Putyin: A Nyugat a felelős a világgazdaság gondjaiért

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúból 2022. június 17-én este.
Garai Szakács László

2022. június 17. 21:40

Putyin: A Nyugat a felelős a
világgazdaság gondjaiért

Zelenszkij: Johnsonnal egy nézeten vagyunk arról, hogyan haladjunk a győzelem felé

Zelenszkij úgy értékelte, hogy megbeszélésük Boris Johnson brit miniszterelnökkel a lehető legtartalmasabb volt. – Áttekintettük a kétoldalú kapcsolatok összes kulcsfontosságú kérdését, az európai és a világ általános helyzetképét. Elsősorban a két legfontosabbat: a védelem és a biztonság kérdését. Megbeszéltük az ország keleti frontvonalán és a déli régiókban kialakult jelenlegi helyzetet, az orosz agresszióval szembeni védekező képességeinket. Közös álláspontunk van arról, hogyan haladjunk a győzelem felé. Mert ez az az eredmény, amelyre Ukrajnának szüksége van: államunk győzelme – mondta az ukrán elnök.

 

Zelenszkij megköszönte a brit miniszterelnöknek, hogy megértéssel áll hozzá Ukrajna fegyverszükségleteihez. Elmondta: szót ejtettek arról, hogy Ukrajnának további nehézfegyverekre és légvédelmi rendszerekre van szüksége. Hozzátette, hogy ebben a kérdésben előrelépést értek el.

Johnson a sajtótájékoztatón kijelentette: teljesen megérti, hogy az ukrán nép miért nem hajlandó semmilyen kompromisszumra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Tisztelettel adózunk az ukrán fegyveres erők hősiessége és bátorsága előtt. Teljesen megértem, Volodimir, miért nem hajlandó Ön és a népe semmiféle kompromisszumra Putyinnal”.

 

Rámutatott ugyanakkor arra: minden jel és bizonyíték arra utal, hogy az orosz csapatok is erős nyomás alatt vannak. – Ők is súlyos veszteségeket szenvednek, és egyszerűen kolosszális mértékben pazarolják a fegyvereiket. Ukrajna 114 napja tartó, folyamatos támadása alatt még mindig nem érték el az első hétre kitűzött célokat – tette hozzá a brit kormányfő.

 

Putyin: Az orosz gazdaság nem fog elszigetelődni

A 25. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén elmondott beszédében Putyin a világgazdaság gondjaiért a Nyugatot tette felelőssé. Azt mondta, hogy az Egyesült Államok a hidegháború után Isten küldöttének hirdette ki magát Földön, olyannak, akinek nincs felelőssége, csak érdekei. Szerinte a leggazdagabb államok még mindig mindenki mást gyarmatnak, másodrendűnek tekintenek.

 

Tektonikusnak és forradalminak nevezte a gazdaságban és a nemzetközi politikában végbemenő változásokat, amik között a nyugati elit szerinte illúziókban él, a múlt árnyékába kapaszkodva. Tévedésnek nevezte, hogy a viharos változásokat ki lehet várni, arra számítva, hogy minden visszatér a normális kerékvágásba.

 

Az Oroszország ellen bevezetett szankciókat Putyin őrültnek és meggondolatlannak nevezte. Azt mondta, hogy az orosz gazdasági helyzetet lépésről lépésre normalizálják. Prognózisa szerint az orosz költségvetés idén 3 ezer milliárd rubel többlettel fog teljesülni (a rubel jelenlegi árfolyamon 6,73 forintot ér), a kedvezményes jelzáloghitel-kamatláb pedig az év végéig hét százalékra csökken. Elmondta, hogy a VEB bank 120 milliárd rubelt kap a Nemzeti Vagyonalapból a feltőkésítésre. Megjegyezte, hogy a magas kamatlábak miatt az oroszok megtakarításai a bankokban maradtak. Putyin szerint az Európai Uniónak a tulajdon szankciói miatti közvetlen veszteségei egy év alatt meghaladhatják a 400 milliárd dollárt, aminek terheit az emberek viselik, az infláció pedig az euróövezet egyes országaiban már most meghaladja a húsz százalékot. Azt hangoztatta, hogy az unió „végleg elvesztette politikai szuverenitását”, és a jelenlegi európai helyzet a radikalizmus fellendüléséhez, hosszú távon pedig az elitváltáshoz fog vezetni.

 

Putyin közölte, ami a világban történik, az nem az elmúlt hónapok eseményei, köztük az ukrajnai háború, hanem a G7 csoport régóta folytatott „felelőtlen politikájának” következménye, beleértve az ellenőrizetlen kibocsátást és a fedezetlen adósságok felhalmozását. Az inflációért, az élelmiszer- és energiaproblémákért a Nyugat „elhibázott gazdaságpolitikáját” tette felelőssé.

 

Megismételte, hogy Moszkva nem akadályozza az ukrajnai gabonaexportot, és nem Oroszország aknásította el Ukrajna fekete-tengeri kikötőit.

 

Az elnök a gazdasági fejlődés elvei közül az első helyen a nyitottságot nevezte meg, és azt ígérte, hogy országa soha nem fog az önelszigetelés és az önellátás útjára lépni. Második helyen a magánvállalkozásra való támaszkodás elvét említette. Mint mondta, a hosszú távú fejlődés a vállalkozói szabadságon fog alapulni, ezért a vállalkozások túlszigorított állami ellenőrzésének megszüntetését, a normáknak és követelményeknek való megfelelés kényszerítése helyett motiválást ígért, továbbá azt, hogy egyes gazdasági bűncselekményeket dekriminalizálnak. Az észak-déli közlekedési folyosón az áruforgalom szerinte hamarosan folyamatosan növekedni fog. Célként nevezte meg a négy százalékos infláció elérését.

 

Az orosz gazdasági fejlődés harmadik és negyedik alapelveként a kiegyensúlyozott makropolitikát és a társadalmi igazságosságot nevezte meg. Mint mondta, már idén el kellene érni a szegénység csökkentését és a jövedelmek növekedését, amit a hatóságok értékelésére szolgáló fő mutatónak nevezett. Radikális intézkedéseket ígért a gyermekes családok támogatására.

 

Ötödik alapelvnek az infrastruktúra gyorsuló ütemű fejlesztését mondta, átfogó programot sürgetve a lakás- és közüzemi ágazat korszerűsítésére. Putyin szerint az oroszországi belföldi turistaforgalomnak idén meg kell haladnia a 12 millió főt. Külön kiemelte a Bajkál idegenforgalmának fejlesztését.

 

A hatodik alapelv az orosz elnök szerint a technológiai szuverenitás elérése. Mint mondta, az importhelyettesítés nem csodaszer, mert nem másolni kell, hanem egy lépéssel előrébb kell járni. Azt hangoztatta, hogy lehetetlen és nem kell mindent előállítani, de Oroszországnak a kritikus technológiákkal rendelkeznie kell. Méltatta, hogy a hiperszonikus fegyverek terén sikerült mindenkit megelőzni.

 

Sürgette az ipari klaszterek új működési módja legfontosabb paramétereinek, kidolgozását, beleértve a finanszírozásét is. Ezeknek szerinte január 1-jétől már működniük kell. Putyin azt mondta, hogy az ipari jelzáloghitelt öt százalékos éves kamatláb mellett kell adni, és azon vállalatok számára kell elérhetővé tenni, amelyek készek új termelési létesítményeket építeni.

 

Elkezdték megadni magukat a Szeverodonyeckben körülzárt ukrán katonák a luhanszki milícia szerint

Az ukrán fegyveres erők néhány, a szeverodonyecki Azot vegyi üzemben körülzárt katonája megadta magát – közölte Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” alezredese a Luhanszki Tájékoztatási Központ pénteki közleménye szerint. A tiszt a Pervij Kanal orosz tévécsatornán azt mondta, hogy az orosz és a luhanszki szövetséges erők csütörtökön mini hídfőállásokat hoztak létre a támadáshoz a szeverodonyecki ipari zónában, és megkezdték a terület „megtisztítását”. Elismerte, hogy az ellenség makacsul ellenáll, és gázlón kap utánpótlást kap a Sziverszkij Donyec folyón át.

 

Ukrajna júliustól vízumkötelezettséget vezet be az orosz állampolgároknak

A vízumkötelezettség bevezetésének szükségességét az orosz állampolgárok számára Zelenszkij azzal indokolta, hogy így „hárítják el az Ukrajna nemzetbiztonságát, szuverenitását és területi integritását érő példátlan fenyegetéseket”. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy május 25-én Zelenszkij bejelentette: támogatja azt a lakossági petíciót, amelynek aláírói követelték a vízumrendszer bevezetését Oroszországgal szemben, és utasította a kormányt ennek a kidolgozására.

 

Fontos orosz vontatóhajót lőttek ki az ukránok

Az ukrán haditengerészet pénteken arról számolt be, hogy eltalálták a Fekete-tengeren az orosz flotta egyik vontatóhajóját, miközben az fegyvereket, lőszereket és legénységet szállított a Románia közelében fekvő, megszállt Kígyó-szigetre. A közleményben hozzátették, hogy a hajó fedélzetén TOR légvédelmi rakétarendszer is volt.

 

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig az ukrán hadsereg 13 orosz hadihajót, 215 repülőgépet, 180 helikoptert, 1456 harckocsit és csaknem 3600 páncélozott járművet semmisített meg, és Ukrajnában már több mint 33 ezer orosz katona vesztette életét.

 

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegramon arról számolt be, hogy jelenleg lehetetlen az evakuálás a szeverodonecki Azot üzem területén lévő óvóhelyekről. „Fizikailag lehetetlen kijutni a gyártelepről, ez egyszerűen veszélyes az állandó ágyúzás és harcok miatt” – jelentette ki. Közölte, hogy az Azot területén lévő óvóhelyeken jelenleg 568 civil tartózkodik, köztük 38 gyerek. Hangsúlyozta, hogy csakis teljes tűzszünet esetén tudnak kijutni onnan a bent lévők.

 

Az Ukrajinszka Pravda a BBC orosz nyelvű kiadására hivatkozva arról számolt be, hogy az ukrán lakosok nem hagyhatják el az orosz megszállás alá került városukat anélkül, hogy átmennének egy „szűrésnek” nevezett folyamaton. Eközben azonban az oroszok elkobozzák a telefonjaikat, és tanulmányozzák közösségi oldalaikat, levetkőztetik őket, ellenőrzik a tetoválásaikat, olyan zúzódásokat keresnek a vállukon és az ujjaikon, amelyek fegyverhasználatból maradhatnak. Civilek elmondása szerint bármi, ami gyanúsnak tűnik az ellenőröknek, veréshez vagy akár áramütéssel való kínzáshoz vezet. Sokukat a BBC írása szerint akaratuk ellenére Oroszországba szállítják.