Orbán Viktor 2004-ben a gyengülő forintról: Ellopják a pénzt az emberek zsebéből

Egyre rosszabbul öregednek Orbán Viktor általános bölcsességei. Az orosz agresszió 2008-as elítélése után most egy 2004-es megfejtést vettek elő a forintról.
Cservenák Zoltán

2022. március 07. 11:01

Orbán Viktor 2004-ben a gyengülő forintról: Ellopják a pénzt az emberek zsebéből

2004-ben, nagyjából 245 forint körüli euróárfolyamnál – a hatalmas felháborodást meglovagolva – mondta a miniszterelnök, a Hír Televízióban:  

 

„A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak”.

 

Nos, azóta egy euróért már 400 forintot is kértek március 7-én, azaz ma, így ha valaki nem érti, hogy az elmúlt másfél évtizedben miért emelkedtek a duplájára-triplájára az árak, akkor nem szükséges bonyolult elemzéseket olvasni, az euróárfolyamból is könnyedén megérthető mindez.

 

Ennek fényében lehet értelmezni az orbáni „gyenge állam” minősítést is akár.

 

Orbán 2004-ben egyébként azt is mondta, a gyenge forinttal tulajdonképpen „ellopják a pénzt az emberek zsebéből”, mivel a bérből és nyugdíjból élők juttatása egyre kevesebbet ér.

 

Orbánnak akkor igaza volt, most viszont még inkább igaza lenne, ha kimondaná a 18 éve még ellenzékből bátran hangoztatott gondolatait. 

 

Az is egyértelműen látszik, hogy ezekben a napokban beárazzák a magyar gazdaságot, és sajnos úgy tűnik, Magyarország akkora terheket már nem igazán bír el, mint az orosz és az ukrán gazdaság bedőlése. Emlékezhetünk, Oroszország pénzügyi csődje a Szovjetunió felbomlása utáni években is megrázta a magyar gazdaságot.

 

Ami rossz hír, hogy az is világossá vált, a Magyar Nemzeti Bank fokozatos kamatemelései nem voltak érdemi hatással az árfolyamra, eddig csupán meg-megakasztani sikerült a forintgyengülés ütemét. Kérdés, hogy a jelenlegi 5,35 százalékos alapkamatot mennyivel kell emelni, hogy ne dőljön be hosszú távon a forint.

 

A kamatemelés viszont a hitelesek számára valódi katasztrófával ér fel.

 

 

Elemzők szerint a tartósan magas infláció miatt a 13. havi nyugdíjból és a nyugdíj-, valamint béremelésekből nem sok marad idén a lakosság zsebében, sőt, Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja Ukrajna ellen, valamint az oroszokra emiatt kirótt szankciók további komoly károkat is okozhatnak a magyar gazdaságnak, benne a magyar vállalkozásoknak és a lakosságnak, hiszen újabb áremelkedések várhatók, elég csak a gabonára, étolajra gondolni.

 

Nem csupán a forint értéktelenedik rohamosan. A lengyel złoty és a cseh korona is veszített értékéből, igaz ezek nem olyan mértékben, mint a forint. A lengyel és a cseh gazdaság egyébként is megelőzi a magyart, a V4-ek közül Magyarország vezető gazdasági erőből a leggyengébb lett az elmúlt 10 évben.

 

Az euróval az előző záráskor 386,5 forinton kereskedtek, a hétfői nyitó ár 390,22 forint volt. Ez ugrott fel 399,98 forintra délelőtt. Az elmúlt hónapban 8,94 százalékot romlott a forint értéke az euróhoz képest, negyedévet nézve viszont 11,26 százalékos a pénzromlás. Az egyéves leértékelődés 5,38 százalékos szintű, a kormány abban bízhat, hogy éves szinten idén nem lesz 6 százaléknál rosszabb ez az adat.