Radnóti-est: nyitott és szociális személyiség volt Janikovszky Éva, akit szerb vadászgépek majdnem legéppuskáztak Szegeden

A szerepek ezen az estén megfordulhatnak, mert se gyerekirodalommal, se Janikovszky Évával nem foglalkoztam – kezdte némileg meglepő módon a Radnóti-estek tavaszi utolsó beszélgetését szerdán Szajbély Mihály irodalomtörténész, Szeged idei díszpolgára, az SZTE tanára, akivel Vojnics-Rogics Réka, a bölcsészkar PhD-hallgatója beszélgetett a Szegeden született írónőről és naplójáról.
Bod Péter

2022. május 12. 10:53

Radnóti-est: nyitott és szociális személyiség volt Janikovszky Éva, akit szerb vadászgépek majdnem legéppuskáztak Szegeden

Szajbély Mihály esti olvasmánynak vette meg Janikovszky Éva nemrég megjelent naplóját. Olvasás közben bosszantó hibákra bukkant. Előbb arra gondolt, kritikát ír a könyvről, ám aztán másként döntött. Magánlevélben kereste meg a 2003-ban elhunyt írónő fiát, és leírta a friss kötettel kapcsolatos észrevételeit. Janikovszky János kapva kapott az alkalmon, és arra kérte az irodalomtudóst vállaljon részt a második kiadásban. Elvállalta, és a Naplóm, 1938-1944 című kötet második kiadása már a szegedi irodalomtudós lektorálása mellett jelent meg. 

 

„De ettől nem lettem Janikovszky-szakértő” 

 

– mondta a Radnóti-esten Szajbély Mihály, aki így diszkréten visszautasította a kérdező, Vojnics-Rogics Réka jelzőjét, aki egyébként fiatal kora ellenére Janikovszky-hagyaték gondozója. Közel húsz év telt el az írónő halála óta, és hagyatéka azóta érintetlen. Janikovszky Éva íróasztalán ma is ott találhatóak azok a könyvek, amiket utoljára olvasott, A fiatal kutató szerint ennél izgalmasabb irodalmi feladat aligha képzelhető el.  

 

A Radnóti-estek célkitűzése szerint a szegedi kötődésű alkotókkal szeretne elsősorban foglalkozni. Ennek az eredetileg Kucses Éva néven 1926-ban Szegeden született író kiválóan megfelelt. A mai Bolyai utcában lakott, aki később férje nevét vette fel, és lett Janikovszky Éva.

 

 

A Naplóm című kötete annak ellenére, hogy tizenkét évesen kezdte el írni, rendkívül intelligens, olvasott és több nyelvet beszélő ember képét tárja elénk. Szajbély Mihály Vojnics-Rogics Rékával arról beszéltek, hogy már fiatalon ironikus, önironikus, fanyar látásmódja volt Janikovszkynak, mintegy megelőlegezte későbbi műveinek stílusát.

 

A naplóból sokat megtudni a korabeli Szegedről, így egyebek mellett azt is, hogy a második világháború alatt jugoszláv gépek bombázták a várost és annak főként a pályaudvarát. Nem sokon múlt, hogy a fiatal Janikovszky Évát egy vadászgépről nem géppuskázták le a vasútállomás előtt.

 

A napló hangja egyre jobban elkomorul a háború előrehaladtával, amit olyan tragikus események is befolyásoltak, mint nagyszüleinek deportálása 1944-ben.

 

Kiadás előtt áll válogatott levelezésének megjelentetése, ami éppen a hagyaték feldolgozásának egyik eredménye. Nehézséget okoz, hogy inkább a neki írt levelek állnak rendelkezésre, ezért most igyekezzenek összegyűjteni Janikovszky leveleit is.

 

Megtelt a Cafe Radnóti (fotók: Almáshegyi Szabina)

 

„Szinte minden neki írt levélre válaszolt. Hihetetlen nyitott, szociális személyiség képe bontakozik ki a levelezéséből, aki ismeretlenek adott életvezetési tanácsokat, és látta el őket lelki útravalóval”

 

– mondta el Vojnics-Rogics Réka.

 

Kamaszokkal is levelezett, és az ismeretlenség nem gátolja az írót, hogy életre szóló tanácsokat adjon, miközben egyenrangú félként kezelte valamennyi levelezőpartnerét, a paternalizmus nagyon távol állt tőle. A fiatalok figyelmébe ajánlotta a Kire ütött ez gyerek? című regényét, amiben – mint állította – minden leírt, amit a kamaszokról tud.