Pénz nem számít, ha másé – Lakner Zoltán jegyzete

Magán kezdi a spórolást a kormány, állította Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, szinte egyidejűleg azzal, hogy rendeletet hoztak a miniszterelnök fizetésének emeléséről.
Lakner Zoltán

2022. június 09. 10:27

Pénz nem számít, ha másé –
Lakner Zoltán jegyzete

Persze, a kormányfő évi fizetése nem oszt, nem szoroz a költségvetés állapotát illetően, ellentétben például a minisztériumok éves szinten jövőre már 9000 milliárd forintot meghaladó kiadásaival. Mégis szembeötlő, hogy a szimbolikus politikai lépésekre máskor oly érzékeny kormány éppen a mostani pillanatot, a megszorítások bejelentésének periódusát találta alkalmasnak, hogy a miniszterelnök tiszteletdíját hozzáigazítsa a házelnökéhez.

 

Erre aztán nagy szükség volt.

 

Kicsit olyan ez, mint amikor Gyurcsány Ferenc 2006 végén jutalmakat osztott ki miniszterei között, díjazva a reformok és átalakítások megkezdése során nyújtott teljesítményüket. Nem vitatva, hogy az akkori kormány tagjai is sokat dolgoztak, a 2006-os év azért nehezen lett volna sikersorozatként jellemezhető, hiszen az új mandátumát elnyerő koalíció éppen a saját korábbi politikája következtében volt kénytelen súlyos költségvetési kiigazításokat bevezetni. Ezek már azt megelőzően aláásták a kabinet és a kormánypártok népszerűségét, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra került volna, az átfogó reformok pedig ekkor még éppen csak elindultak, és mit sem lehetett tudni arról, hogy célba érnek-e. (Nem értek.) A jutalmazás tehát sem helyénvalónak, sem időszerűnek nem tűnt. Legfeljebb arra volt alkalmas, hogy a pénzösszegek eltérésből arra lehessen következtetni, ki a miniszterelnök kedvence, s ki nem, de az ilyesmit talán másféle módokon is ki lehet fejezni a politikában, nem csak sikerdíjakkal.

 

Még egyszer rögzítem, ez még az akkori büdzsét sem vágta földhöz, de az egész nagyon rosszul nézett ki, és teljesen feleslegesnek is tűnt belemenni a nyilvánvaló pofonba. Hiszen miközben mindenki a jutalmazásból kimaradt minisztereken röhögött, akiket a főnökük tett nyilvánosan nevetségessé, az akkori ellenzék az adott helyzetben teljesen jogosan azt kommunikálta, hogy miközben bevezetik a vizitdíjat és felemelik az áfát, nem éppen ildomos, hogy egyes kormánytagokat megjutalmaznak.

 

Mindezt amiatt is írom le, hogy képzeljük magunk elé, mit tenne a Fidesz ellenzéki pártként ebben a helyzetben, ha a miniszterelnök jelentékeny fizetésemeléséről értesülne, meddig lenne rajta a témán, hányféle megközelítésből próbálná ugyanazt elmondani, miként kanyarodna vissza mindig ehhez a témához, bármiről legyen is szó.

 

Képzeljük ezt el, és aztán figyeljük meg alaposan, mi fog történni a miniszterelnök fizetése ügyében 2022 nyarán.

 

Tényleg nem akarok a kelleténél morózusabbnak tűnni, de borítékolom, hogy semmi. Pár nap múlva már szó se esik majd róla.

 

Pedig a téma igazán adná magát, mivel Nagy Márton szavait az önmagán spóroló kormányon ezidáig semmi sem látszik alátámasztani. Habár a minisztériumok átalakítása – a káosz csebréből a zűrzavar vedrébe került a kormánystruktúra – nehézzé teszi a korábbi és a jelenlegi kormányzati költések összevetését, a 2022-es költségvetés és a 2023-as költségvetés tervezete szerint a minisztériumokra fordított pénzösszeg még jelentősen emelkedni is fog. Ezek már nem milliók, hanem ezer milliárdos tételek, számítanak.

 

Innen kell nézni azt, hogy Orbán legújabb kedvence, még mindig Nagy Márton szerint a vállalkozások és az önkormányzatok ki tudják gazdálkodni az emelkedő rezsiköltségeket, ezért ők mehetnek vissza a piaci árakhoz. Nehéz belátni, hogy a vállalkozásoknak mitől lenne kedvező egy olyan időszak, amikor a vevőiknek fogy a pénzük, de beszerzési és a rezsiárak növekednek, nem vitatva, hogy persze nyilván vannak prosperáló területek. Az önkormányzatoktól pedig annyi forrást és bevételnövelő lehetőséget vettek el az elmúlt két évben, hogy az ő kigazdálkodási képességeikre tett utalás nyilvánvalóan csak a szokásos cinizmusnak tudható be.

 

Létrejön viszont a 700 milliárdos rezsivédelmi alap, amiből a kormány kompenzálhatja akár az önkormányzatokat is – és ahogyan Pikó András máris előrejelezte, egyedi döntésekkel nyilván a kormánypártiakat fogják kimenteni. Mivel pedig az államnak már nincs pénze arra, hogy csak úgy átvegye az önkormányzati feladatokat, a segítségre nem méltó (ellenzéki) önkormányzatokra és állampolgáraikra a lassú után a felgyorsított kivéreztetés vár. Hogy úgy mondjam, a minisztereknek erre most is van eszük a saját maguk által szétbarmolt költségvetés drasztikus kiigazítása közepette.

Ha rajtuk múlik, írmagja se marad a ma még létező politikai ellensúlynak.