Orbánnal változott meg valami 2009-ben a magyar–orosz kapcsolatokban

Riasztó eredményt hozott az a felmérés, amelyben nyolc a közép-európai és balkáni államban mérték fel, mennyire sérülékenyek az orosz befolyással szemben. A legnagyobb Szerbia kitettsége, második helyen Magyarország és Montenegró végzett.
Bod Péter

2021. december 10. 14:31

Orbánnal változott meg valami
2009-ben a magyar–orosz kapcsolatokban

Az adatokat Szicherle Patrik, a Polical Capital kutatásvezetője ismertette a Magyarország az orosz propaganda szemével című online panelbeszélgetésen.

 

A magyar lakosság harmincöt százaléka Oroszországot stratégiai partnernek tartja, ettől nem sokkal marad el Kína – harminc százalék –, és nagyon az Egyesült Államok – 13 százalék. Ide tartozik az is, hogy a magyar lakosságnak feltűnően csekélyek az ismeretei a NATO-ról.

 

Célba vett politikai elit

Az orosz befolyásolási kísérletek sokkal inkább a magyar elitet érintik, és nem a lakosságot. Nagyjából kísérletet sem tesz Moszkva a magyar közvélemény Oroszország-képének átformálására. Két ok miatt: nagyon nehezen tudna az elutasítottságon változtatni. Másfelől: úgy ítélik meg, hogy nem múlik ezen lényegében semmi.

 

A Kreml a faltörő kos szerepét osztotta Magyarországra, lévén, hogy hazánk egyszerre NATO- és EU-tag, és ilyen módon remek lehetőséget kínál Oroszországnak, hogy bomlassza a két szövetséget.

 

A panelbeszélgetésben Rácz András és Takácsy Dorka Oroszország-szakértők beszélgetését Krekó Péter, a Political Capital munkatársa vezette. Ebben elhangzott, hogy egészen nyilvánvaló módon Magyarország számára fontosabb Oroszország, mint fordítva.

 

A Kremlben reggel nem arra ébrednek, hogy vajon mi történt Budapesten – érzékeltette a kétoldalú viszony egyenlőtlenségeit Rácz András, de Magyarország szerepe az orosz nagypolitika szempontjából mégsem lebecsülendő.

 

Az EU széteső, bezzeg Magyarország!

Az orosz világpolitika prioritásainak egyike, hogy válságban lévő, széteső szervezetnek ábrázolják az EU-t, és ezt a képet azzal egészítik ki rendre, hogy az unión belül kivételnek számít Magyarország, amely nem a szétesés jeleit mutatja.

 

– Magyarország nem fontos, kicsi, gazdaságilag nem jelentős – így tekint a hivatalos orosz politika hazánkra, és emellett az orosz átlagemberek nagyon keveset tudnak hazánkról – szólt hozzá a beszélgetéshez Takácsy Dorka.

 

– Bár a koronavírus-járvány előtt a fapados repülőjáratok miatt Budapest volt az orosz turisták egyik kedvenc célpontja, az ország kellemes klímáján, a Globus-konzerven, a Tokaji boron és Puskáson kívül édeskeveset tudnak az országról az oroszok – jelezte Rácz András.

 

Takácsy Dorka meglepőnek nevezte, hogy a magyar lakosság milyen jelentős százaléka véli stratégai partnernek Oroszországot. Rácz András úgy vélte: az elmúlt években nem nőtt jelentősen az ezt a nézetet képviselő magyarok száma. Inkább megdöbbentő az Egyesült Államok hazai alulértékelése ugyanezen a téren.

 

Kihasználják a korrupciót

Nem Oroszország teszi Magyarországot korrupttá, csupán a gazdasági előnyszerzési kísérleteknél kihasználja ezt az itteni adottságot – erősítette egymást a két kutató, amit orosz részről logikusnak, még ha etikusnak nem is tartanak. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben, egyáltalán nem függetlenül a kormánypárt külpolitikájától nagyban változott a Fidesz-szavazók Oroszország- és Kína-képe is: jobban elfogadottabbá vált a két keleti autokrata nagyhatalom számukra.

 

Megválaszolandó kérdés: hogyan húzódik az oroszbarát szál a magyar politikában a rendszerváltás óta. A két szakértő egyet értett abban, hogy az Antall-kormány nem volt oroszbarát, noha Jelcin orosz elnököt fogadták Budapesten és eredményesen zárták le az orosz hadsereg kivonulása után nyitva hagyott pénzügyi kérdések körét.

 

Mi történt ott és akkor?

Az azt követő kormányok inkább geopolitikai adottságnak fogták fel Moszkva közelségét és erejét, és Rácz András megfogalmazásában a nagy fordulat 2009 novemberében következett be, amikor az ellenzékben lévő Orbán Viktort meghívták a Putyin vezette Egységes Oroszország párt szentpétervári kongresszusára.

 

Itt és ekkor beszélt négyszemközt egymással Orbán és Putyin. Előbbiről mindenki tudta, hogy Magyarország leendő miniszterelnöke lesz, nem véletlen, hogy nem a hivatalban lévő Bajnai Gordon kapott meghívót Putyintól – hangzott el.

Ember nem tudja, mi hangzott el ezen a beszélgetésen – fogalmazott Rácz András, ám az tény, hogy hatalomra kerülve Orbán addigi Oroszországgal kritikus álláspontja jelentősen megváltozott.

 

A politikai és a gazdasági döntések átláthatóságával sokat lehetne tenni azért, hogy hazánk csökkentse sérülékenységét Oroszországgal szemben.

 

A Magyarországot érintő orosz célok két legfontosabbja a stratégiai ágazatokban, mások mellett az energetikában való pozíciószerzés és a politikai elitben a befolyásszerzés növelése – összegeztek a kutatók. Mindkettőben meglepően sikeresek az orosz – hangzott el a megállapítás.

 

Paks2 kapcsán nem az a baj önmagában, hogy azt az orosz Roszatom nevű energetikai cég építi meg, hanem az, hogy az atomerőmű bővítésekor nem volt pályáztatás.

 

Mind Takácsy Dorka, mind Rácz András úgy vélte: csekély az esélye annak, hogy Oroszország lerohanja Ukrajnát. A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy a közelmúltban 75 ezer katonát vont össze az orosz hadsereg a két ország határánál, és újabb 100 ezer katona odavezénylését vették tervbe.