Fátyolos gomolyos csütörtökünk van és egészen sötétedésig semmi nem utal majd arra, hogy elromlik az idő. Este nyolc körül viszont lecsaphatnak a zivatarok és Manka kedvenc esőzései kezdődhetnek: éjszaka essen, amikor alszunk, nappal meg legyen jó idő – ezzel azért egyet lehet érteni, nem?

Addig viszont tényleg szép, napsütéses időnk van. A levegő tizennyolc fokról harmincegy fokig melegszik fel, éjszakára, az esők idejére huszonkettőig hűl vissza. A szél déldélkeletről és délről fúj, közepesen erősen.

A levegőminőség a jósági határon van, még éppen jó, de napközben könnyen közepesre romolhat. A pollenhelyzet nem tud közepesre romlani, leginkább azért, mert még annál is rosszabb a helyzet...

Szép őszi időnk van ma is, de ha este ki kell mozdulnia, tegye el az esernyőt, esőkabátot. Az Országos Meteorológiai Szolgálat is biztosra megy, első fokú zivatarveszélyre figyelmeztet egész Csongrád-Csanád megyében. És ha már platón, akkor a hőmérsékleti értékek után bónusz olvasnivalót is talál!

Platón másképpen

Thraszümakhosz fordított erkölcsi értékrendje

SZÓKRATÉSZ: Nos, Thraszümakhosz, felelj nekünk, kezdve az elején. Azt állítod, hogy előnyösebb a tökéletes igazságtalanság a tökéletes igazságosságnál?

THRASZÜMAKHOSZ: Nagyon is állítom. Az okokat már elmondtam.

SZÓKRATÉSZ: Hogyan állíthatsz ilyet? Ugye az egyiket erénynek hívod, a másikat bűnnek?

THRASZÜMAKHOSZ: Miért ne?

SZÓKRATÉSZ: Ugye az igazságosságot erénynek, az igazságtalanságot bűnnek?

THRASZÜMAKHOSZ: Meglehet, édes barátom, de én mégis azt állítom, hogy az igazságtalanság előnyös, és az igazságosság káros.

SZÓKRATÉSZ: Hát akkor?

THRASZÜMAKHOSZ: Az ellenkezőjét állítom.

SZÓKRATÉSZ: Az igazságosságot bűnnek?

THRASZÜMAKHOSZ: Nem. De nagyon bárgyú nemeslelkűségnek.

SZÓKRATÉSZ: És az igazságtalanságot rosszlelkűségnek?

THRASZÜMAKHOSZ: Nem. De okosságnak.

SZÓKRATÉSZ: Ó, Thraszümakhosz! Talán okosnak s hozzá még jónak is tartod az igazságtalant?

THRASZÜMAKHOSZ: Azt igen, aki képes a tökéletes igazságtalanságra, képes államok és népek leigázására.

SZÓKRATÉSZ: Azt hiszed, hogy a zsebmetszőkre gondolok?

THRASZÜMAKHOSZ: Előnyös az ilyesmi is, ha titokban marad. De ez szóra sem érdemes, csak az, amiről előbb szóltam.

SZÓKRATÉSZ: Értem mit akarsz mondani. Csak azon csodálkozom, hogy az igazságtalanságot az erény polcára helyezed, s az ellenkezőjére az igazságosságot.

THRASZÜMAKHOSZ: Nagyon is oda helyezem.

SZÓKRATÉSZ: Ez már kemény dió, barátom, nem könnyű megválaszolni. Ha csak előnyösnek állítottad volna az igazságtalanságot, mégis egyetértve másokkal abban, hogy a rosszaság rút, még mondhatnánk valamit a közfelfogással egyezőleg. Most azonban világos, hogy az igazságtalanságot szépnek és valami hatalmasnak tartod, és felruházod mindazzal a jóval, amit mi az igazságosságnak tulajdonítunk, sőt még erénynek és bölcsességnek mered minősíteni.

THRASZÜMAKHOSZ: Ezzel igazat jósoltál.

SZÓKRATÉSZ: Nem szabad föladnunk a vizsgálódást, amíg meg nem győződtem, hogy tényleg azt mondod, amit gondolsz. Mert, Thraszümakhosz, aligha hiszem, hogy tréfálsz, hanem őszintén mondtad ki a véleményedet.

THRASZÜMAKHOSZ: Mi közöd hozzá, mi a véleményem! Azt cáfold meg, amit állítok!

Platón: Az állam. Első könyv. Fordította Jánosy István.