Otthona volt a Szegedi Nemzeti Színház Varga Mátyásnak, akinek szobra Ozorai Pipó mellett rálát a Dóm téri színpadra

Egészen egyedülálló életutat tudhat maga mögött a húsz éve elhunyt Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervező, akinek élete ezer szálon kötődött Szegedhez. 1990-ben a város díszpolgára lett, csütörtökön szobrát avatták fel a Dóm téren.
Bod Péter

2022. július 21. 18:55

Otthona volt a Szegedi Nemzeti Színház
Varga Mátyásnak, akinek szobra Ozorai Pipó mellett rálát a Dóm
téri színpadra

– Olyan társak közé került itt Varga Mátyás, mint Hont Ferenc, Vaszy Viktor, Gregor József és Simándy József – fogalmazott ünnepi beszédében Kozma József önkormányzati képviselő, a közgyűlés kulturális bizottságának elnöke, aki azt is mondta, a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokba kizárólag olyanok szobra kerül, akik nyomot hagytak a nemzet életében és annak kultúrájában.

 

– Varga Mátyás közéjük tartozik, még akkor is, ha nem magától értetődő, hogy egy díszlettervező, hogyan képes nyomot hagyni a kultúrában – jelezte beszédében Kozma József, aki a maga vázolta dilemmára úgy válaszolt: a színházi előadások ezres közönsége magával vitte a darabokról Varga Mátyás díszleteinek emlékét. – A Kossuth-díjas díszlettervező, a város díszpolgára a Szegedi Szabadtéri Játékok „meghatározó folytonossága” volt – fogalmazott a kulturális bizottság elnöke, amit Barnák László, Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója azzal is kihangsúlyozott, hogy a kivételes formátumú színházi szakember 1936 és 1999 között, igaz kisebb kihagyásokkal, mégis több mint hat évtizeden át dolgozott a szegedi kőszínházban és a Szabadtérin.

 

 

A főigazgató ehhez hozzátette: Varga Mátyásnak rendkívül meghatározóak voltak a kolozsvári évek, az itteni színházban eltöltött időszak az 1940-es években. Ezt követően dolgozott Szegeden, Debrecenben és Budapesten. Otthonának a szegedi színházat érezte.

 

– Ennél a térnél nincs fontosabb tere Magyarországnak – mondta a Dóm térről Szinetár Miklós Kossuth-díjas színházi, opera, tévé- és filmrendező, utalva ezzel a Nemzeti Emlékcsarnokra és az ottani szobrok képviselte kulturális, tudományos és művelődéstörténeti értékekre. A most kilencven éves rendező az elmúlt évtizedek magyar kultúrájának egyik megkerülhetetlen alakja. Oktatott a Színház és Filmművészeti Főiskolán (ekkor még nem volt egyetem), művészeti vezetője, főrendezője és elnökhelyettese volt a rendszerváltás előtt a Magyar Televíziónak. Megszámlálhatatlan opera és tévéfilm rendezője Szinetár Miklós.

 

Szegeden tizenhat darabot rendezett és nyolc másik mű színre állításában vállalt szerepet. A szoboravatón elmondott beszédében hihetetlennek nevezte, hogy hetven éve került színpadra a szegedi színházban a vizsgaelőadása. Nagy örömét fejezte ki, hogy Varga Mátyás szobra csütörtöktől olyan nagyságok között található, amilyenek a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban találhatóak.

 

A délután négy órakor kezdődő szoboravató előtt a Reök Palota Zöld Szalonjában Szinetár Miklós, Székely László díszlettervező és Rácz Tibor színművész részvételével emlékülést rendeztek Varga Mátyásról, amelynek moderátora Hollósi Zsolt újságíró volt.

 

A baráti hangulatú beszélgetésen Hollósi Zsolt alapvetően a személyes emlékekről kérdezte az egykori pályatársakat, akiknek elmondásából egy kivételes képességű, a legmagasabb fokú művészi alázattal dolgozó, a munkát erkölcsi feladatként végző ember portréja rajzolódott ki.