Orbán Viktor is felszólalt a KAVOSZ „20 éves a Széchenyi Kártya Program” című ünnepi gálarendezvényén. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány rendeleti úton írja át a 2023-as költségvetést:

„A legnagyobb munka a 2023-as költségvetés újratervezése. Július elseje óta, a költségvetés elfogadása óta történt egy és más. A jövő évi költségvetést hozzá kell igazítanunk a jelenlegi helyzethez veszélyhelyzeti rendeletalkotás formájában”.

Ilyesmire a rendszerváltozást követően nem volt példa Magyarországon, most is csak azért fordulhat elő, mert a kormány újfent meghosszabbította a rendeleti kormányzást lehetővé tevő háborús veszélyhelyzetet.

A Portfolio tudósítása szerint Orbán reagált arra is, hogy a munkáltatók a szocho további mérséklését kérik annak érdekében, hogy meg tudják emelni a minimálbért. (A magas infláció miatt a munkavállalók legalább 15 százalékos minimálbér emelést kérnek.) A miniszterelnök világossá tette, hogy járulékcsökkentésről szó sem lehet, mert:

„Nem tudjuk csökkenteni a TB-járulékot, mert a falnál vagyunk már, nincs hová hátrálni. Nem tud kigazdálkodni a magyar költségvetés járulékcsökkentést”.

Ez a bejelentés a jövő évi (minimál)bértárgyalások szempontjából fontos, ugyanis ha az Orbán-kormány 2023-ban nem tud hozzájárulni a béralkuhoz járulékcsökkentéssel, azt azt jelenti, hogy jóval nehezebb lesz megállapodni annak mértékéről. 

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az RTL Híradóban azt mondta:

„Nagyon nehéz helyzetbe kerültek a munkaadók. Egyedül nem tudják vállalni ezt a 15 százalékos béremelést. Nem lehet csak az ő vállukra tenni ezt a terhet”. 

A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint a legalacsonyabb keresetűek bérét mindenképpen növelni kell. A legutóbbi adatok szerint a munkavállalól 22 százaléka dolgozik minimálbérért, de számos szociális ellátás is a legkisebb kötelező fizetés mértékén múlik.