A pénteken kezdődő Schadl-perhez annyiban kapcsolódik a szegedi ügy, hogy a végrehajtással kapcsolatos kifogást a panaszos azért nyújtotta be a Szegedi Járásbíróságra, mert szerinte az ügyében eljáró végrehajtó tavaly őszi kinevezésekor nem a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke előtt tett esküt, mint ahogy azt egyébként a jogszabályok előírják. Azért nem előtte, mert Schadl György ekkor már letartóztatásban volt. Az esetről a HVG írt, miközben a gigaper regényes vádiratából szemezgetett.

A lap azt feszegeti, hogy a MBVK lényegében változatlan szereplőkkel, és változatlan mechanizmusokkal működik a büntetőügy lassan másfél évvel ezelőtti kipattanása óta, és hogy a kart felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága eddig semmilyen, a kar megtisztítására utaló intézkedést nem hozott. Ennek kapcsán említi a lap a szegedi ügyet, hozzátéve, hogy az MBVK, tekintettel a kar elnökének letartóztatására, rendelkezett arról, hogy az elnököt helyettesíthesse az alelnök. Ha a Szegedi Járási Bíróság úgy döntene, hogy a kifogást benyújtónak mégis igaza van, és az ügyében eljáró végrehajtó valóban nem tehette volna le az esküt a Schadlt helyettesítő előtt, akkor másik harmincnégy végrehajtó esküje is kérdésessé válhat, ugyanis ennyien kaptak felhatalmazást ez elnök letartóztatása után. Ha a panaszos számára kedvező ítélet születik Szegeden, akkor a tavaly esküt tevő végrehajtók ügyei is megkérdőjeleződhetnek.

Pénteken kezdődik az a szappanoperákban szokásos fordulatokkal tarkított per, amelynek szálai a behálózzák az egész országot, és a legsötétebb bugyrokba is elérnek. Tavalyelőtt novemberben tartóztatták le a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökét, nem sokkal később pedig az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának mentelmi jogát is felfüggesztették a nyomozás érintettsége okán, igaz, Völner Pált nem tartóztatták le. Az ügyben huszonkét vádlott ellen emeltek vádat tavaly októberben, az ügyészségi közleményből derült ki, hogy pénzmosás, és korrupciós, valamint vagyon elleni bűncselekményekkel vádolják az ügyben szereplő végrehajtókat, vállalkozókat és ügyvédeket.

Első körben az vált csak ismertté, hogy a MBVK elnöke százmilliókat kapott a végrehajtóktól kenőpénzként cserébe kinevezésükért, és hogy a pénzből a kar elnöke juttatott az államtitkárnak is. Az elmúlt hetekben a sajtóhoz is kikerült 1734 oldalas vádiratból egészen elképesztő, regénybe illő részletek is napvilágot láttak arról, hogy milyen körülmények között adták át az államtitkárnak a csúszópénzeket. Az is kiderült a HVG korábbi cikkéből, hogy kulcsszerepet játszott a hálózatban egy kecskeméti származású, nyolc általánost végzett vállalkozó, aki egyébként rendre jótékonysági ételosztások finanszírozója volt az alföldi városban, végül „Róbert bácsi” lehallgatott telefonbeszélgetése lett a végrehajtói kar elnökének a veszte, ebből derült fény közös üzelmeikre, illetve az elnök más korrupciós cselekményei után is ezután kezdtek el nyomozni a hatóságok. A sajtóhoz kikerült vádirat „lapszemlézése” szerint éppen ennek a kecskeméti származású vállalkozónak a jogi képviselője tett teljes körű vallomást. Ez utóbbi A.Tamás is vádlott az ügyben, ő többször is emlegeti a nyomozati vallomásában a miniszterelnöki kabinetvezetőt, úgy is, mint az azokhoz az üzleti körökhöz közelállót, amelyeket érdekel az ATEV fehérjefeldolgozó. A kecskeméti kötődésű „Róbert bácsinak” a vádirat szerint még azokhoz az őrző-védőkhöz is köze lehetett, akik közel két évvel ezelőtt az ingatag helyzetben levő Dunaferrnél megjelentek. Az alvilági módszereket is bevető csoport még jósnőt is felbérelhetett, hogy üzleti céljaikat elérjék. 

Az elképesztő és regénybe illő részletekről a perben kiderül, hogy a vádiratban szereplő sztorik közül mennyi, és melyek nyernek bizonyítást. A per pénteken az előkészítő ülésekkel kezdődik, ezeken a vádlottak eldönthetik, hogy elismerik-e a vádban ellenük felhozottakat, vagy tagadják azokat. Ha elfogadják az ellenük felhozottakat, és az ügyészség javasolta büntetést, akkor számukra befejeződik az ügy. Ha az előkészítő üléseken is tagadják a vádakat, akkor a bíróság tárgyalásokat tart, ezek során derül majd ki, hogy mi igaz a vádirat szürreális részleteiből, és mely pontok nem felelnek meg a valóságnak, vagy azokat nem lehet bizonyítani.