Óriási siker: a magyarok harmada a piaci ár csaknem háromszorosát fizeti a gázért – Besenyei Zsolt jegyzete

Orbán Viktor az év végi sajtótájékoztatóján azzal próbált érvelni az úgynevezett rezsicsökkentés, a hatósági gázár mellett, hogy az kiszámítható, stabilitást hozott, mert kivédte a piaci ingadozások hatásait.
Besenyei Zsolt

2023. január 02. 18:04

Óriási siker: a magyarok harmada a
piaci ár csaknem háromszorosát fizeti a gázért – Besenyei
Zsolt jegyzete

Mivel az esemény nélkülözte a visszakérdezést, az ellenvetést és a valósággal való szembesítést, az újságíróknak nem volt lehetősége felvetni, hogy a piaci ingadozásokat olyannyira kivédte a rendszer, hogy a 2012–2022 közötti időszakban a piaci ár a holland gáztőzsdén jóval a magyar lakossági gázár alatt volt.

 

Orbán a tavalyi választási kampányban is megígérte, hogy „megvédik a rezsicsökkentést”, ha lesz orosz gáz, és miközben Nyugat-Európa megfagy, mi nem fogunk. Ebből azt lehetett gondolni, hogy a hosszútávú szerződés és a Putyin melletti elköteleződés miatt Magyarország (esetleg komoly) diszkontot kap a gáz árából az oroszoktól, hasonlóan Németországhoz vagy Szerbiához.

 

Orbán a megnyert választás után, már az Ukrajna ellen indított orosz háború idején is megígérte, hogy a nem nyúlnak a hatósági gázárhoz. Noha már 2021 októberében elérte a gázár Rotterdamban a 120, decemberben pedig a 180 eurót is megawattóránként.

 

Mígnem Putyin elzáratta a Németországba tartó vezetéket, hogy Berlin ne kaphassa kedvezményesen a gázt, és a tőzsdei ár meredeken emelkedni kezdett. Ekkorra azonnal kiderült, hogy nincs semmiféle diszkont (legalábbis olyan, amiből a magyar állam és a lakosság profitálna, másfajta jutalék egyáltalán nem zárható ki): Magyarország – hosszútávú szerződés és a Moszkva melletti elköteleződés dacára – éppolyan piaci–tőzsdei áron veheti a gázt, mint bárki más.

 

Az olcsó orosz gáz mítosza, amelynek jelentős részben köszönhette a Fidesz a választási győzelmet és Orbán Viktor a hatalomban maradását – megdőlt.

 

A kormány ekkor meg sem próbálta kivédeni a „piaci ingadozásokat”, hanem ráengedte a tőzsdei gázárat a lakosságra. Éppen ellenkezőleg lépett, mint Európa többi része, ahol ekkor kezdték el támogatni a lakosságot:

  • Belgiumban például minden háztartás kapott 1000 eurót.
  • Németországban az állami költségvetés kifizette a decemberi rezsit.
  • Szlovéniában drasztikusan csökkentette a kormány az energiahordozók forgalmi adóját.

 

Magyarországon ezzel szemben az alacsonyan meghúzott átlagfogyasztás fölött hétszeresére emelte az Orbán-kormány a gáz árát. A világrekorder 27 százalékos áfát természetesen esze ágában nem volt csökkenteni.

 

Még a pártállam saját számításai szerint is a háztartások egyharmadát érinti a brutális gázáremelés, másfélmillió – zömében falusi-kisvárosi – családi házat, amelyekben 2,5–3 millió ember él. Ők az átlagfogyasztás feletti hányadért több mint bruttó 700 forintot kénytelenek fizetni.

 

A kormány – nem Orbán Viktor, ő nem ért rá – a gázáremelést július közepén jelentette be, amikor a földgáz tőzsdei ára 170 euró/megawattóra volt, majd elszántan tiltakozott, amikor az EU ársapkát próbált tenni rá, hogy Putyin a kínálat manipulálásával és Ukrajna nyugati támogatásának megszüntetése érdekében ne tudja a csillagos egekbe emelni. Orbán és fullajtárjai augusztus végétől egészen december elejéig tudták blokkolni a közös piacszabályozást – miközben azzal kampányoltak, hogy az EU bombát dobott a magyar gázárakra, és a szankciók miatt magas az ár nálunk.

 

Noha nálunk a kormány döntése miatt magas a gáz ára, a piacon is magas volt már 2021 őszén-telén is, amikor Orbánnak anyázni támadt kedve, ha valakit a fogyasztás csökkentéséről hallott beszélni. A kormány szatellitjei eközben azt terjesztették, hogy a gázra szankciókat vetett volna ki az Unió. Aki azért, mint Gulyás Gergely, közelebb akart maradni a valósághoz, az meg azt állította, hogy a „szankciók lebegtetése” miatt ugrott meg a gázár.

 

Pedig mi sem állhatna távolabb a valóságtól: a lebegtetés, tudniillik az ársapkáké, éppenhogy drasztikusan csökkentette a piaci árat. Az augusztus végi 340 euró/megawattóráról két hónap alatt 100 euróra esett. Amikor pedig ismét megszaladt (december elejére 140-re), akkor az EU már nemcsak lebegtette a sapkát, hanem életbe is léptette, rögtön meredeken esni kezdett.

 

Szemben például Szijjártó Péter állításával, aki szerint nagyarányú emelkedés várható, Magyarország ezért marad ki belőle. Csak a tengeri szállítású gázra (LNG) vetették ki az emelést, de nekünk, magyaroknak így is nagy szerencsénk van, hogy nem saját, negyedszerre is újraválasztott váteszeinkre hallgatott Európa, mert a tőzsdei árat a még nem is élő sapka egyenesen zuhanásba fordította. Egy hónap alatt megfeleződött az ár: 2023. január 2-án a rotterdami future-ár 72 euró/megawattórán jár. Amit érdemes összevetni

  • a 2021. októberi 120-szal,
  • a 2021. decemberi 180-nal,
  • a 2022. márciusi 220-szal és
  • a 2022. augusztusi 340-nel.

 

Egy megawattóra nagyjából 100 köbméternek felel meg, ami az egyszerűség kedvéért 400-as forint–euró árfolyammal számolva azt jelenti, hogy a piacon pillanatnyilag 280 forintot kell fizetni egy köbméter gázért.

 

Magyarországon viszont nincs piac, hanem állami elosztó van, így a fogyasztók-háztartások harmada csaknem háromszor annyit, körülbelül 750 forintot fizet egy köbméterért.

 

És akkor az év végén, a kormány úgy döntött, hogy „a magyar családok változatlan áron juthatnak földgázhoz”. Azaz megint csak sikeresen kivédték a piaci ingadozást, megőrizték a stabilitást, ahogy Orbán fogalmazott, megőrizték a rezsicsökkentés lényegét. Óriási siker.

 

Ami igaz is, hiszen a kormány az előző évtizedben is piaci ár fölött fizettette ki a gázt a magyarországi népekkel, és most megint ezt teszi. Nem változott semmi. Valakinek ugyanis finanszírozni kell az elhibázott orosz gázszerződést, a legmagasabb áron betárazott készleteket, és fel kell tölteni a családtámogatásnak nevezett szavazatvásárlással kiürített állami költségvetést is.