyomtávúakra, az infrastruktúra jelentős részét azonban elhanyagolták. Bizonyos forgalom, elsősorban vasérc máig bejön itt, illetve több beruházás is folyik konténerek átrakására. Elvileg gabonát is lehet konténerben szállítani, azonban erre sem a berakásnál, sem a kirakásnál nem készültek föl a partnerek, így egyelőre a gyakorlatban nem működik ez a mód. Az államtitkár hozzátette: mivel Európa-szerte gabonahiányt okozott az aszály, gabonaszállító kocsit gyakorlatilag lehetetlen bérelni vagy beszerezni, de problémát okoz a munkaerőhiány, kevés a megfelelő mozdony, és kevés a hely a záhonyi körzetben a vagonok tárolására.

 

Ennek ellenére sikerült az átrakást Eperjeskén az év elejétől augusztusra nulláról csaknem 90 ezer tonnára növelni. Záhonyban a személyforgalomban kisebb a rendelkezésre álló vasúti kapacitás, de ott is több mint 30 ezer tonna szemesterményt hoztak be. A legnagyobb mennyiségben kukoricát, búzát, napraforgót hozott be az RCH, az MMV és más vasúti magánoperátorok.

 

Vitézy Dávid hangsúlyozta: a munkát folytatják, hiszen az ukrán gabona vasúti szállítása Magyarország, Ukrajna, az Európai Unió és az Európán kívüli fogadóországok közös érdeke.

 

Berlin újabb rakéta-sorozatvetőket és páncélozott szállítójárműveket szállít Ukrajnának

Németország Görögországgal együttműködve szovjet gyártmányú harcjárművekkel is segítheti a védekezést az orosz támadás ellen. Christine Lambrecht védelmi miniszter a német hadsereg helyzetéről szóló éves konferencia első napjának szünetében tartott tájékoztatóján az utóbbi napok ukrán hadi sikereiről szólva kiemelte, hogy „bátorító érzés” látni, milyen eredményesen védekeznek az ukrán erők a „brutális orosz támadással” szemben.

 

Az újabb katonai támogatási csomagról elmondta, hogy küldenek ötven Dingo típusú páncélozott szállítójárművet, és a nyáron átadott első három után két újabb MARS-II típusú rakétavető rendszert is küldenek kétszáz rakétával együtt. A rendszert kiszolgáló ukrán katonák képzése még szeptemberben elkezdődik.

 

Ismertette, hogy az ukrán erők Németország közvetett támogatásával további szovjet gyártmányú harcjárműveket is kaphatnak, mert hamarosan megegyezhetnek Görögországgal arról, hogy Németország leszállít a görög hadseregnek negyven Marder típusú gyalogsági harcjárművet, Görögország pedig cserébe átad Ukrajnának negyven szovjet gyártmányú BMP-1-es harcjárművet.

 

Németország eddig nagyjából egymilliárd euró értékben segítette katonai felszereléssel a védekezést az orosz támadással szemben. Küldtek az ukrán hadseregnek a többi között huszonnégy Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyút 53 ezer lőszerrel, tíz Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró löveget és ötvennégy M113 típusú páncélozott csapatszállító járművet.

 

Az Európai Parlament jóváhagyta az Ukrajnának szánt 5 milliárd eurós EU-hitelt

Sürgősségi eljárás keretében, 5 milliárd eurós makroszintű hitelt hagytak jóvá Ukrajnának. Ez a második és egyben legnagyobb részlet egy 9 milliárd eurós uniós támogatási csomagból, amelyből egymilliárd eurót már folyósítottak. Az Európai Bizottság rendkívül kedvező feltételekkel nyújtja a kölcsönt a kijevi kormánynak. Ukrajna finanszírozási igényei az ellene indított orosz háború miatt rohamosan megnőttek, az infrastruktúrában keletkezett hatalmas károk mellett az ország elvesztette a nemzetközi pénzügyi piacokhoz való hozzáférését is.

 

Az Európai Parlament szerint az uniós hitel „hozzájárul Ukrajna államadósságának fenntarthatóságához és ahhoz, hogy végső soron képes legyen pénzügyi kötelezettségeinek visszafizetésére”. A támogatás egyik előfeltétele, hogy Ukrajna „tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat”.

Címlapon

mutasd mind