Qubit: sem az üveg, sem a műanyag nem jelent megoldást a csomagolásból eredő szennyezés felszámolására

Hiába vagyunk tisztában azzal, hogy a műanyag rendkívüli mértékben szennyezi a környezetünket, sajnos olyannyira az életünk részévé vált, hogy nem tudunk megszabadulni tőle.
A Qubit cikke szerint, bár kézenfekvőnek tűnhet, a PET palackok üveggel való kiváltása sem oldja meg a problémát. Farkas Gábor, a Magyar Műanyagipari Szövetség ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a műanyag csomagolások bizonyos területeken, így például az italos palackok gyártása területén sok szempontból verhetetlennek számítanak:
„Gondoljuk végig, hogy ugyanolyan mennyiségű folyadék tárolására, szállítására 8-10-szer nehezebb üvegpalack használható, mint az ismert PET használatával. Vagyis egyértelmű, hogy üvegpalack esetén csak a szállítás mennyivel nagyobb terhelés a környezet szempontjából, egyben sokkal gazdaságtalanabb is.”
Ráadásul a műanyagról üvegre történő átállásnak csak akkor van értelme, ha a gyártók olyan üvegeket vezetnek be, amiket újrahasználatra terveznek. Vagyis az alapanyagválasztástól még nem lesz környezetbarát a termékcsomagolás; a megoldást a betétdíjas rendszer jelenti.
Az üvegek visszaváltásához azonban az üzleteknek nincs megfelelő infrastruktúrájuk, és a szabályozó szervek nem várják el a kereskedőktől és a gyártóktól annak létrehozását. Így az üvegpalackok az aszfaltba keverve kapnak új életet, hiába lennének alkalmasak egy alapos tisztítás után arra, hogy visszakerüljenek a polcokra.
A Humusz Szövetség szakértői, Bödecs Barnabás és Szabó György programvezető szerint önmagában sem az üveg, sem a műanyag nem jelent megoldást a csomagolásból eredő szennyezés felszámolására.
Valójában arra van szükség, hogy a fogyasztói és a gyártói hozzáállás egyszerre változzon: kevesebb legyen a megtermelt eldobható csomagolás, és a fogyasztók is tudatosabbá váljanak.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy amit lehet, azt használják újra, amit pedig már nem lehet vagy kockázatos, azt a megfelelő módon helyezzék el a hulladékgyűjtőkben. A legjobb mégis a túlfogyasztás visszaszorítása lenne, ami hosszabb távú szemléletformálást követel.
A legfontosabb egyértelműen az, hogy minél kevesebb szemét képződjön, mert annak feldolgozása mindenképpen energiaigényesebb, mintha egy már eleve legyártott csomagolást használunk újra.
A csomagolási reformhoz ráadásul infrastrukturális változások is szükségesek; Bödecs szerint kormányzati támogatással, az adózási feltételek javításával, a díjtétel átminősítésével, ösztönzőkkel és a termékdíj bevezetésével a rendszert újra hatékonnyá lehetne tenni.