A biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok között szerepel a NATO-erők Romániából és Bulgáriából történő kivonása – közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium tömegtájékoztatási eszközök kérdéseire válaszoló közleménye.

„Kezdeményezéseink egyik alapeleme tudatosan nagyon egyértelmű, és nem engedi meg a kettős értelmezést. A külföldi erők, műszaki felszerelés és fegyverek kivonásáról, valamint egyéb lépésekről van szó, azzal a céllal, hogy visszatérjünk az 1997-es konfigurációhoz azon országok területén, amelyek akkor még nem voltak NATO-tagok. Ez Bulgáriára és Romániára is vonatkozik”  

– állt az orosz minisztérium közleményében.

Magyarországon 1997. november 16-án tartottak népszavazást a NATO-tagságról. A szavazatok 85 százaléka „igen” volt. Magyarország – Lengyelország és Csehország mellett – 1999. március 12-én a NATO teljes jogú tagjává vált.

Ukrán hírszerzés: Oroszország harckocsikat és ágyúkat „dobott át” a Donyec-medencébe

Oroszország januárban több harckocsit, ágyút, egyéb fegyvereket, valamint lőszereket, köztük tüzérségi és aknavető-lövedékeket, továbbá hétezer tonna üzemanyagot szállított az általa megszállt Donyec-medencei területekre – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága pénteken a Facebookon.

Ezenfelül az ukrán katonai hírszerzés értesülései szerint Oroszországban aktívan toboroznak zsoldosokat, akiket intenzív képzés után a Donyec-medencébe készülnek küldeni. Erre a célra „toborzóközpontok teljes hálózatát” építették ki Oroszország területén – tette hozzá a hírszerzés.

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Washington Post című amerikai lapnak adott legfrissebb interjújában – amiből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett pénteken – kifejtette azon véleményét, amely szerint az orosz invázió kelet-ukrajnai nagyvárosok megszállásával kezdődhet az ott élő orosz ajkú lakosság védelmének ürügyén, majd ez teljes körű háborúvá szélesedhet ki.

„Ha Oroszország úgy dönt, hogy fokozza az eszkalációt, természetesen azokon a területeken fogja ezt megtenni, ahol történelmileg olyan emberek élnek, akiknek családi kapcsolatai voltak Oroszországgal.”  

Nem zárta ki, hogy az orosz csapatok elfoglalhatják például Harkivot. 

„A Krím félsziget (2014-ben történt Oroszország általi) megszállása és annektálása után tudjuk, hogy ez megvalósítható és megtörténhet. Harkivban ugyanakkor több mint egymillió ember él, tehát ez nem pusztán megszállás lesz, hanem egy nagyszabású háború kezdete” 

– fogalmazott Zelenszkij.

Szerinte mindazonáltal Vlagyimir Putyin orosz elnöknek van esélye és lehetősége megegyezni a békés rendezésről, leülni a tárgyalóasztalhoz és kompromisszumot találni. Véleménye szerint Putyin oroszországi hívei azt akarják, hogy Ukrajna a Donyec-medence békéjéért cserébe „elfelejtse” a Krím megszállását, de – mint leszögezte – erről senki sem fog Ukrajnában megfeledkezni.

Meggyőződése, hogy Ukrajnában lehetetlen Oroszország által irányított kormányt alakítani. „Még ha meg is teszik, ez lesz a legrövidebb életű kormány, mert az emberek egyszerűen nem fogadják el. Talán Putyin úgy gondolja, hogy az ukránok többsége őt támogatja, de én azt hiszem, óriásit téved” – tette hozzá Zelenszkij.

Az elnök az interjúban bírálta a Nyugat szankciós politikáját. Sürgette, hogy már most vezessenek be hatékony szankciókat Oroszországgal szemben, és ne várjanak arra, hogy az Ukrajna határaihoz vont orosz csapatok megindítják a támadást.