Piaci értelemben a fideszesek 13 százaléka jobboldali, közel felük balos, a magyarok többsége szerint a jobban keresők fizessenek arányaiban is több adót

Hogy mennyire nincs értelme már gazdaságilag jobb- és baloldalra osztani a magyar politikai teret, jól mutatja egy friss felmérés, amiből kiderül: a Fidesz szavazóinak 49 százaléka inkább baloldali, azaz piackritikus gazdaságpolitikát támogat. Azt is érdekes lenne megnézni, hogy az Orbán Viktor iránti rajongás nélkül mihez kezdenének a Fidesz szavazói a kormánypártok egyre kevésbé követhető politikájával.
Cservenák Zoltán

2022. október 22. 08:38

Piaci értelemben a fideszesek 13 százaléka jobboldali, közel felük balos, a magyarok többsége szerint a jobban keresők fizessenek arányaiban is több adót

Gazdasági értelemben a jobboldaliakat tőke- és piacpártinak mondhatjuk, akik inkább az egyén boldogulását tartják elsődlegesnek, a baloldaliakat tőke- és piackritikusnak, valamint újraelosztáspártniak, a közösség boldogulását szem előtt tartónak szokás emlegetni. 

 

Ezt alapul véve kifejezetten érdekes, miként használ a Fidesz kifejezetten szocialista, klasszikus értelemben balos megoldásokat a gazdaságban az állami szerepvállalás és az állami tulajdon növelésétől az árkorlátozásokon át a folyamatos piaci beavatkozásokig. Teszik ezt már olyan mértékben, hogy az talán még a szélsőbaloldaliaknak is szúrja a szemét, hiszen ma Magyarországon egy hétvége alatt egy törvénnyel képesek ellehetetleníteni teljes piaci szektorokat. Így viszont nem lehet stabil gazdasági környezetről beszélni, hatalmas kockázatot jelent vállalkozni, és fejleszteni, befektetni sem egyszerű, mert teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor, mi történik, legnagyobb biztonságban csak az Orbán Viktorhoz és a NER-hez való közelség ad némi nyugalmat. Esetleg, ha jelentős külföldi befektető valaki. A vérmesebbek nem véletlenül használják a védelmi pénzeken alapuló maffiagazdaság hasonlatot az ilyen rendszerekre.

 

A Policy Solutions értéktérképet készített, ebben azt mutatják meg, hogyan alakul a klasszikus, gazdasági értelemben vett jobb- és baloldaliság a Fideszen és az ellenzékén belül. Kutatásukban megállapították, hogy  

  • a magyar társadalom 56 százaléka baloldali értékrendet vall gazdasági értelemben,
  • gazdaságilag centristának számít 32 százalék.
  • jobboldali gazdaságpolitikát a magyarok 11 százaléka vallja magáénak.
(forrás: Policy Solutions)

Az adatokból ugyanakkor az is látható, hogy 2018-hoz képest elmozdulás van a piacpárti, tehát gazdasági értelemben jobboldali értékek irányába. Négy éve a magyarok 70 százaléka volt baloldali piaci értelemben, a centristák aránya 21 százalék, míg a jobboldaliak aránya 9 százalék volt. Hatalmasat nőtt a gazdasági értelemben centristák aránya, 21-ről 32 százalékra. Igaz, kérdéses, ki, honnantól számít centristának.

 

A Policy Solutions mérései alapján gazdasági értelemben 

  • a fideszesek 49 százaléka baloldali (2018-ban 64 százalék),
  • 38 százaléka centrista (2018-ban 22 százalék),
  • 13 százaléka jobboldali (2018: 14 százalék).
  • az ellenzékiek 61 százaléka baloldali (2018: 75 százalék),
  • 29 százaléka centrista,
  • 10 százaléka jobboldali (2018-ban 7 százalék).
(forrás: Policy Solutions)

Települési bontásban gazdasági értelemben Budapest és a falvak a leginkább baloldaliak, előbbi 69 utóbbi 59 százalékkal, a megyeszékhelyek lakosságának 54 százaléka vall baloldali gazdasági értékeket, a legkevésbé a kisvárosok lakossága fogékony a balos értékekre gazdasági értelemben. Ugyanakkor a jobboldali értékrendeket sem igazán vallják, így sok közöttük a centrista, 39 százalékkal.

(forrás: Policy Solutions)

 

Egészségügy fejlesztése, különbségek csökkentése, szociális támogatás, cégek szabályozása, progresszív adózás és sztrájkjog biztosítása – ezt várnák el leginkább a magyarok az államtól

„Összességében megállapítható, hogy továbbra is magas az állami gondoskodás, a társadalmi különbségek csökkentésére, a munkavállalói jogok garantálására vagy a magáncégek kontrollálására irányuló igény. Azonban négy év alatt több terület esetében is akár 10–20 százalékpont körüli csökkenés látható a baloldali álláspont támogatottságában. Egyértelmű elmozdulás figyelhető meg a gazdaságpolitikai jobboldali álláspont irányába olyan területeken, mint a kultúra állami támogatásának kérdése, a munka értéke, a szegénység felelősségének kérdése, valamint a munkanélküliség okai” – írja a Policy Solutions.

 

A gazdaságpolitikai értelemben vett baloldal több alapálláspontját teljes lakosság nagy része támogatja:

  • 82 százalék szerint az adókból jó egészségügyet kell biztosítani,
  • 82 százalék gondolja úgy, hogy akkor jó egy társadalom, ha nincs nagy különbség a szegények és a gazdagok között,
  • 78 százalék szerint az államnak támogatni kell a rosszabb körülmények között élők felemelkedését,
  • 78 százalék tartja fontosnak a cégek szabályozását,
  • 73 százalék támogatja a progresszív, többkulcsos vagy sávos adózást, miszerint aki jobban keres, az arányaiban fizessen több adót is.
  • 68 százalék támogatja sztrájkot akkor is, ha az kellemetlenségekkel jár a lakosság többségének.
Táblázatunk nagyítható, kattintson ide, hogy könnyebb legyen elolvasni! (forrás: Policy Solutions)

 

Fordítva ül a lovon a „jobboldal” gazdasági ideológiai értelemben

A tanulmány szerint  

  • progresszív-baloldaliak közé tartozik a közös ellenzéki lista támogatóinak 49 százaléka, a pártnélküliek 36 százaléka, a Mi Hazánk támogatóinak 24 százaléka, a fideszesek 21 százaléka.
  • Konzervatív-baloldali a fideszesek 34 százaléka, a Mi Hazánk-szavazók 45 százaléka, a pártnélküliek 33 százaléka, az ellenzékiek 14 százaléka.
  • Progresszív-jobboldaliak aránya a Fidesznél 5 százalék, az ellenzékieknél 8 százalék, a pártnélkülieknél 11 százalék, a Mi Hazánknál 14 százalék.
  • Konzervatív-jobboldali a fideszesek 13 százaléka, az ellenzék 12 százaléka, a Mi Hazánk-szavazók 7 százaléka, a pártnélküliek 5 százaléka.

 

Kevesebb a konzervatív kulturális és társadalmi értelemben

A progresszívek aránya 2018-as 31 százalékról 2022-re 32 százalékra, tehát 1 százalékkal, míg centristák aránya 30-ról 33 százalékra nőtt. A konzervatívok aránya 39-ről 35 százalékra, 4 ponttal esett vissza. Ez egyben azt is jelenti, hogy hiába tesz meg mindent az Orbán-kormány, a magyar társadalom egyre kevésbé hallgat a konzervatív eszmékre.

 

Ugyanakkor azt is kimutatták, hogy miközben Budapesten 13 százalékkal nőtt a progresszívek aránya, a falvakban 8 százalékkal csökkent a részük. Sőt, a Policy Solutions szerint minél kisebb települést vizsgálnak, annál kevesebb a haladó szellemiségű, és több a konzervatív, az értékek megőrzésére koncentráló állampolgár.

 

 

De akkor mi ez a jobb- és baloldalizás?

 

Magyarországon a rendszerváltoztatás előtti évtizedek és az azt követő évtizedek nehéz gazdasági helyzete miatt soha nem gazdasági értelemben véve beszéltünk jobb- és baloldalról. Inkább számított a vélt vagy valós nemzeti érdekképviselet, az egyházakhoz való viszonyulás, a nemzeti jelképek használatának kérdése és a viszony az 1989 előtti politikai ideológiához. 

 

Jelenleg sajnos elsősorban a kormánypártok és sajtójának kommunikációs stratégiája határozza meg ezt a kérdést, a főideológus, Orbán Viktor szerint ugyanis csak ők jobboldaliak, mindenki más idegen érdekeket kiszolgáló „komcsi”, balliberális, baloldali Soros-bérenc és hasonlók. A stratégia része az is, hogy ha valaki Orbán Viktort és kormányát kritizálja, akkor szerintük Magyarországot támadja, tehát lényegében hazaáruló. Elsősorban ez a végtelenül egyszerű kommunikációs trükk teszi szinte lehetetlenné a normális, higgadt, ügyek mentén politizálást Magyarországon.