Országos tanévnyitó: három háborús év után újabb háborús tanévet kezd a szegedi egyetem

Rovó László rektor jelentette ezt ki a csütörtöki egyetemi tanévnyitón, ami egyben országos tanévnyitó is volt. Jelen volt és beszédet mondott Csák János kulturális és innovációs miniszter, aki szerint GDP-arányosan Európában Magyarország költ a legtöbbet felsőoktatásra.
Bod Péter

2022. szeptember 01. 15:14

Országos tanévnyitó: három háborús
év után újabb háborús tanévet kezd a szegedi egyetem

– Nyolcezer elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait az idén a Szegedi Tudományegyetemen, ahol velük együtt huszonkétezer diákot oktatnak – mondta el a Tanulmányi és Információs Központban (TIK) elmondott beszédében a rektor. A közelmúltra utalva Rovó László megjegyezte: sokan vitatták az egyetemi modellváltást. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az oktatói fizetésemelés is az alapítványi átalakulásnak köszönhető, ahogyan az egyetemi autonómia növekedése is.

 

– Az elmúlt három év háborús körülmények között telt. Ebből két év volt a pandémia időszaka, az elmúlt egy éve pedig a szomszédban dúló háború jegyében telt. Az egyetem és az itt folyó oktatás előtt tornyosuló gondokat megoldják, ám ehhez szükség lesz kormányzati segítségre is – tette hozzá Rovó László.

 

– Az ország GDP-jének két százalékát fordítja felsőoktatásra, annyit, mint még soha – jelentette ki Csák János kulturális és innovációs miniszter, aki szerint ez GDP-arányosan az egyik legmagasabb. Némileg zavarosan azt mondta, ebben „Európában világbajnokok vagyunk.”

 

 

– A kormányzat sokat tehet az egyetemekért finanszírozással és ingatlanfejlesztéssel, de mégis az itt folyó munka határozza meg egy felsőoktatási intézmény eredményeit – hangzott el a minisztertől.

 

Két kijelentéssel búcsúzott a hallgatóktól és az oktatóktól.

  • Kutassanak és alkossanak, mert ezzel teszik a legjobbak maguknak és a hazájuknak.
  • „Éljen a szegedi egyetem és éljen a haza!”

 

Egészen más hangot ütött meg Szabó Gábor, az egyetemet fenntartó kuratórium elnöke, aki egy 1922-es szegedi egyetemi szenátusi tanácsülés jegyzőkönyvéből idézett, ami arról szólt, hogy a kialakult nehéz helyzetben tűzifát kell biztosítani az egyetemi oktatóknak.

 

– Ezen a mondaton egy éve őszintén mosolyogtunk volna, de nem biztos, hogy most is őszinte a mosolyunk – kommentálta a maga idézte mondatokat Szabó Gábor. Rovó László után a kuratórium elnöke is burkoltan az energiaválságról beszélt, ami nagyon megnehezítheti az egyetemek normális működőképességének megtartását. Lehetnek problémák, de ki oldja meg, ha nem mi? – tette fel a kérdést.

 

Szabó Gábor szerint az egyetem szellemi örökséget jelent, és ezzel kell jól gazdálkodni. Hangsúlyozottan nem egyetemi vezetőként, hanem professzorként úgy fordult a hallgatókhoz, hogy két dolgot kell megérteniük tanulmányaik megkezdésekor:

  • Egy: az egyetemen az oktatók nem tudnak senkit megtanítani semmire, legalábbis a kifejezés középiskolai értelmében nem. E helyett az egyetemen a hallgatónak és az oktatónak együtt kell dolgoznia.
  • Kettő: kapcsolatrendszereket és közösséget kell kiépíteni, mindezt tudatosan, mert „ez nem terem vadon, mint bodza” – tett hozzá a kuratóriumi elnök.

 

Visszautalt arra, hogy éppen a tavalyi tanévnyitón beszélt Karikó Katalin, az egyetem korábbi diákja a kapcsolatrendszerek fontosságáról.

 

– Nem mondom, hogy a fizikushallgatók a Fasor Vendéglőben nem ittak meg annyi sört, amennyiben gyereket is lehetett volna füröszteni, de maradt idejük szakmájuk elsajátítására is – fogalmazott humorosan Szabó Gábor. Gondolatmenetét azzal zárta le, hogy egy egyetem attól jó, hogy jó oktatók tanítanak jó hallgatókat Arra kérte a most elsőéves diákokat, hogy végzéskor büszkék lehessenek arra, hogy a szegedi egyetem hallgatói voltak. „Mi pedig büszkék lehessünk arra, hogy önök a hallgatóink voltak”.

 

Ezt követően egyetemi kitüntetéseket vehettek át a SZTE oktatói, és az ünnepség zárásaként esküt tettek az elsőéves hallgatók.

Címlapon

mutasd mind

Vélemények

mutasd mind