Orbán Viktor: A legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból

A miniszterelnök a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusán beszélt szombaton.
Kovács M. Norbert

2022. március 05. 13:44

Orbán Viktor: A legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból

„A háborút elítéljük, különösen, hogy itt van a szomszédunkban; az erőszakra nemet mondunk, szövetségeseinkkel együtt vagyunk, és ez mind fontos, de a legfontosabb hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból”

 

– mondta Orbán Viktor, majd hozzátette, minden háborút sokfajta nézőpontból lehet vizsgálni, és érdemes is, de a döntések meghozatala előtt, 

 

csak egyetlen nézőpont lehetséges, „egyfajta szemüveget lehet csak föltenni, a magyar szemüveget”.

 

Orbán szerénytelenül megdicsérte saját magát és embereit, amikor arról beszélt, hogy a kormány az elmúlt napokban "nem tévesztette el a lépést", és a következő hetekben sem fogja eltéveszteni, mert a legnehezebb pillanatokban is képesek lesznek megőrizni nyugalmukat. 

 

Nem fogjuk felcserélni a háborúra való rátekintés nézőpontját, szemüvegét semmilyen más, külföldről tanácsolt, idegen megközelítési módokra

 

– mondta.

 

A kormányfő fontosnak nevezte, hogy a kormány most és a következő hónapokban olyan döntéseket hozzon, amikkel megakadályozza, hogy „a háború árát a magyarokkal fizettessék meg”.

 

Szerinte Magyarország nyitott kereskedelmi és befektetési kapcsolatrendszert épített, vagyis egy szabad, átjárható világban érdekelt, ami azonban a háború miatt most elnehezül. 

 

Ezért az egész magyar külkereskedelmi stratégiát hozzá kell igazítani a jelenlegi helyzethez, amit a kormány a következő napokban elvégez.

 

Úgy fogalmazott, hogy 

 

mi nemcsak a szívünk szerint, de a zsebünk szerint is abban vagyunk érdekeltek, hogy minél hamarabb béke legyen és a háború miatt beszűkült piacaink egy részét vissza tudjuk szerezni.

 

A szankciókról azt mondta, hogy a mostani más, mint a korábbiak, mert ez nekünk is fájni fog. A legfontosabb feladatnak azt nevezte, hogy sikerüljön elérni, hogy a szankciós politikából az energia területe kimaradjon. Szerinte a drága energia most is bajt okoz, de ennél is rosszabb, ha nincs energia, akkor ugyanis megáll a gazdaság vagy annak bizonyos szegmense.

 

Beszélt arról, hogy míg az Oroszországba és Ukrajnába irányuló magyar agrár- és élelmiszerexport együttesen az agrárkivitel kevesebb mint 5 százalékát teszi ki, vagyis ezen a téren a kitettség menedzselhető. 

 

Az import kérdése már nehezebb. Oroszországból ugyanis a nyersanyagimport 7 százaléka, Ukrajnából pedig 8,4 százaléka érkezik.

 

Elmondta, hogy ennek rendezéséről folyamatosan egyeztet az agrárminiszterrel, a kérdés megoldása érdekében pedig szombaton is várható egy kormányhatározat.

 

Beszélt az energiaár-emelkedés azon hatásáról is, hogy az a külföldről érkező áruk és nyersanyagok árában is megmutatkozik. De figyelni kell az árfolyamváltozásra is, az ukrajnai háború kezdete óta ugyanis a közép-európai valuták „libikókára kerültek”, aminek a hatása alól legfeljebb részlegesen tudja kivonni magát az ország.

 

Úgy összegzett, hogy bár a választás feladatot ad, de ez egy sajátos választás lesz a szomszédban zajló háború miatt. A kormánynak ugyanis az erői nagy részét a háború okozta rossz hatások kivédésére kell fordítani. 

 

Szerinte a magyar bankrendszer stabil, bírni fogja a nyomást.

 

Az agrárkamarával, valamint a MAGOSZ-szal való együttműködésről azt mondta, hogy azt azért kellett formalizálni, mert amikor a baloldal visszatért a kormányzásba, arra a magyar vidék ráfizetett. Ezért szerinte a mezőgazdaság elemi érdeke, hogy a baloldalt távol tartsa a magyar agrárpolitikától és az ország vezetésétől.

 

Orbán szerint míg 2004 és 2010 között a mezőgazdaság kibocsátása 20 százalékkal csökkent, az élelmiszeriparé pedig 16 százalékkal esett vissza, addig ez 2010 és 2020 között 29 százalékkal emelkedett, az egy hektárra jutó hozzáadott érték pedig 45 százalékkal bővült.

 

Szerinte a mezőgazdaság jövedelmezősége 2010 és 2021 között több mint kétszeresére nőtt, ami az egész unióban a legjobb eredmény, és míg 2010-ben új gépek beszerzésére 40 milliárd forint állt rendelkezésre, 2020-ban 256 milliárd. 2020-hoz képest 2021-re pedig több mint tíz százalékkal emelkedett az agrárexport.

 

(Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd)

 

Beszélt arról is, hogy a Modern városok programban több mint 600 milliárd forint jut fejlesztésre, míg a Magyar falu program hároméves kiadása is több mint 600 milliárd forintot tartalmaz.

 

A jövővel kapcsolatosan azt mondta, hogy 

 

akié a föld, azé az ország, ezért a földnek magyar kézben kell lennie. „Magyarországon a magyar föld magyar kézben van”, mert a magyar gazdák az elmúlt harminc évben egyetlen kormánynak sem engedték meg annak eladását.

 

Bejelentette: 

 

a kormány 17,5 százalékról 80 százalékra fogja emelni az agártámogatások nemzeti kiegészítésének mértékét.

 

Ez azt jelenti, hogy a nemzeti, az uniós és várható magánbefektetői forrásokkal együtt a következő években 9000 milliárd forint jut majd az agráriumnak. Ez háromszor annyi pénz, mint amennyi eddig volt, büszkélkedett Orbán.

 

Ha ezzel nem tudjuk a magyar mezőgazdaságot modernizálni, akkor semmivel sem, ez az utolsó történelmi lehetőség, ha ezt nem ragadjuk meg, akkor versenytársaink elhúznak mellettünk

 

– mondta.

 

A kormányfő szerint ezzel az összeggel el kell oda jutni, hogy az agrár-feldolgozóipar 80 százalékban magyar tulajdonban legyen. Hozzátette: ha 20 százalék a külföldi és 80 százalék a magyar tulajdon az élelmiszeriparban, akkor azt is el lehet érni, hogy az emberek által fogyasztott élelmiszer 80 százalékban magyar legyen.

 

Szerinte az is nagyon fontos, hogy erősítsék a vidék népességmegtartó erejét. Ezért minden vidéki járásban biztosítani kell mindazt azt a civilizációs vívmányt, amik a városokban elérhetők. 

 

Kell tisztességes munka, jó közoktatás és egészségügy, szabadidős lehetőségek, járható utak, internetelérhetőség

 

– sorolta, majd kijelentette: 

 

a kormány az agrárszervezetekkel kötött megállapodásában azt vállalja, hogy se felnőttnek, se diáknak ne kelljen napi egy óránál többet ingáznia ahhoz, hogy európai minőségben élhessen.

 

Szerinte Magyarország a jövő nyertese lesz és lehet, ha két fontos nyersanyagát, a földet és a vizet jól használja ki, és egy ütésálló, saját magát ellátni képes gazdaságot épít fel.

 

Ezen a ponton Orbán elővette a falusilegény-figurát, és a gazdakongresszus résztvevőit arra figyelmeztette: ne engedjék, hogy 

 

„ezek a derék városi népek kiénekeljék a sajtot a szánkból és lebeszéljenek bennünket Paks II megépítéséről”. Merthogy olcsó, elérhető árú energia nélkül nincs versenyképes magyar mezőgazdaság

 

– jelentette ki, de 

 

azt sajnos nem tudjuk, hogy ezen a ponton eszébe jutott-e, hogy a paksi biznisz főszereplője pár száz kilométerrel arrébb éppen embereket öl.

 

Azt viszont igen, hogy Orbán fontosnak nevezte a bankrendszer többségi magyar tulajdonosi szerkezetének megőrzését, és 

 

a hallgatóságot arra bíztatta, hogy vegyenek állampapírt, mert a számokból azt látszik, 

 

jelentős az otthon tartott készpénz , „sok pénz van a cihában”. Márpedig nem mindegy, hogy az állam a kamatot kinek adja oda, külföldi intézményi befektetőnek, „Soros György féle” alapoknak, vagy „Kovács Józsi bácsinak”.

 

Azt is kérte a hallgatóságtól, hogy támogassák a kormány demográfiai politikáját, mert mint mondta, 

 

„a gyerek nem darab-darab, a keresztény gyerekeket muszlim felnőttekkel nem lehet kiváltani”.

 

Ha eddig bárkinek kétségei lettek volna afelől, hogy elfelejtette-e Orbán, hogy kampány van, azon a ponton biztosan elszálltak ezek a kétségek, amikor a választásról kezdett beszélni, és azt mondta 

 

a jelenlegi helyzetre „ráborul a háború felhője”, így nem tudnak felhőtlenül ünnepelni, „meglengetni a zászlókat”, ahogy szokták, ezért a mostani választási kampányban a lelkesedés fontos lesz, de a józan ész még fontosabb.

 

A fiatal gazdáknak azt kívánta, hogy a magyar vidék politikai hagyományában is találják meg a helyüket. Szerinte fontos, hogy tudják, hogy 

 

a kisgazdapárti politikai hagyományt ma Fidesznek hívják, 

 

és ehhez még fontosnak érezte azt is hozzátenni, hogy 

 

ő a rendszerváltás óta az „első falusi miniszterelnök”, 

 

még ha ez nagyjából csak annyira igaz, mint az, hogy a Fidesz egy keresztény párt.

 

Végül arról beszélt, hogy reméli, Magyarországon is kialakul az hagyomány, hogy a családok politikai állásfoglalásában hosszútávú, stabil megbízhatóság alakul ki, vagyis egy idő után az embernek nem kell azon gondolkodnia hova szavaz, mert azt választja, amit a szülei és a nagyszülei.