Putyin tárgyalna a zaporizzsjai atomerőműről

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúból 2022. október 11-én este.
Garai Szakács László

2022. október 11. 22:15

Putyin tárgyalna a zaporizzsjai
atomerőműről

Tiszteket is cseréltek a legutóbbi fogolycserén

Egy újabb fogolycsere keretében harminckét ukrán katona térhetett haza, valamint az orosz fél átadta Ukrajnának a harcokban elesett, izraeli állampolgárságú Dmitro Fialka holttestét – hozta nyilvánosságra kedden Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője. Jermak szavai szerint a fogságból kiszabadult katonák között vannak tisztek is. Valamennyien olyan helyeken teljesítettek szolgálatot, ahol heves harcok dúltak. Közülük többeket eltűntként tartottak nyilván.

 

Az izraeli állampolgárságú katonáról elmondta, hogy az elmúlt két évben Ukrajnában élt, gyermek-futballedzőként dolgozott a lvivi Dinamo klubnál. Ukrajnáért harcolt, önkéntesként ment a frontra.

 

Az ukrán vezérkar kedd esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák a nap folyamán hat ellenséges támadást vertek vissza, csapást mértek egy orosz parancsnoki állásra, tizenegy élőerő-, fegyver- és haditechnikai koncentrációs területre, valamint eltaláltak négy orosz lőszerraktárt.

A Jevropejszka Pravda hírportál a Der Spiegel című német hírmagazinra hivatkozva arról számolt be, hogy Németország átadta Ukrajnának az első IRIS-T légvédelmi rakétarendszert. Az átadás kedden, az ukrán–lengyel határon történt.

 

Christine Lambrecht német védelmi miniszter hétfőn – miután Oroszország tömeges rakétacsapást hajtott végre ukrán nagyvárosok ellen – bejelentette, hogy országa készen áll, hogy napokon belül átadjon Ukrajnának egy korszerű IRIS-T SLM légvédelmi rakétarendszert, és további három légvédelmi rendszert készül átadni a jövő évben Ukrajnának. Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat adatai szerint az Ukrajnát ért hétfői rakétatámadások következtében 19 civil vesztette életét, és 105-en sérültek meg.

 

Oroszország szerint a légvédelmi rendszerek csak meghosszabbítják a háborút

Az amerikai légvédelmi rendszerek Ukrajnába szállítása csak hosszabbá és fájdalmasabbá teszi a konfliktust az ukrán fél számára, de nem változtatja meg az orosz célokat és végeredményt sem – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak. Mint mondta, Oroszország figyelemmel fogja kísérni az Ukrajnába irányuló további nyugati fegyverszállításokat, amelyek azt jelzik, hogy a konfrontáció folytatódni fog. Peszkov szerint az Egyesült Államok de facto „alaposan benne van” már a konfliktusban, amelyet el kíván nyújtani. Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot, amely miközben elítéli Oroszországot, nem törődik a kijevi rezsimnek azokkal a bűntetteivel, amelyeket az már Oroszországhoz tartozó területek lakossága ellen követnek el.

 

Peszkov azt mondta, hogy a Kremlnek nem foglalt állást azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy zárják le a határt a katonai nyilvántartásban szereplő állampolgárok előtt, mint ahogy azzal kapcsolatban sem, hogy minősítsék külföldi ügynöknek mindazokat, akik a részleges mozgósítás meghirdetése után elhagyták az Oroszországot. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Moszkva negatívan viszonyul ahhoz, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) körözést adott prominens orosz személyiségek ellen.

 

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese keddi Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy a kijevi őrültek nagy hatótávolságú sorozatvetőkkel való ellátása „a leggyorsabb módja az ukrajnai konfliktus egy világháború visszafordíthatatlan következményeihez való eszkalálódásának. A washingtoni megyei pártbizottság idős vezetőinek és a feltörekvő NATO-soknak legalább időnként be kellene kapcsolniuk az ellágyult agyukat”.

 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szavai, amik szerint a szövetség vereségét jelentené Oroszország győzelme, annak egyenes megerősítését jelentik, hogy a blokk részt vesz a konfliktusban.

 

– Ahogy mondani szokás: ez nem a nagy észből, hanem a tiszta szívből jött. A becsületes norvég fickó végre beismerte ezt – fogalmazott a volt orosz elnök.

 

Putyin: Moszkva kész a párbeszédre a zaporizzsjai atomerőműről

Az orosz elnök aggasztónak nevezte az Ukrajna legnagyobb, az orosz hadsereg által március óta megszállt atomerőművénél kialakult helyzetet. Putyin egyébként október 5-én elrendelte az erőmű létesítményeinek orosz szövetségi tulajdonba vételét. Az erőmű térségében gyakori a tűzharc, amelyért mindkét fél a másikat teszi felelőssé.

 

Putyin Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával folytatott megbeszélés kamerák előtt folytatott részében arról is beszélt, hogy a nukleáris tevékenységet túlzottan átpolitizálták, amit veszélyesnek minősített.

 

– Számítunk az önök erőfeszítéseire, hogy a retorikát lecsillapítsuk, és tevékenységünknek és együttműködésünknek ezt a területét normalizáljuk, a világ színpadán zajló zavaros és bonyolult folyamatok ellenére – mondta Putyin a NAÜ főigazgatójának.

 

Ukrán–orosz szóváltás az ENSZ Közgyűlésének ülésén

A Közgyűlés tanácskozásán Ukrajna ENSZ-nagykövete terrorista államnak nevezte Oroszországot, amit szerinte Moszkva hétfőn ismét bizonyított az otthonukban alvó ukrán civilek és iskolába tartó gyerekek ellen intézett rakétatámadásokkal. Az ilyen cselekményektől a lehető legerősebb eszközökkel kell eltántorítani Oroszországot – fogalmazott Szerhij Kiszlicja. A felszólalók jelentős része elítélte az orosz rakétatámadásokat. Feridun Sinirlioğlu török ENSZ-nagykövet „mélységesen nyugtalanítónak és elfogadhatatlannak” nevezte a hétfői orosz bombázásokat.

 

Oroszország ENSZ-nagykövete egyoldalúnak és átpolitizáltnak nevezte a vitát. – Ilyen cinizmusra, konfrontációra és veszélyes megosztottságra az ENSZ történetében még nem volt példa – hangsúlyozta Vaszilij Nyebenzja. Az orosz diplomata az ülést megelőzően újságírók előtt Ukrajnát vádolta terrorcselekmények elkövetésével, és rámutatott: előre szóltak, hogy ilyen cselekmények nem maradnak büntetlenül. Aláhúzta, hogy a Krím-félszigetnél lerombolt híd civil és kritikus infrastruktúra volt.

 

Az ENSZ Közgyűlésének hétfői rendkívüli ülését eredetileg azért hívták össze, hogy megvitassák az ukrajnai orosz annexiós szándékról szóló határozati javaslatot, de a vitát végül az orosz rakétatámadások hírei határozták meg. Az Európai Unió vezetésével megfogalmazott határozati javaslat azt követeli Oroszországtól, hogy azonnal és feltétel nélkül álljon el Ukrajna négy régiójának elcsatolásától, és szintén azonnali, teljes körű és feltétel nélküli orosz csapatkivonást követel Ukrajna területéről. A hozzászóló több tucatnyi ország többsége a határozat elfogadása mellett érvelt.

 

A vita szerdán folytatódik, amelyen jelezte hozzászólási szándékát az általában Oroszország mellett felszólaló Szíria és Észak-Korea képviselője is. A határozati javaslatról szerdán szavazhat az ENSZ Közgyűlése nyílt voksolással, miután a testület hétfőn elutasította Oroszország javaslatát arról, hogy a szokásoktól eltérően titkos legyen a szavazás. Az ENSZ szóvivője közölte, hogy António Guterres főtitkárt mélységesen megrázták a hétfői rakétatámadás hírei, és még aznap telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.

 

Rakétacsapás miatt Lemberg harmada áram nélkül maradt

Kedden egy létfontosságú objektumot ért orosz rakétacsapás következtében a nyugat-ukrajnai Lemberg egy része áram nélkül maradt – közölte Andrij Szadovij, a város polgármestere. A Reuters hírügynökség egy helyi szemtanúra hivatkozva arról számolt be, hogy helyi idő szerint délben (09:00 GMT) három robbanás volt hallható a városban.

 

A polgármester saját Telegram-csatornáján számolt be arról, hogy a rakétacsapás következtében Lemberg harminc százaléka áram nélkül maradt, hozzátéve, hogy a város két kerületében a vízellátás is szünetel. Az orosz rakétatámadások Lemberg térségében is megrongálták az áramellátó hálózatot. Jevhenyij Jenin ukrán belügyminiszter-helyettes szerint kedd reggel még mindig nem volt áram a régió néhány településén.

 

Brit hírszerzési vezető: Az orosz haderő kezd kifogyni a hadianyagokból

Az egyik legmagasabb rangú brit hírszerzési vezető szerint Oroszország elképesztő árat fizet emberéletben és hadfelszerelésben Vlagyimir Putyin elnök hibás döntéseiért, és az Ukrajnában harcoló orosz alakulatok kezdenek kifogyni a hadianyagból és egyéb ellátmányból. Sir Jeremy Fleming, a brit kormány elektronikus kommunikációfigyelő és felderítő szolgálatának (GCHQ) igazgatója, aki a Royal United Services Institute (RUSI) nevű független londoni védelmi és biztonsági elemzőközpont konferenciáján szólal fel kedd délután, a Downing Street előzetes ismertetése szerint azon az állásponton van, hogy az orosz fegyveres erők kimerültek a harcokban.

 

Sir Jeremy szerint az orosz fél szempontjából kétségbeejtő helyzetről árulkodik az a tény, hogy Moszkva most már börtönökből toboroz erősítést a hadsereg számára, emellett több tízezer tapasztalatlan sorkatonát mozgósít. A GCHQ vezetője szerint mindezt az orosz lakosság is kezdi felismerni, az oroszok látják, hogy Putyin milyen súlyos mértékben félreértelmezte a helyzetet. Menekülnek a sorozás elől, de rá kell jönniük, hogy immár nem utazhatnak sehova, és tudják azt is, hogy a hatóságok drasztikusan korlátozzák hozzáférésüket a korszerű technológiákhoz.

 

Fleming hozzáteszi, hogy az orosz propagandagépezet állításai ellenére távolról sem magától értetődő Oroszország katonai győzelme Ukrajnában, sőt a harctéren és a kibertérben tanúsított bátor ukrán fellépés hatására most már egyértelműen fordul a hadiszerencse. A GCHQ igazgatója a Downing Street előzetes tájékoztatása szerint részletesen szól Kínáról is, kifejtve azt a véleményét, hogy a Kínai Kommunista Párt kulcsfontosságú technológiákat – köztük digitális fizetőeszközöket és műholdas rendszereket – használ hazai hatalmának erősítésére és külföldi befolyásának terjesztésére. Sir Jeremy Fleming szerint a kínai vezetés a globális technológiai környezetet formáló, stratégiai fontosságú technológiák manipulálására használja fel pénzügyi és tudományos erejét. A GCHQ vezetője hangsúlyozza, hogy a kínai vezetés a külföldi nemzeteket vagy potenciális ellenfélnek, vagy fenyegethető, megvesztegethető, esetleg erővel kényszeríthető potenciális kliensországoknak tekinti.

 

Mindezek mögött azonban félelem húzódik meg, a kínai vezetés félelme saját polgáraitól, a szólásszabadságtól, a szabadkereskedelemtől, a nyílt technológiai normáktól, általában az egész nyitott demokratikus berendezkedéstől és a szabályokra alapuló nemzetközi rendszertől – vélekedik Sir Jeremy Fleming. A GCHQ vezetője szerint Kína „kliensgazdaságok és klienskormányok” létrehozására törekszik globális technológiaexportjával, és ezek az országok a „rejtett költségekkel terhelt” kínai technológia megvásárlásával azt kockáztatják, hogy elzálogosítják saját jövőjüket.