– Nem volt könnyű helyzetben a város a 2023-as költségvetése megalkotásakor a kormány átláthatatlan gazdálkodása miatt – kezdte tájékoztatóját Kovács Tamás. A gazdasági alpolgármester a pénzügyi bizottság ülésén elmondta: amikor Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly májusban beterjesztette a parlamentnek a 2023-as állami költségvetést,

• 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel,
• és 5,2 százalékos inflációval számolt a kormány.

Kovács Tamás hangsúlyozta: december 29-én azonban a kormány – az Országgyűlés megkerülésével, rendeleti úton – átírta a teljes költségvetést, és már

• 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel,
• és 15 százalékos inflációval számolt.

Elhangzott: a drasztikus, 40–50 százalékos élelmiszer-áremelkedés, valamint az égbe szökő rezsiköltségek súlyos problémát okoztak, okoznak Szeged városának is. Többszörösére emelkedett ugyanis a működési költség. Idén a hatszorosára drágult villamosenergia és a hétszeresére emelkedett gázárak miatt 13 milliárd forintra növekedett az önkormányzat éves rezsiköltsége, melyhez csupán 1,3 milliárd forinttal járult hozzá év elején a kormány. Kovács Tamás szerint súlyos helyzetbe kerülhet a város, ha a kormány nem biztosít legalább még ugyanennyi forrást Szeged önkormányzatának a rezsiköltségekhez.

Az önkormányzat a város egyik legnagyobb foglalkoztatója, összesen 5300 embernek biztosít munkát, ezért a város fontosnak tartja, hogy a megélhetési válságban egyetlen önkormányzati dolgozó se veszítse el az állását. A gazdasági alpolgármester elmondta, hogy az idei költségvetésben

• több mint 1 milliárd forint saját forrást biztosít a város a bérkompenzációra,
• és 1,2 milliárdról 1,5 milliárd forintra emeli a szociális támogatási rendszer keretösszegét, hogy enyhítse a megélhetési válságot. Ennek keretében emelik 10 ezerről 15 ezer forintra a nyugdíjasok és a rokkantsági ellátásra szorulók egyszeri támogatását, valamint az általános iskolások beiskolázási támogatását.

Elhangzott: változott a költségvetés összetétele, hiszen a korábbi 65–70 százalékos fejlesztési arány idén húsz százalékra csökken, mert nem érkeztek meg az uniós támogatások az önkormányzathoz. A folyamatban lévő uniós beruházásokhoz biztosítja a város az önerőt, így épül például az ELI-út és a Bagoly utcai bölcsőde. Mindemellett idén 700 millió forint önerő terveztek be a költségvetésbe a városrészi fejlesztésekre, valamint 1,1 milliárd forintot az út- és járdafejlesztésekre.

Kovács Tamás azzal zárta tájékoztatóját, hogy „takarékosan, szolidáris szemlélettel, stabil gazdálkodást tud idén biztosítani a város.”

Tápai Péter bizottsági elnök sajnálatosnak nevezte, hogy a szegedi baloldal uniós kapcsolatai nem szólaltak fel annak érdekében, hogy időben megérkezzenek Magyarországra az uniós pénzek. Majd annak adott hangot, hogy a február 17-i közgyűlésre tartogatja puskaporát a költségvetéssel kapcsolatban, így aztán nem is ment bele a büdzsé taglalásába.

Kovács Tamás ugyanakkor egy hozzászólásával követ dobott az állóvízbe, amikor azt mondta, hogy a költségvetésben nincs szó a migránsokról, merthogy évek óta nem láttak már migránsokat. Halkó Pál (Fidesz) úgy csapott le erre, mint az a bizonyos tyúk a kézmeleg slejmre, mondván: ő személyesen is látott elfogást a hétvégén. Mészáros Tamás (MSZP) bizottsági alelnök Tápai Péternek válaszul egyebek mellett megjegyezte, a jobboldali uniós képviselők jobban tennék, ha csendben maradnának, mert akkor lehet, hogy az uniós források is megérkeznének Magyarországra.