Ezer fős, válogatott közönség előtt mondta el 24. évértékelőjét Orbán Viktor a budapesti Várkert Bazárban. Elsőként a 44 ezer áldozatot követelő törökországi földrengésről beszélt a miniszterelnök:

„A baj hirtelen jön, nem kopogtat. Ránk magyarokra lehet számítani. 167 honfitársunk vett részt a mentésben, ők 35 embert mentettek ki a romok alól”. 

A közülük jelen lévőket hosszan tapsolta a közönség.

Ezután a miniszterelnök „fejest ugrott a mondandója közepébe”: mi magyarok nem ilyen megbokrosodott világban akartunk élni. De ez sajnos nem kívánságműsor. Átvágtuk magunkat az elzavart szocialista kormányok itthagyott romjain:

• egymillió ember állt munkába,
• a gazdaság háromszorosára növekedett,
• a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták idején,
• újjászerveztük a magyar államot, és
• elővarázsoltunk egy keresztény Alaptörvényt.

„Fáradtságos tíz év volt, izzadtunk is rendesen, könyök, térd lehorzsolva, de úgy éreztük megérte. Már felderengett, hogy a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez”.

Orbán szerint ezért kaptak negyedjére is kétharmadot tavaly, pedig Brüsszel is küzdött ellenünk,

„Gyuri bácsiék pedig begurítottak ide 4 milliárd dollárnyi dollárt”. 

Csakhogy a baloldal nem érti, hogy a győzelemhez nem elég a sokmillió dollár, és a befolyásos pártfogók. 

„A győzelemhez szív kell, nem elég a szerencse”. 

Amikor azt hittük végre kiegyenesedtünk, beütött a covid. Mégis joggal reméltük, hogy ott folytathatjuk, ahol abbahagytuk. Ekkor viszont kitört a háború. Minden megváltozott. 

„A világ határozottan a vadnyugat felé vette az irányt”. 

2020 március óta, vagyis lassan 3 éve folyamatos nyomás mellett éljük az életünket. Ezek közül is 2022 volt a rendszerváltás óta eltelt legnehezebb év. Újra kellett gondolni a gazdaságpolitikát, a honvédelmi politikát. Újra meg kellett vizsgálni az összes nagy célt. Ezekről nem kell lemondani, nem kell feladni őket, csak az eszközökön kell változtatni:

• A külpolitikában továbbra is barátokat akar szerezni, nem ellenségeket.
• Mivel egy vérből valók vagyunk, a külhoni magyarság is számíthat a kormányra, marad a nemzetegyesítés.
• Marad a rezsivédelem és a családtámogatás is.
• A stratégiai ágazatokat magyar kézben fogják tartani, sőt, a távközlési és infokommunikációs területet is visszamagyarosítják.
• Sőt, „már lobog a szélben a szélzsák”, utalt a reptér felvásárlására Orbán.

Egy újdonságot is bejelentett a miniszterelnök: május 1-től kedvezményes vármegyebérletet és országbérletet vezet be a kormány. A kedvezményes közösségi közlekedési lehetőség a buszos és a vasúti közlekedésben egyaránt igénybe vehető lesz. Az országbérlet ára havonta 18 900, a vármegye bérleté 9450 forint lesz.

„Ha 2022 volt a legnehezebb akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év” - ijesztgetett a miniszterelnök.

Két új veszély leselkedik ránk

• a háború
• és az infláció.

Ezt a két veszélyt le kell győznünk. No de hogyan?

Ami a háború illeti, mi egyszerűen véget vetnénk neki de ez nem a mi súlycsoportunk. Így egyetlen választásunk marad:

„Az orosz-ukrán háborúból ki kell maradnunk”. 

Ez eddig sem volt egyszerű, mert mi a nyugati világ részesei vagyunk, és ott mindenki a háború pártján áll,vag legalábbis úgy tesz, mintha ott állna. Pedig ebben a háborúban két szláv ország vív háborút, ez az ő háborúja, nem a miénk. Magyarország elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez, de semmilyen szempontból nem lenne helyes, ha Ukrajna érdekeit Magyarország érdekei elé helyeznénk. 

„A baloldal a háború pártján áll: fegyvert szállítana, magára vállalná a háború pénzügyi terheit és megszakítaná a kapcsolatot Oroszországgal. Mi ezt nem tesszük. Nem szállítunk fegyvert. Ukrajna humanitárius támogatása számunkra nem jelenti az orosz kapcsolat felszámolását sem. Nem járulunk hozzá, hogy gáz- olaj vagy atomipari szankciókat vezessenek be. Mi nem ezt tesszük”.

Mi fenntartjuk gazdasági kapcsolatunkat Oroszországgal, sőt, ezt tanácsoljuk az egész nyugati világnak is, hiszen kapcsolatok nélkül nem lesz béketárgyalás. Ezért nem támogatjuk azt sem, hogy papokat, egyházi vezetőket szankciók alá tegyenek - utal az ex-KGB-s Kirillre Orbán.

Ugyanakkor a háború fontos tanulsága, hogy a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára. Túlságosan keleten vagyunk ahhoz, hogy lemondhassuk róla. Ne felejtsük el azonban, hogy a NATO védelmi szövetség, ami azért alakult, hogy megvédhessük egymást. A NATO nem háborús szövetség, nem háborús koalíció. A tagság a közös védekezésen túl semmi egyéb kötelezettséget nem jelent. Ha valamely tag háborúzni akar, akkor azt a NATO-n kívül kell megtennie. Orbán arra figyelmeztet: ha bárki azt hiszi, képes ellenőrzése alatt tartani a háborút, alábecsüli a háború kockázatait. Akik ezeket a hibákat elkövetik, messze élnek, de mi itt élünk, a háború itt zajlik.

„Brüsszeliták még nem, de magyarok már adták az életüket ebben a háborúban. Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban”.

A miniszterelnök szerint Európa a háborúba sodródás perceit éli, sőt, már közvetett háborúban áll.

„Ha fegyvert szállítasz, ha kiképzed az egyik harcoló fél katonáit, a másik félre pedig szankciókat vetsz ki, mindegy mit mondasz: háborúban állsz”. 

Orbánnak nincsenek illúziói: béke csak akkor lesz, ha az USA és Oroszország leül tárgyalni egymással. Ez minél később következik be, annál több lesz a veszteség, 

„Maradjunk hát mi magyarok a béke mellett, de a honvédelmi miniszter tartsa szárazon a puskaport”.

A másik veszélyre, az inflációra rátérve Orbán ismét elmondja, amit már ezerszer hallhattunk: a bajt Brüsszel szabadította ránk. 

„A brüsszeli szankciók Oroszországot célozták meg, de Európát találták el”. 

A megugró energiaárak minden termék árát megemelik, a szankciók 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből. Szembe kell néznünk a realitásokkal: Brüsszelből segítség helyett csak újabb szankciók jönnek, rossz szándékkal nem adták oda a nekünk járó forrásokat:

„A magyar jogállamiságot bolházzák, miközben a rabomobil állandó ügyeletet tart az Európai Unió épületénél.”

Orbán szerint nem szabad megijedni az inflációtól, cselekedni kell, bátran be kell avatkozni a gazdaságba. Lásd ártop, kamatstop, extraprofitadó. 

2022 kettétörhette volna a gazdaság gerincét, ehhez képest a magyar gazdaság három rekordot is megdöntött:

• soha ilyen sokan nem dolgoztak,
• rekordot döntött a kivitelünk,
• soha ennyi befektetés nem történt.
   

A miniszterelnök ismét megígérte, hogy a kormány leteríti az inflációt (ami szerinte olyan, mint egy tigris) és 

„Az év végére egy számjegyűre gyaluljuk az inflációt”.

Végezetül a miniszterelnök felemlegette annak a tanárnak az ügyét, aki egy diákjával létesített szexuális kapcsolatot, és erről beszámolt a közösségi médiában is. 

„A pedofiliára nincs bocsánat, a gyermek szent és sérthetetlen, és a felnőttek dolga, hogy őket bármi áron megvédjék. Nem érdekel bennünket, hogy megbolondul a világ, és miféle visszataszító hóbortoknak hódolnak egyesek.”

Orbán azt ígérte, Magyarországon lesz továbbra is Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszere. A jogszabályok megvannak, a hiányzók pedig meglesznek. De itt mindenkire szükség van: szülőkre, nagyszülőkre és a pedagógusokra is szükség lesz. 

„Számítunk önökre, számítunk minden jó érzésű emberre, mert a genderpropaganda nem jópofa marháskodás, szivárványos dumcsi, hanem a gyermekekre leselkedő legnagyobb veszély” - zárta az évértékelőt a miniszterelnök.