Nem lesz majd M-es tojás, lesz helyette L-es és S-es, mert azok nincsenek jóárasítva. Pont ugyanez történt a házi csirkemellel, ami nincs, elfogyott, csak mutatóba volt, de van helyette tanyasi, persze piaci áron, azaz jóval drágábban. Aminek nincs egyértelmű helyettesítője, mint a napraforgóolaj és a kristálycukor, az meg egyszerűen nincs.

A hatósági ár egyrészt törvényszerűen vezet áruhiányhoz, másfelől meg növeli az inflációt is. A nagy üzletek ugyanis tartanak a hatósági áras termékből is, amelyeket esetleg beszerzési ár alatt kell kitenniük, de a veszteséget más áruk árának emelésével kompenzálják, így emeli a hatósági áras tojás a gyerekjáték, a hajbalzsam, a sárgarépa, meg a tanyasi csirkemell árát is.

Ezt mindenképpen a lakosság fizetni meg, de a kormány elmondhatja, hogy ő mindent megpróbált, odahatott, és felmutathatja az olcsó tojást és krumplit. Ami most olcsóbb lesz, aztán eltűnik, mint az olaj vagy a cukor. Látványpolitizálás zajlik, a kommunikációs és politikai szempontok megelőzik a gazdaságiakat.

Orbán Viktor egy hónapja jelentette be, hogy megparancsolta Varga Mihálynak, az év végére felezze meg inflációt, legyen egyszámjegyű. Ez aligha fog sikerülni, mert a szeptemberi húsz százalékról, októberre huszonegy százalék fölé emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest, és a kormány, valamint a jegybank is huszonöt százalékot vár decemberre.

Ami két ok miatt sem ad okot a derűre.

• Az egyik, hogy az Orbán-féle egyszámjegyű infláció arra bazírozott, hogy az áremelkedés már tavaly október–novemberben rákapcsolt, azaz a magasabb bázishoz képest arányában kisebb lesz az infláció decemberben, ez az úgynevezett bázishatás. De ez nem történt: az áremelkedés nemhogy abszolút, de relatív értelemben sem veszít az üteméből.
• A másik ok, ami miatt nem nagyon örülhetünk, hogy a huszonegy százalékos októberi infláció például úgy jött ki, hogy az emberek visszafogták az ingatlan-, az autó- és a tartós fogyasztási cikk-vásárlásaikat, ezért ezek ára nem vagy kevésbé nőtt, és amivel ezek nagyobb értéküknél fogva nagyobb súllyal szerepelnek a fogyasztói kosárban, hivatalosan csak húsz százalék fölötti az infláció. Miközben azok a termékek, amiket az emberek továbbra is vásárolnak, mert kénytelenek, például az élelmiszerek, azok ára 50–100 százalék között ugrott meg az utóbbi évben.

A növekedés már egy-másfél éve elkezdődött, hónapokkal a háború előtt, amihez nyilván hozzájárult a 2021. nyári gázáremelkedés, amivel Putyin Európa hozzájárulását próbálta kizsarolni Ukrajna felosztásához már akkor. De sikerült?

A már tavaly beindult árnövekedés nyilván ellentmond a szankciós infláció nevű politikai terméknek. Például azért, mert a földgázra – szemben a Fidesz minden hazugságával – nincs is hatályban semmiféle embargó. De azért is, mert a benzin árát például már tavaly novemberben befagyasztotta a kormány, hónapokkal a szankciók előtt.

A szankciók azonban egy dologban mégis hatással voltak az árakra: miattuk nem ment csődbe a Mol, és miattuk lehet 480 forint egy liter benzin.

A kőolaj ugyanis a gáznál könnyebben és olcsóbban szállítható tankerekkel, az orosz olajról önként lemondó Európa (csak Szlovákia, Csehország és Magyarország vásárol Putyintól egy hónap múlva) viszonylag olcsón tud venni a Közel-Keletről. Az olajembargó ezért nem okozott kínálati sokkot és drasztikus áremelkedést, ami egyúttal azt is jelenti, hogy Moszkva nem tud mit kezdeni az olajával – olcsón kénytelen odaadni azt annak, aki hajlandó megvenni.

A Mol pedig hajlandó, ezért 300 milliárdos negyedéves profitot realizált, szóval nemhogy csődbe vitte volna a hatósági ár, de a szankciók miatt soha nem prosperált ennyire. Mondjuk, a hatósági ár legalább készlethiányt okoz, tehát a célját részben elérte.

• Ugyanez a készlethiány fog begyűrűzni a tojás- és a krumplipiacra is. A magyar tojástermelő farmer hagyja, hogy a tyúkok kitojják magukat, de nem frissíti az állományt, újakat már nem vesz. Ezért kevesebb lesz a tojás, előáll a hiány. Ha a hatósági ár tartós marad, akkor idővel teljesen eltűnik a termék (vagy csak exportra lesz). Ha pedig utóbb eltörlik, akkor is évek kellenek, amíg visszaáll a régi mennyiség, és addig magas lesz az ára.
• Ugyanez krumplival: idén a nyári aszály és hőség miatt termett kevesebb, jövőre viszont a hatósági ár miatt nem is ültet a gazda, akkor meg azért nem lesz. Külföldről kell behozni, az meg a forint gyengülése miatt lesz drága. Úgyhogy ha lesz, akkor se veszi a fogyasztó.

De legalább az ára nem nő tovább, az infláció hivatalosan megállítva. Nem hivatalosan meg pót- és látszatcselekvés történt a Fidesz-tábor apadásának megállítása érdekében.

Az év végére várt 22–25 százalékos infláció azonban még így is Európa legnagyobbja lesz, a jövedelmek tavalyi reálértékük negyedét veszítik el, ami brutális életszínvonal-csökkenés.

Ha ezt a cégek béremeléssel kompenzálják (az állam nem fogja), azzal további vásárlóerőt teremtenek, valamint be kell építeniük az árakba – mindkettő növeli az inflációt.

Ha azonban nem teszik, akkor még egy két év, és a magyar lakosság túlnyomó, nem NER-lovag része teljesen elszegényedik. Ami azért nem gyenge az elmúlt száz év legjobb tíz éve után.

Magyarország előre megy, nem hátra, és már több lépéssel a hanyatló-haldokló Nyugat előtt jár.