Óvóhelyként működő kolostort bombáztak az oroszok Donyeck megyében

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúról 2022. május 5-én este.
Garai Szakács László

2022. május 05. 21:55

Óvóhelyként működő kolostort bombáztak az oroszok Donyeck megyében

Az első komolynak tűnő orosz bocsánatkérés a háború kezdete óta

Vlagyimir Putyin orosz elnök bocsánatot kért Naftali Bennett izraeli miniszterelnöktől Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Hitler részleges zsidóságát állító szavaiért. Naftali Bennett csütörtökön telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, miután az utóbbi napokban feszültség alakult ki a két külügyminisztérium között, mert Lavrov egy olasz televízióban arról beszélt, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben zsidó vér folyik, hasonlóan Adolf Hitler náci vezérhez. Bennett hivatala közölte, hogy Putyin bocsánatot kért az orosz külügyminiszter kijelentéseiért. A miniszterelnök ezt követően köszönetet mondott az orosz államfőnek, amiért tisztázta a zsidó néphez és a holokauszt emlékéhez való hozzáállását. Ez volt az első telefonbeszélgetés azóta, hogy Szergej Lavrov május 1-jén az olasz Mediaset tévétársaságnak adott interjújában azt állította, hogy Adolf Hitler zsidó származású lehetett, ami az izraeli kormány felháborodását váltotta ki. Korábban Jeruzsálemben bekérették a külügyminisztériumba Oroszország nagykövetét Lavrov szavai miatt.

 

Gulyás Gergely: Az Oroszország elleni újabb szankciók hatása nem egyformán érinti az államokat

Gulyás Gergely a Hírt TV-ben kiemelte: Magyarország és Szlovákia van a legrosszabb helyzetben, a magyarok orosz kőolajnak való kitettsége körülbelül kétharmada a teljes kőolaj-felhasználásnak, a szlovákoknál ez az arány pedig még magasabb. Rámutatott: a kőolajra és földgázra vonatkozó szankciók hatására 700 forintos benzin és 800 forintos gázolajár lenne, valamint Magyarország ellátásbiztonsága sem lenne garantálható. Ezért a kormány korábban is világossá tette, hogy nem tud támogatni „ezen a területen ebben a formában” szankciókat – mondta, hozzátéve, hogy ezt Orbán Viktor miniszterelnök is egyértelművé tette az Európai Bizottság elnökének írt csütörtöki levelében.

 

Az EP az erőszak áldozatául esett nők számára sürgősségi fogamzásgátlást és terhességmegszakítást sürget

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, 462 szavazattal, 19 ellenszavazat és 89 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők elítélték a szexuális és nemi alapú erőszak háborús fegyverként való alkalmazását, és aggodalmuknak adtak hangot az egyre gyakrabban érkező hírekkel kapcsolatban, amelyek az Ukrajnából menekülő nőket és gyereket érintő emberkereskedelemről, kizsákmányolásról, nemi erőszakról és bántalmazásról szólnak – áll az EP közleményében.

 

A parlament szerint az uniós tagállamoknak mielőbb be kell azonosítaniuk és bíróság elé kell állítaniuk a menekült nők és lányok szexuális kizsákmányolásából hasznot húzó emberkereskedőket. A képviselők kiemelték, hogy a befogadóállomásokon gondoskodni kell a lányok és nők különleges szükségleteiről, köztük a szexuális és reproduktív egészség megőrzéséhez szükséges szolgáltatások elérhetőségéről. Ilyen az erőszak áldozatául esett nők számára biztosított sürgősségi fogamzásgátlás és terhességmegszakítás, de a szülészeti ellátás is.

 

Az EP arra szólított fel, hogy az unió minden rendelkezésére álló lehetőséget és erőforrást használjon ki a még Ukrajnában levő nők szexuális és reproduktív egészséghez kapcsolódó szükségleteinek kielégítésére. Ennek egyik módja, ha az EU humanitárius csomagokban és konvojokban egészségügyi csomagokat, köztük fogamzásgátlókat és a szexuális és reproduktív egészséghez szükséges termékeket küld Ukrajnába és a menekülteket fogadó szomszédos országokba, különösen oda, ahol „a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos nemzeti korlátozások leküzdésére” van szükség.

 

Az állásfoglalás ezzel kapcsolatban Magyarországot is kiemelte, mint ahol a sürgősségi fogamzásgátlás és a korai szakaszban elvégzett abortusz az Ukrajnából menekülő várandós nők számára különböző okokból komoly akadályba ütközik vagy elérhetetlen.

 

Németország Csehországgal együttműködve is támogatja nehézfegyverekkel Ukrajnát

Olaf Scholz német kancellár és Petr Fiala cseh miniszterelnök a megbeszélésük után tartott tájékoztatóján ismertették, hogy Németország a körcsere elnevezésű megoldással segít Csehországnak pótolni azokat a katonai felszereléseket, amelyeket átad Ukrajnának.

 

Mint mondták, a védelmi miniszterek kérésére részleteket egyelőre nem közölnek, mert még nem zárták le a tárgyalásokat. Azt azonban elárulhatják, hogy a megállapodás „nagyon konkrét és nehézfegyverzetre vonatkozik” – mondta Petr Fiala.

 

A körcsere lényege, hogy Németország hazai gyártású eszközöket – például páncélozott harcjárműveket – ad át partnereknek, amelyek átadnak Ukrajnának szovjet gyártmányú, az ukrán hadseregben ismert és így azonnal használatba vehető eszközöket. Az utóbbi hetekben vázlatosan ismertetett tervek szerint Németország Szlovéniával együttműködve is alkalmazza ezt a megoldást.

 

Ukrán külügyi szóvivő: a háború Magyarországot is érinti

A nagy létszámú magyar kisebbség lakta Kárpátalja ellen a héten végrehajtott orosz rakétacsapás megmutatta, hogy a háború nemcsak Ukrajnát, hanem Magyarországot is érinti, „bármennyire is próbálják figyelmen kívül hagyni ezt a tényt Budapesten” – jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő csütörtökön a Facebookon közzétett bejegyzésében.

 

„A rakétatámadások nem hagynak kétséget afelől, hogy Oroszország gonoszságát csak közös erőfeszítésekkel lehet legyőzni. Hiú remény, hogy a politikai engedmények csillapítják Oroszország agresszív étvágyát. Putyin nem tesz különbséget a nemzetiségek között, amikor megparancsolja csapatainak, hogy embereket irtsanak ki. Nincsenek számára sem partnerek, sem szövetségesek. Bizonyos, hogy alattomos csapást mér, ez csak idő és körülmények kérdése” – figyelmeztetett a szóvivő. Emlékeztetett arra, hogy Dmitro Kuleba külügyminiszter már korábban kifejtette: nem lesz biztonság és béke Magyarországon, amíg nincs biztonság és béke Ukrajnában.

 

„Nem akarjuk, hogy a magyar emberek átéljék azokat a borzalmakat, amelyeket most az ukránok élnek át. Ugyanakkor Európa nem légüres térben létezik. Minden európai országnak erőfeszítéseket kell tennie a béke megteremtése érdekében. Magyarország azáltal, hogy segít megállítani Oroszországot Ukrajnában, elsősorban saját biztonságát erősíti” – fogalmazott Nyikolenko. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország hozzájárul az Európai Unió egységéhez, egyebek között az orosz kőolajra vonatkozó embargó elrendeléséhez és az Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtáshoz.

 

Zelenszkijhez fordultak a mariupoli Azovsztal védői a sebesültek kimenekítésének érdekében

Az ukrán elnökhöz fordult csütörtökön a dél-donyecki Mariupolban lévő Azovsztal acélipari üzemet védő Azov ukrán ezred egyik vezetője azzal a felhívással, hogy gondoskodjon a sebesült ukrán katonákról.

 

„Már harmadik napja annak, hogy az orosz erők betörtek az Azovsztal területére. Véres harcok dúlnak. Az ukrán védelmi erők már 71. napja harcolnak szemtől szemben az ellenséggel” – mondta a Telegramon közzétett videoüzenetében Szvjatoslav Palamar, az ezred parancsnokhelyettese. Kijelentette, hogy az oroszok ismét megszegték a tűzszünet kihirdetésére tett ígéretüket, és nem hagyják kimenekíteni azokat a civileket, akik továbbra is az üzem föld alatti bunkereiben vannak. „Felszólítjuk a világközösséget, hogy evakuálják a civileket, és személyesen fordulunk a legfelsőbb főparancsnokhoz (az ukrán államfőhöz), hogy gondoskodjon a szörnyű gyötrelemben szenvedő sebesült katonákról. Teremtsenek lehetőséget a katonák holttesteinek elszállítására, hogy az ukránok búcsút vehessenek hőseiktől. Tegyenek megfelelő válaszlépéseket egy olyan kritikus helyzetre, amelyben az ellenség nem tart be semmilyen etikai normát, egyezményt vagy jogszabályt, és az egész világ szeme láttára pusztít el embereket”.

 

Itt tart a háború az ukránok szerint

A kijevi vezérkar közben arról számolt be csütörtöki helyzetjelentésében, hogy az ukrán csapatok visszaszerezték az ellenőrzést több településen az ország déli részén, Mikolajiv és Herszon megye közigazgatási határán.

A vezérkar legfrissebb összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 24 ezer 700 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 196 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, 10 hadihajót, 1092 harckocsit, 2651 páncélozott harcjárművet, 499 tüzérségi és 83 légvédelmi rendszert, valamint 169 rakéta-sorozatvetőt.

 

Valerij Zaluzsnij, az ukrán erők főparancsnoka a Telegramon közölte, hogy tájékoztatta Mark Milley tábornokot, az Egyesült Államok haderejének vezérkari főnökét az ukrajnai harci helyzetről. Elmondta neki, hogy a keleti országrészben, Harkiv és Izjum irányában az ukrán hadsereg ellentámadásba lépett az orosz erőkkel szemben. Utóbbiak azonban erőket csoportosítottak át a Donyec-medencébe, ahol heves harcok dúlnak Popaszna, Kreminna és Torszke térségében.

 

Zaluzsnij szavai szerint az orosz erők nagy számban vetnek be cirkálórakétákat, főként azzal a céllal, hogy megsemmisítsék az Ukrajnába irányuló katonai-műszaki segítségnyújtás logisztikai útvonalait. Hangsúlyozta ezért, hogy most különösen aktuális, hogy Ukrajnát korszerű rakéta-sorozatvetőkkel lássák el.

 

A kelet-ukrajnai Zaporizzsjában május 8-án este hét órától május 10-én reggel ötóráig folyamatos kijárási tilalmat vezetnek be – közölte Anatolij Kurtyev polgármester a Facebookon. A döntést nem indokolta meg.

 

Az ukrán főügyészi hivatal közölte, hogy az orosz erők légicsapást mértek a Donyeck megyében lévő szvjatohirszki lavrára, a jelenleg óvóhelyként működő kolostorban heten megsebesültek. Az ukrán ortodox egyház tájékoztatása szerint a lavrában a szerzeteseken kívül mintegy 300 civil tartózkodik, köztük körülbelül ötven gyermek.