Porhintésnek is kevés már az olcsó csirkefarhát: száguldanak tovább az élelmiszerárak

Áprilisban 9 és fél százalékkal emelkedtek az árak az egy évvel korábbi szinthez képest, míg a maginfláció 10 fölé ugrott. Mindkét adat több mint húszéves csúcsot jelent. A KSH szerint az élelmiszerek 16 százalékkal drágultak, miközben gazdasági portálok – a G7 és Privátbankár – szerint 21 és 22 százalék között állt meg ebben a hónapban az élelmiszerek éves áremelkedése. A boltokban olykor még az utóbbinál is többet érzünk.
Rafai Gábor

2022. május 10. 13:10

Porhintésnek is kevés már az olcsó
csirkefarhát: száguldanak tovább az élelmiszerárak

Az élelmiszerek ára a KSH szerint 15,6 százalékkal emelkedett. 

A TOP listát most is

  • a margarin vezeti 38 százalékkal, tőle alig marad le
  • a kenyér és a baromfihús 29 és fél százalékkal,
  • a sajt 28,9,
  • a tojásé 26,7,
  • a tejtermékek 22,5,
  • a péksütemények 20 százalékkal.

 

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 5, ezen belül a szeszes italok 6,7 százalékkal drágultak. 

 

Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,4 százalékkal drágultak a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint. 

 

Az Árkosár szerint már 27 ezer forint sem elég egy nagyobb bevásárlásra

 

Még ennél is durvább eredményre jutott a Privátbankár Árkosár májusi felmérése.

Tizenöt éve miden hónapban próbavásárlást végeznek a gazdasági portál szerzői, ilyekor a hazai hipermarketek árait veszik górcső alá. 

 

A termékekből egy fiktív bevásárlókosarat állítanak össze, amelyben 30 termék – 23 étel, illetve élelmianyag, továbbá 7 alkoholos és alkoholmentes ital – található és ezek árának alakulását követik nyomon ugyanabban a három áruházban.

 

Az ő módszertanuk kevésbé elvont, mint a KSH-é, és az átlagvásárló számára hitelesebb képet is ad, mint a hivatalosan kimutatott pénzromlás.

 

Szerintük is toronymagasan a margarin vezeti az éves drágulást: több mint kétszeresére, 105 százalékra ugrott az ára egy év alatt. 

 

A sajt 79 százalékkal lett drágább, mint tavaly, és májusra berobbant a kenyérár-emelkedés is, most 76 százalékkal drágább, mint egy évvel korábban. Egy kilós félbarnáért átlagosan már több mint 400 forintot kérnek el. 

 

 

Összességében a harminc vizsgált termék több mint kétharmadának 10 százalék fölötti mértékben emelkedett az ára.

 

A 15 éve tartó felméréssorozat történetében a legnagyobb drágulást mérték most az Árkosár szakértői: egy év alatt 21,3 százalékkal lett drágább a nagybevásárlás. Ezzel megdőlt a januári 17,8 százalékos korábbi rekord is.

 

Májusban a harminc termékből álló minta-élelmiszerkosárért mindhárom áruházban több mint 27 ezer forintot kellett fizetni, az átlagos kosárérték 27 ezer 379 forint lett. 

 

Ilyen magas értéket még sosem regisztráltak a felmérés másfél évtizedes történetében, most azonban mindhárom áruházban – az Auchanban, az Intersparban és a Tescóban is – ennyi volt a számla végösszege. 

 

A különbség a legdrágább és a legolcsóbb áruház között mindössze 767 forint, ami nem éri el a 3 százalékot sem. 

 

Hiába hosszabbították meg az árstopot, tovább vágtat az infláció

 

Május elsején az élelmiszerárstop, 15-én pedig az üzemanyagárstop futott volna ki, hirtelen és drasztikus emelkedéssel fenyegetve az érintett termékek árát. A frissen megválasztott kormány, hogy a gyors népszerűségvesztést elkerülje, egy kormányülés után maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy meghosszabbítják az intézkedéseket, július 1-jéig érvényben maradnak a rögzített árak az üzemanyagok és az érintett élelmiszerek esetében is.

 

 

Az árstoppal érintett termékek ára a tavaly októberi szinten áll továbbra is, ez a tavaly májusinál az étolaj esetében 21, a csirkemell esetében 30,8, a lisztnél 13,4, a cukornál pedig 8,4 százalékkal magasabb. 

 

A portfolio.hu számításai szerint, ha megszűnt volna az árstop, akkor egy liter napraforgóolaj 720 forint helyett akár ezer forintba is kerülhetne. A csirkemell ára 1600 forintról 2000 forintra, a sertéscomb a mostani 1400 forintról kilónként 1600 forint közelébe emelkedhetett volna, míg az UHT-tej ára 274 forintról 330 forintra.

 

Azt viszont nem tudhatjuk, hogy az árstop nélkül a többi termék adott esetben mennyivel lenne olcsóbb, ha ezek veszteségét nem igyekeznének a kereskedők a többi termék árán „behozni”.

 

Az árstop hatását, pontosabban hatástalanságát támasztja alá a minden eddiginél magasabb rekordinflációs adat is.

Érzik ezt a Magyar Nemzeti Banknál is, ezért az MNB folyamatosan frissíti inflációs előrejelzését, amelyek időről időre további emelkedést mutatnak.

 

A bankárok sem tudják már megmondani, mennyi is az annyi?

 

Decemberben még a Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzése is azzal számolt, hogy 2021 novemberében elérte a csúcsát a pénzromlás: az akkori 7,4 százalékról lassan, de lefelé vezet az út. Ehhez képest a Magyar Nemzeti Bank decemberi becslése már 5,1 százalékos éves inflációról szólt, de azóta ezt is módosították:

  • 2022-ben 7,5–9,8,
  • 2023-ban 3,3–5,0,
  • 2024-ben 2,5-3,5 százalék között alakulhat az infláció,

de az élelmiszerek ára ennél várhatóan jóval nagyobb ütemben fog emelkedni.