Útlevél-fantázia Putyin „jófejsége”

Az ukrán állampolgároknak nincs szükségük Putyin állampolgárságára, és az erőszakos rákényszerítési kísérletek kudarcra vannak ítélve – szögezte le Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A tárcavezető arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn rendeletben kiterjesztette az orosz állampolgárság könnyített megszerzésének lehetőségét Ukrajna minden lakójára.

– Ennek a rendeletnek nincs jelentősége, csak Putyin ragadozó étvágyáról tanúskodik. Meggyőződésem, hogy az ukrán fegyveres erők a partnerek megfelelő támogatásával véget vetnek ezeknek a törekvéseknek – mondta Kuleba a külügyminisztérium által a tárca honlapján nyilvánosságra hozott közleményben. Hangsúlyozta, hogy most ezért is kiemelten fontos az Ukrajnának nyújtott segítség megerősítése. – Arra buzdítom partnereinket, hogy adjanak kemény választ Putyin új útlevél-fantáziáira: sürgősen lássák el Ukrajnát nehézfegyverekkel, és vezessenek be még több gazdasági szankciót Oroszországgal szemben.

A külügyminisztérium közölte, hogy az ukrán állampolgárok orosz útlevéllel történő ellátása jogilag semmis, és nem jár jogi következményekkel Ukrajnára nézve. A tárca szerint Oroszország az orosz állampolgárság könnyített megszerzését arra használja, hogy „szorosra húzza a hurkot az ideiglenesen megszállt ukrán területek lakóinak nyakán, és arra kényszeríti őket, hogy részt vegyenek a megszálló hatóságok és az orosz hódító hadsereg bűnöző tevékenységében”.

6,7 millió ukrajnai menekült érkezett az Európai Unióba, 3 millióan már hazatértek

Lakosságarányosan a legtöbb ukrajnai menekültet Csehország, Lengyelország és Észtország fogadta be. Vít Rakusan cseh belügyminiszter kijelentette, hogy a menekülteket nyilvántartó egységes uniós regisztrációs rendszer jelenleg már működik. Csehországba eddig mintegy 390 ezer ukrajnai menekült érkezett, és közülük mintegy 300 ezer továbbra is az országban tartózkodik.

Az ukrajnai menekültek közül mintegy 3,7 millió személy kért ideiglenes védelmet az uniós országokban. Mások is itt maradtak, de nem kértek védelmet, mert azt tervezik, hogy visszatérnek Ukrajnába. Olyan esetek is vannak, amikor a menekültek két országban is védelmet kértek. Tehát nehéz pontos számokat mondani. A rendelkezésre álló adatok szerint jelenleg mintegy 3,2-3,7 millió ukrajnai menekült tartózkodik az Európai Unió területén.

Az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) a múlt héten azt közölte, hogy adatai szerint eddig 8,8 millió állampolgár távozott Ukrajnából, közülük 3,3 millió pedig már vissza is tért hazájába. A hivatal szerint az összes európai országban tartózkodó ukrajnai menekültek száma 5,6 milliót tesz ki jelenleg. Az Európai Unió szakértői már dolgoznak egy szolidaritási nyilatkozat szövegén, amely alapján egyes országokból más országokba lehetne átirányítani az ukrán menekülteket. Eddig az EU tizenhárom tagállama jelezte, hogy kész részt venni a projektben, amely a jelenlegi ismeretek szerint mintegy nyolcezer embert érintene.

Hollandia nehézfegyvereket fog szállítani Ukrajnának

Páncélozott járművekkel és önjáró tarackokkal fogják ellátni Ukrajnát – jelentette be Mark Rutte holland miniszterelnök hétfőn Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A holland politikus felszólította a partnerországokat, hogy ők is tegyenek hasonlóképpen.

– Ukrajnának szüksége van a katonai támogatásunkra. Korszerű, precíziós fegyverekkel kell támogatnunk Ukrajnát. Felszólítom minden kollégámat Európában és a világ más részein, hogy segítsék Ukrajnát nehézfegyverekkel. Mi magunk nehézfegyvereket, páncélozott járműveket és önjáró tarackokat fogunk szállítani – mondta Rutte.

A miniszterelnök emellett Ukrajna gazdasági támogatását is szorgalmazta. – Ukrajnát gazdaságilag kell segítenünk, hogy az ukrán gazdaság továbbra is működjön amennyire csak lehetséges a jelenlegi körülmények közepette. Nem tudjuk, meddig fog tartani ez a nehéz háború, de azt tudjuk, hogy Ukrajnának továbbra is szüksége lesz a támogatásunkra, ha ennek végre vége lesz.

Hozzátette: felszólítja a nemzetközi közösséget arra is, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat Ukrajna újjáépítéséről.

Rutte ukrajnai munkalátogatása során felkereste Bucsát, Irpinyt és Borogyankát, vagyis azokat a Kijev környéki településeket, ahol az orosz csapatok kivonulása után nagy számú megölt civil holttestét találták meg az ukrán hatóságok. A Kijevben tartott sajtótájékoztatón leszögezte: senki sem kerülheti el az igazságszoltáltatást azok közül, akik súlyos bűncselekményeket követtek el Ukrajnában.

– Ma jártam néhány helyen, ahol Putyin hadserege szörnyű nyomokat hagyott maga után: romokat és halált. El sem tudom képzelni, mekkora szenvedést okoztak a megszállók, amíg ott voltak – idézte Ruttét az Interfax-Ukrajina hírügynökség. A kormányfő hozzátette: ezen a héten külön konferenciát rendeznek Hágában az Európai Bizottság és a Nemzetközi Büntetőbíróság szervezésében, hogy „közelebb hozzák a felelősségre vonást” az emberiesség elleni és a háborús bűncselekményekért.

Zelenszkij a sajtótájékoztatón azt ígérte, hogy Ukrajna „nem vesztegeti az idejét az EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdése előtti következő szakaszban. Gyorsan megkaptuk a tagjelölti státust, személyesen szeretném megköszönni Marknak, hogy támogatta jelöltségünket. Tudom, hogy a döntés nem volt könnyű, ezért köszönöm kormányának és társadalmának. Számunkra ez egy igazán fontos mutatója annak, hogy kik vannak valójában velünk és kik tesznek értünk. Nem vesztegetjük az időt az EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdése előtti következő szakaszban, államunk további átalakításában, hogy készen álljunk arra, hogy az EU teljes jogú tagjává váljunk” – mondta az ukrán elnök.

A gabonakérdésről egyeztetett Zelnszkij Erdoğannal

Zelenszkij telefonon beszélt Recep Tayyip Erdoğan török államfővel az ukrán gabonaszállítási problémák megoldásáról – jelentette a Jevropejszka Pravda hírportál a török elnöki hivatal által kiadott tájékoztatásra hivatkozva. Erdoğan közölte, hogy Törökország tovább dolgozik annak az ENSZ-tervnek a megvalósításán, amely az ukrán gabonatermékeknek a világpiacra juttatására irányul. A török vezető kijelentette, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti háború megoldását diplomáciai úton képzeli el. Biztosította az ukrán elnököt, hogy Ankara kész ehhez minden támogatást felajánlani, beleértve a közvetítést is.

Ukrajnának adja médiabirodalmát Rinat Ahmetov

A donyecki születésű üzletember, Ukrajna leggazdagabb embere bejelentette hétfőn, hogy lemond egész médiabirodalmáról az ukrán állam javára. Az erről szóló közleményt az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint Ahmetov vállalata, a System Capital Management (SCM) honlapján hozta nyilvánosságra. Ebben közölte, hogy még a héten kivonja az SCM befektetési társaságot a médiapiacról. A vállalat médiaholdingja, a Media Group Ukraine az állam javára lemond az összes műsorszórási és műholdas televíziós engedélyéről, valamint az ukrajnai nyomtatott sajtótermékeiről is. Ezzel együtt a médiaholdig online tevékenysége is megszűnik.

Ahmetov a döntést az oligarchaellenes törvény hatályba lépésével indokolta. A jogszabály egyebek mellett tiltja, hogy a közéletben jelentős gazdasági és politikai súllyal rendelkező személyek olyan túlzott befolyásolással bírjanak a közvéleményre, amely fenyegeti a nemzetbiztonságot.

Az üzletember nem tartja magát oligarchának. Ugyanakkor a médiavagyon értékesítésére a törvényben meghatározott hat hónapos időszak, valamint az Ukrajna elleni orosz agresszió nem teszi lehetővé, hogy az SCM piaci feltételekkel értékesítse a médiaholdinghoz tartozó televíziókat és újságokat. Ahmetov emlékeztetett arra, hogy a médiaholding tíz televíziós csatornából, internetes kiadványokból és nyomtatott sajtóból, valamint egy „modern produkciós média-ökoszisztémából áll”. A belefektetett beruházások összértéke meghaladta az 1,5 milliárd dollárt.

Rakétázták Harkivot, civil áldozatai is vannak a támadásnak

Az orosz erők ismét tüzet nyitottak vélhetően rakéta-sorozatvetőkkel a keleti országrészben lévő Harkiv megye azonos nevű székhelyére, az eddigi információk szerint három civil vesztette életét és 31-en sérültek meg, köztük egy 4 és egy 16 éves gyerek – közölte hétfőn Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója Telegramon. A tisztségviselő szerint több becsapódás is történt Ukrajna második legnépesebb városában. A katasztrófavédelmi szolgálat arról tájékoztatott, hogy egy lövedék eltalált egy hatszintes lakóépületet Harkiv belvárosában. A mentési munkálatok még tartanak. A civilek elleni támadás miatt az ügyészség eljárást indított.

Reggel a déli Odessza megyét is orosz rakétacsapások érték. Az ukrán légierő adatai szerint legfeljebb hét rakétát lőttek ki a régióra. Jurij Ihnat, a légierő parancsnokságának szóvivője szerint H-59 és H-31-es rakétákat lőttek ki az oroszok Szu-30-as és Szu-35-ös típusú repülőgépekről. Az Odessza megyei kormányzói hivatal közölte, hogy egy infrastrukturális objektumot ért találat, azt azonban nem pontosította, konkrétan mit és hol. Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője hozzátette, hogy az áldozatokról és a károkról szóló információkat még ellenőrzik.

Közben a katasztrófavédelem közölte, hogy 24-re nőtt a Csasziv Jar elleni vasárnapi orosz támadás halálos áldozatainak száma. A Donyeck megyei településen egy ötszintes lakóházat ért találat. Kilenc embert sikerült eddig kimenteni a romok alól. Vasárnap a Donyeck megyei kormányzói hivatal még arról számolt be, hogy 15 halálos áldozata és hat sérültje van a támadásnak. Hozzátette, hogy még 24 ember lehet a romok alatt.

Az ukrán vezérkar hétfői harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán katonák visszaverték az orosz csapatok rohamát a Donyeck megyei Krasznopillja településnél, a stratégiai jelentőségű Szlovjanszk irányába, illetve Donyeck közelében fekvő Marjinkánál.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegramon arról adott hírt, hogy hétfőre virradóra az orosz erők öt rakétacsapást és négy masszív tüzérségi támadást indítottak a Luhanszk és Donyeck régió határán fekvő települések ellen. Szavai szerint az orosz csapatok repülőgépekkel, ágyúkkal és rakétatüzérséggel próbálnak áttörni Liszicsanszkból és más irányokból Sziverszk és Szlovjanszk felé, de ezek a próbálkozások több mint egy hete sikertelenek. Popaszna felől úgyszintén próbálnak előrenyomulni.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegramon kijelentette, hogy Oroszország tovább folytatja a civilek gyilkolását Ukrajnában. Emlékeztetett a Csasziv Jarban történt támadásra, ezen felül közölte, hogy vasárnap Zajceve településen is meghalt egy ember, ketten pedig megsebesültek. „Jelenleg lehetetlen megállapítani az áldozatok pontos számát Mariupolban és Volnováhában” – közölte fűzte hozzá a kormányzó.

Kirilenko később arról adott hírt, hogy az oroszok Torecket és Bahmutot is támadták, előbbi városban egy orvosi rendelőintézetet, a másikban egy sportkomplexumot találtak el. Megerősítette, hogy áldozatok is vannak, a számukat azonban később hozza nyilvánosságra.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Twitteren kijelentette, hogy az orosz hadsereg mennyiségi előnyeit ellensúlyozza az ukrán rakéta- és tüzérségi pontosság: „az ukrán fegyveres erők nyugati fegyverei már most megváltoztatják a háború menetét. És még el sem kezdtük!” Hozzátette: az ukrán hadsereg precíziós irányítású fegyverekkel mért legutóbbi csapásai az oroszok parancsnoki állásaira, felszerelésére és lőszerraktáraira azt eredményezte, hogy az orosz erők „demoralizálódtak és demilitarizálódtak”, az általuk elfoglalt területek pedig felszabadultak.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál a BBC brit közszolgálati médiatársaságot idézve, azt írta, hogy két hét alatt, június végétől július elejéig Ukrajna tizennégy precíziós csapást mért az orosz csapatoknak a megszállt ukrán területeken lévő lőszerraktáraira és katonai bázisaira.