A kutatást az Oslói Egyetem az Európai Parlament kérésére végezte el, ebben mind a huszonhét EU-s tagállam akadémiai szabadságát vizsgálták. Azt állapították meg, hogy bár több tagállamban is sérül a kutatási szabadság, a kormányzati vagy magánszektorból érkező beavatkozások miatt, de a felmérés szerint Magyarországon a legrosszabb a helyzet, mert egyedül itt rendszerszintű a támadás.

Ezentúl azt is megfogalmazták, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek elvétele negatív hatással lehet a magyar tudományos életre. Illetve az is jellemző, hogy egyre nehezebb hivatalos adatokhoz jutni a kormány által ellenőrzött ágazatokból, amilyen például az egészségügy vagy a büntetésvégrehajtás.

Azonban a modellváltáson átesett egyetemek helyzetéről úgy fogalmaztak, hogy az nem veszélyes az akadémiai szabadságra, ellenben sérti a felsőoktatási intézmények autonómiáját, mikképp függővé teszi őket az alapítványok igazgatótanácsainak összetételétől, működésétől és döntéseitől.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke azzal az állítással teljes egészében egyetértett, hogy Magyarországon ma strukturálisan, azaz rendszerszinten sérül az akadémiai szabadság. A folyamat kezdetét 2017-re tette, amikor szerinte minden előzetes indok nélkül úgy módosították a felsőoktatási törvényt, hogy az ellehetetlenítse Közép-Európai Egyetem hazai működését. Ekkor Pálinkás még a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Innovációs Hivatal vezetője volt, mégsem értesült arról előzetesen, hogy a kormány törvénymódosítást kíván benyújtani a CEU státuszváltoztatására és az ellehetetlenítő körülmények szabására.

Ezután az akadémiai kutatóintézeteknek az Akadémiától való meglehetősen agresszív elcsatolásával folytatódott 2018-ban a kutatói szférát ért támadások sora – idézte fel az egykori fideszes politikus. Az akadémiai szabadság kormányzati részről való korlátozásának lehetséges céljáról ekképp fogalmazott Pálinkás:

„úgy látom, hogy jelenleg a magyar kormány minden olyan intézményt, ami autonómiával rendelkezik, igyekszik ettől a függetlenségétől megfosztani.”

Az MTA korábbi elnöke ezt egy nagyon rossz iránynak tartja, ami nem csupán a magyar kutatókat és az országot sodorja veszélyes helyzetbe, de magát a hatalmat is. Hiszen ha a saját kutatóiknak megmondják, hogy milyen eredményt szeretnének látni, akkor hamis visszajelzést fognak kapni, és ez homályos látásmódhoz vezet Pálinkás szerint.

„Sajnos olyan emberek irányítják ma a kutatásokat, akiknek nincs kutatási tapasztalatuk, nem értenek hozzá. A miniszterelnök se ért hozzá, és olyan emberek veszik körül, akik nem értenek hozzá, de azt mondják neki, hogy ezt így kell csinálni.”

Az egykori fideszes politikus úgy véli, hogy ez nem szándékos a kormány részéről, egyszerűen azzal van a gond, hogy:

„pillanatnyilag olyanok hoznak döntéseket, akiknek ebben az égvilágon semmilyen tapasztalata nincs. Most neveztek ki valakit a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Innovációs Hivatal elnökévé, akinek semmilyen kutatási gyakorlata nincs, még egy PhD fokozata sem.”

Balogh Judit, műsorvezető nemzetgazdasági érdekekkel kapcsolatos kérdésére Pálinkás József úgy felelt, hogy a kutatások sehol nem arra irányulnak, hogy azonnal jövedelmező eredményt produkáljanak.

„Van, hogy csak 20–30 évvel később derül ki, hogy egy-egy kutatási eredménynek milyen óriási jelentősége van. Azt elvárni, hogy rögtön pénz termeljenek, és eredményt hozzanak a kutatások, butaság.”

Az MTA egykori elnöke úgy gondolja, a kormány azért nem fektet az oktatási, kutatási területbe eleget, mert annak a megtérülése egy hosszútávú folyamat, és ezt nem érdekük kivárni.

Ezentúl Pálinkás még azon a nemzetközi helyzeten is sajnálkozott, hogy a magyar kutatóintézeteket, egyetemeket nem szívesen keresik meg most a nyugati kutatóintézetek azzal, hogy közös munkát folytassanak. Ez az MTA korábbi elnöke szerint tragikus, már a '80-as években sem volt így.

Nézze meg (újra) a beszélgetést!